Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-183

2,92 183. országos ülés deczember 17. 1873. Ez iránt ugyan már nyújtatott be törvényjavaslat; de, megvallom, eddig, ha ezen oldalról bármily tör­vényjavaslat benyujtaíott, az nem szokott elfogad­tatni. Azt hiszem tehát, hogy ez indítvány, daczára annak, hogy e tárgyban már törvényjavaslat nyúj­tatott be, elfogadható lesz. Beőthy Algernon (újra fölolvassa Péchy Tamás indítványát.) Körmendy Sándor: Tisztelt ház! Meg­vallom, igen szivesen átengedném a szót a belügy­minister urnák, ki e tárgyban szólani kivan, sőt nagyon is rendén volna, hogy oly tárgyban, amely­ben az illető szakminister szólani szükségesnek látja, föltzólaljon, mert akkor beszédére megtehetném ész­revételeimet; de miután már abban a szerencsében nem részesülhetünk, szólok röviden a szőnyegen lévő tárgyhoz azért, mert véleményem lényegesen eltér az előttem íölszólalt képviselő ur véleményétől, amennyiben annál, amit ő akar, én tovább menni akarok. Ismeretes a tisztelt képviselőház előtt azon kö­rülmény, hogy- ugy az egyes megyék, mint a tör­vényhatóságok részéről kérvények érkeztek a kép­viselőházhoz a főispáni intézmény megszüntetése tár­gyában ; mindnyájan tudjuk, hogy a kérvényi bi­zottság e kérvényeket az illető ministeriumhoz pár­tolással véleményezte áttétetni, s a ház a kérvényi bizottság véleményeit magáévá tette. Ily előzmények után igazán időpazarlás ily dolgokban itt mégis fölszólalni kényszerítve látni magunkat; de a költ­ségvetési vita terén vagyunk, a költségvetés meg­szavazása előtt állunk, és a főispáni intézmény egy negyed milliójába kerül az államnak; hogy ha tehát más indokoknál fogva nem is : pénzügyi tekinteteknél fogva, itt most tüzetesen hozzá kell szólani. Méltóz­tatnak tudni, hogy az 1870-ik XL-ik törvényczikk, nem mint a pénzügyi bizottság jelentésében talán nyomdahibából áll a XL-ik, hanem a XLII-ik tör­vényczikk akképen alkottatott meg, hogy a ministe­riumnak ugy a megyei, mint a városi törvényható­ságokat teljesen hatalmában van uralni. Ismeretes az is, hogy ama hírhedt belügymi­nisteri körrendelvény óta, melyben a főispánok föl­hivatnak valamely munkakör keresésére, azóta is a főispáni hivatal nem egyéb, mint sine cura. Tudjuk, hogy ha van valami teendőjük: az oly csekély, hogy az igen könnyen áttehető egy más megyei szervezet kezébe. De van Magyarország területén oly megye, melynek már egy év óta nincs főispánja, és azért ott a dolgok mégis igen szép rendben mennek, sőt tán jobban, mint egyebütt. Mindezen körülmények mit tanúsítanak, tisztelt ház? Azt, hogy a főispáni intézmény nemcsak a városokban, hanem a megyékben is bizonyára fölös­leges. Pénzügyi viszonyaink ép ugy, mint erkölcs-társa­dalmi tekintetek nem engedik pedig azt, hogy fö­lösleges hivatalok, sine curák, tartassanak föl nagy költséggel. A túloldalon néhány héttel ezelőtt nem ugyan ultramontes, hanem valahol ott a magaslaton egy zászló emeltetett föl, nem bontatott ki, hihető, mert nem fujt kedvező szél arra, hogy magasan lobog­jon, hanem rejtelmeiből nagylelkűen kegyesen mégis elárult egy szót, és ez a takarékosság. A ház áta­lános tetszésével fogadta abból a rejtelmes pro­gramúiból ezen egy szót. Bizony korszerű is, ideje is, hogy ezen szó ér­vényre emelkedjék. Én tehát e tekintetből bátor va­gyok a köve'kező indítványt terjeszteni a ház elé: Utasittatik a belügyminister, hogy az 1870-ik évi XLII. törvényczikknek a főispáni intézményre vonatkozó szakaszainak eltörlése és ehhez képest leendő módosítása tárgyában terjeszszen a képvise­lőház elé törvényjavaslatot oly időben, hogy az ál­landó pénzügyi bizottság 401. szám alatti jelenté­sében az államháztartás megzavart egyensúlyának helyreállítása szempontjából előterjeszteni ígért ja­vaslattal egy időben tárgyaltassék. Beöthy Algernon jegyző (újra föl­olvassa Körmendy Sándor indítványát.) Gróf Szapáry Gyula belügymi­nistei': Tisztelt ház! Mindenekelőtt kötelességem­nek tartom az előttem szólott Péchy Tamás képvi­selő urnák azon kijelentésére válaszolni, hogy a képviselőház a költségvetés megszavazásánál ismét kényszerhelyzetben van, és hogy ez az oka, amiért nem szólhat részletesen azon törlésekről, melyeket ő a pénzügyi bizottság törlésein kivül még indítvá­nyozni kivan. Tisztelt ház! Ha bármikor: azt hiszem, hogy ez alkalommal nem lehet mondani, hogy a költség­vetés tárgyalását illetőleg kényszerhelyzet állott be, vagy ha beállott is, annak előidézésében bármi cse­kély mértékben is a kormánynak volna része. Méltóztatnak emlékezni, hogy alig fejeztetett be a folyó évi költségvetés tárgyalása: a kormány máris, márczius havában, a jövő évi költségvetési előirányzatot beterjesztette. Volt tehát a képviselő­háznak alkalma ezen költségvetést a tavaszi ülés­szak alatt három hónapon át tárgyalni; és össze­hivatván november elején újból az országgyűlés, is­mét két hónapja volt a képviselőháznak a költség­vetés tárgyalására, Ha tehát e tekintetben bármely irányban kényszerhelyzet állott be: ennek előidézé­sével a kormányt ez alkalommal vádolni csakugyan nem lehet, (Helyeslés jobb felöl.) Tisztelt ház! Mindazokra, amiket a pénzügyi bizottság átalános jelentésére mondott a tisztelt kép­viselő ur, s amik, azt hiszem, inkább az átalános tárgyalásra, mint saját költségvetésem tárgyalására tartoznak: válaszolni és a discussiót ismét az áta-

Next

/
Thumbnails
Contents