Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-166

1SS. országos ülés november 15. 1873. 23 ügyeinek. Mert a pénzügyi bizottság tárgyalásaiban tisztán hallgatónak megjelenni a képviselőre nézve nem oly kellemes dolog, mintha a bizottságban résztvehet, s e részben, ha a házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottság tervezete el fog fogadtatni : akkor minden képviselő kötelességszerűig résztvehet azon tanácskozásokban, melyek a legnagyobb fontosságnak. (Helyeslés hal felől.) Elnök S Méltóztassék tehát a tisztelt ház határozni az iránt kiván-e uj választást eszközölni? (Elfogadjuk a lemondást!) Tehát a tisztelt ház elfogadja a lemondást. íFölkiáltásoJc: Nem !) Tehát méltóztassanak azok, kik elfogadják és uj választást kivannak, fölállani. (Megtörténik.) A ház a lemondást elfogadja, tehát legközelebbi alkalommal két póttag fog választatni a pénzügyi bizottságba. Havas Sándor: Tisztelt ház! Van szerencsém Körmöcz királyi főbányaváros kérvényét benyújtani, melyben az uradalmi erdőkben a kincstár részéről gyakorolt erdőkezelés és faizás szabályozásáért esedezik, mivel a mostani gyakorlatot a maga erdejére' nézve sérelmesnek tartja. Hivatkozva a tisztelt ház folyó év június 14-én hozott határozatára, melj'ben a bányavárosoknak hasonló kérvényét a kérvényi bizottsághoz azzal méltóztatott utasítani, hogy a kérvény az ahhoz csatolt mellékletekkel kinyomassék s a képviselők közt szétosztassák, s ugy vétessék tárgyalás alá : a város azt kéri a tisztelt háztól, hogy az ő kérvénye iránt hasonló eljárás követtessék, s azon alkalommal, midőn a többi bányavárosok hasonló kérvénye tárgyaltatni fog, ezen kérvény is tárgy altassák. Ajánlom e kérvényt a tisztelt ház figyelmébe. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Csiky Sándor i Tisztelt ház! Eger városa 140 polgára kérvényét vau szerencsém a tisztelt ház asztalára letenni. E kérvényben azt kérik, hogy a tisztelt ház egy önálló nemzeti banknak létrehozására minélelőbb méltóztassék gondját fordítani. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen kérvényt előzetes tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Simonyi Lajos br. í Tisztelt ház! (Halljuk!) Azon interpellatioban, amelyet az igen tisztelt pénzügyminister úrhoz fogok intézni, ez alkalommal (Halljak!) egyedül az ország jelen pénzügyi helyzetére fogok szorítkozni, a reformok átalánosan elismert szükségességére nem terjeszkedvén ki, és pedig azért nem, mert az igen tisztelt ministerelnök úr azon beszédében, amelyet összeülésünk első napján elmondani méltóztatott, egyszersmind jelezte azt. hogy ezen reformok, ezen választások okvetetlenül szükségesek, miként a gondos orvos a betegnek, a ministerelnök ur az országnak diaetát ajánl. Ezen diaetától igaz, sem a beteg, sem az ország nem fog erősbödni; mert ez egy átmeneti gyógymód lehet csak a kóranyagnak eltávolítására. A ministerelnök ur is beismervén azt, hogy uj életrendszerre van szükség, hogy az acut bajok krónikusukká ne váljanak: én részemről csak üdvözölhetem a kormányt e téren, és csak örvendhetek rajta, hogy végre csakugyan belátja azt, hogy változtatásokra, és hozzá teszem, gyökeres változtatásokra van szükség. Nem tulajdonítom ezt, távolról sem azon felszólalásoknak, amelyek az ellenzék részéről tétettek, nem az ellenzéki hírlapok sürgetéseinek; mert hisz így nyilatkoztak a kormánypárti hírlapok is, de nemcsak ezek. hanem azon képviselő urak is, akik a kormánypárthoz tartoznak, számos ízben fölszólaltak és takarékosságot ajánlottak. A többi között — hogy csak egy esetet említsek — Zsedényi tisztelt képviselőtársunk igen sokszor hangoztatta a takarékosságot, de azon érvek, amelyek emellett fölhozattak, az igen tisztelt pénzügyminister ur által eldemonstráltattak, még pedig oly okokkal, amelyeknek helyességét mi ugyan el nem ismertük ; de igen természetes, hogy azon párt, amelynek kifolyása a ministerium, bízván abban, hogy a pénzügyministernek okvetetlenül legjobban keli ismernie az ország pénzügyi helyzetét : nem fogadta el a takarékosságra vonatkozó indítványokat és felszólalásokat, hanem megszavazta azt, amit a tisztelt pénzügyminister ur ajánlani méltóztatott. Nem hallgathatom el és nem is szándékom elhallgatni afölötti örömömet, hogy a kormány valahára átlátja azt, hogy reformokra, gyökeres reformokra van szükség, hogy a kormány is tudja azt, hogy az ország a jelenlegi kormányzatot meg nem birja, hogy ez nem maradhat tovább így. Mielőtt azonban a kormány által reménylem | mennélelőbb behozandó) átalános reformokat tárgyalnék, nézetem szerint, a legelső föladat az, hogy az 1874-iki költségeket pénzügyi viszonyainkhoz czélszerüen alkalmazva akkép állapítsuk meg. hogy ezáltal pénzügyünk helyzete némileg javulást nyerjen. Hogy az annyira óhajtott egyensúly, ha el nem érhető, legalább megközelítve legyen: ahhoz nemcsak az szükséges, hogy a fedezetről gondoskodjunk, hanem egyszersmind megkívántatik, hogy lehető megtakarítások ajánltassanak; mert ezen megtakarítások nélkül a fedezetről annál nehezebben fogunk gondoskodhatni. Ami a megtakarítást illeti, én részemről nem tartom elégségesnek azt, hogy csak azokban tétessenek megtakarítások, amelyek fölött az országgyűlés határoz, illetőleg amelyeket az országgyűlés állapit meg; hanem azon költségekre nézve is, ame-