Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-187

187. országos ülés deczember 81. 1873. 351 a hírlapokat olvassuk, közelebb azt olvastuk, hogy az amsterdami börzén betiltották a magyar kölcsön jegyzését mindaddig, mig a keleti vasút részvényesei kielégítve nem lesznek. Uraim, ha, mint senki tagadni nem fogja, állásunknak legnagyobb baja jelenleg az, hogy hitelünk a külföld előtt meg van rongálva, ha látjuk, hogy ennek főokát a keleti vasút képezi: én kétségbevonom a ministerelnök ur abbeli állításának helyességét, hogy a költségvetési törvénynek most leendő megszavazása fontosabb, mint azon kérdés megoldása. Én, tisztelt ház, hivatkozom a kormány jelentésére. A kormány a napokban, e hó 6-dikán, beterjesztett egy pótjelentést a keleti vasútról. Ezen jelentésben, midőn figyelmezteti a házat, hogy, ha az úgynevezett keleti vasút-társulatnak bizonyos 17 millióig terjedő kötelezettsége az év végéig valami intézkedés által oly módon le nem bonyolittatik, hogy a keleti vasut-társulat azt visszafizetni kénytelen ne legyen : akkor bizonyos veszélyek fognak bekövetkezni. Erre ezen szavakkal figyelmezteti a házat: „El nem mulaszthatjuk figyelmét az ezen pótjelentésben jelzett, s a keleti vasút összes ügyeinek megvizsgálása előtt, s attól elkülönítve megtehető, és szükségkép időközben megteendő intézkedés égető sürgős voltára, s azon komoly veszélyekre , melyek a zálogban lévő másod-sorozatú kötvények ki nem váltásából keletkezhetnének, tisztelettel fölhívni." Tehát égető sürgős e dolog, s igen komoly veszélyek fenyegetnek : ha meg nem történik ez elzálogosított kötvények kiváltása. A kormány erre csak azon módot tudta javaslatba hozni, hogy a ház tekintélyével támog ássa e részben a társulatot, és egy részben fölhatalmazza a kormányt arra, hogy segítse a társulatot egy pénzintézet keresésében, mely előlegezze a szükséges összeget; másrészt hatalmazza föl arra, hogy e pénzintézet irányában vállaljon jótállást az iránt, hogy az állam által fizetendő kamat-biztosítás ezen másod-sorozatu kötvények birtokosainak, s nem a részvényeseknek fog kifizettetni. Ez volt a kormány előterjesztése. (Halljuk! Halljukl) Ezen előterjesztés volt a pénzügyi és vasúti bizottságok véleményével együtt megvitatandó. (Zaj. Halljuk!) Ezen tárgy volt, — mondom, — a pénzügyi és vasúti bizottságok véleményével együtt napirendre tűzendő és megvitatandó most, mondom most, mert — amint mindnyájan tudjuk — szükségképen kell, hogy a karácsonyi ünnepekre mégis néhány nap idejök legyen a képviselőknek családjaikhoz elmenni, az ülések tehát e napokban be fognak záratni, s igy van még idő ma és holnap megvitatni a dolgot. E helyett azonban a tisztelt ministerelnök ur előáll és azt mondja, hogy nem szükséges most megvitatni a bizottságok jelentését; a kormány azt nem vonja ugyan vissza, hanem majd később fogjuk tárgyalni. Én csak azt vagyok bátor kérdezni, hogy mikor fogjuk hát tárgyalni? Ha újév előtt nem tárgyaljuk : be fognak következni azon veszélyek, melyeket a kormány jelez beadott pótjelentésében; ha pedig azután akarjuk a jelentést tárgyaim, midőn a veszélyek már bekövetkeztek, ez valóságos gunyjára lesz a parlamenti eljárásnak, mert akkor fogjuk azt tárgyalni, mikor már vége van a dolognak. Azonban azt mondja a kormányelnök ur, hogy van egy más mód is. Én hajlandó vagyok ezen más módot is elfogadni, hanem tudni szeretném, mi az a másik mód, miután a ministerelnök ur csak egy szerűen odadobja, hogy van egy más mód is, de i enigmatice, titokteijesen magáról a módról hallgat. Mikor pedig maga a kormány ily dolgokra hiyja föl a ház figyelmét, ily rejtélyes aenigmaticus nyilatkozata a ministerelnök urnák nem nyugtathatja meg a tisztelt házat. De, tisztelt ház, az ügy jelenleg vizsgálat alatt van, és anélkül, hogy annak bírálatába akarnék bocsátkozni, számtalanszor elmondatott, hogy ezen ügyben a kormány igen sok hibát követett, el, a mennyiben nem a törvényhez ragaszkodva járt el. A vizsgálat ki fogja deríteni azt is : vajon való-e ezen föltevés vagy nem. De, tisztelt ház, mindenesetre való az, hogy a kormány, különösen a pénzügyininister ezen társulatnak nagyobb összegű előlegezéseket tett az állam vagyonából az országgyűlés tudta, az országI gyűlés beleegyezése nélkül. A kormány, a mint pótjelentéséből kitűnik, ezen hitelműveletben is, mely 17 millió forintot képvisel, ha nem is jótállott, de bizonyos tekintben közbenjáró volt azon bankconsortiumoknál, melyek a pénzt előlegezték, és ismét közbenjáró volt arra nézve, hogy e bankok e kötvényeket az osztrák nemzeti banknál elzálogosíthassák, és azokra kölcsönt kaphassanak. Miután tehát a kormány már ilyen pénzműveletekbe belebocsátkozott, melyek az állam vagyonát több millióig érdeklik, és ezt tette az országgyűlés tudta, az országgyűlés beleegyezése nélkül: én nem hiszem, hogy ennek következése az volna, hogy a ház nyugodjék bele abba, hogy a kormány menjen ezen utón tovább, és az ország Intelét még tovább is lekösse anélkül, hogy a tisztelt háznak ebbe beleszólása lenne. Én nagyon tartok tőle, hogy azon rejtélyes, titokteljes mód, melyre a ministerelnök az imént utalt, más nem lehet, mint hogy a kormány a maga felelősségére fog jótállást vállalni azon bank-consortiumoknál, melyek a pénzt előlegezik. Meglehet, hogy még egy más módot is fog alkalmazni a kormány, melyet már többször láttam alkotmányos éle-