Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-182

272 182. országos ülés deczember 16. 1873. a kormány azon eljárásához, midőn kötelezte magát oly dolgok végrehajtására, melyeket teljesiteni nem képes, tehát annyi fáradságot sem vesz magának, hogy ily fontos ügyben tudomása legyen arról : vajon teljesithető-e a kitűzött föltétel vagy nem ? Mindkét esetben felelős a kormány a nemzetnek a kárért, melyet okozott. Hanem az ügy legsajnosabb oldala az, hogy midőn tárgyalásra került a szerződés fölbontása: kisült, hogy a háznak 13, 14 tagja részes a consortiumban. (Fölkiáltások szélső bal felől: Kik ások ?) Nem szükséges, hogy megnevezzem őket, hiszen meg voltak említve a hírlapokban. Emlékezetből nem is volnék képes őket elszámlálni. Legszomorúbb része a dolognak ez; mert a consortium tagjai nagy számmal lévén, befolyást gyakorolhatnak azon pártra, mely a kormány támasza, tehát befolyást gyakorolhatnak a kormányra is. Láttuk tegnapelőtt, hogy a jobb oldal befolyást gyakorol a kormányra, mely jobb meggyőződése daczára kénytelen elfogadni nem a kormány-tanács, hanem a párt határozatait. Ily viszonyok hazánkat igen szomorú állapotban tüntetik föl. Itt számtalanszor kisebb-nagyobb dolgokban volt szó arról, hogy a kormány hitele, az ország becsülete megkívánja, hogy midőn itt václak emeltettek a kormány közegei ellen, collective vagy egyesek ellen: akkor azok megvizsgáltassanak. Ugyan megtörtént-e ez valaha? íme Helfy tisztelt barátom már két év előtt egy kérvényt nyújtott be, és itt szóba is jött, és ki is volt mutatva, hogy a fiumei kikötő építésénél világos lopás követtetett el, hogy e lopás be volt jelentve, ki volt mutatva, nyomozás rendeltetett el, s e nyomozásból kisült, hogy az állam megkárosittatott, de eredménye nem lett a dolognak ; mert nemcsak a ministeriumban nem történt semmi, de midőn az országgyűlésen sürgettük: akkor sem történt semmi. Ily eljárás által, uraim, a közerkölcsiséget az országban helyreállitani absolute lehetetlen; az ily eljárás után a kormány hitelét föntartani nem lehet. (Ugy van l a szélső bal oldalon.) Mit mondjak a keleti vasútról, az óriási botrányról? {Ugy vanl a szélső bal oldalon.) Igenis, ez oly botrány, melyhez hasonló még törvényhozás előtt nem fordult meg. E tárgyban fölszólaltunk, számtalanszor kértük a házat, hogy rendeljen el vizsgálatot. Hol van e vizsgálat eredménye? Most a vasúti és pénzügyi bizottságoknál van a dolog, mert tudom, hogy oda utasíttatott. De én, őszintén megmondom önöknek, hogy nekem a vasúti és pénzügyi bizottságokhoz nincs bizodalmam; {Helyeslés a szélső baloldalon.) nincs bizodalmam azért, mert ennek a politikája az, amely az országot azon helyzetbe juttatta, amelyben most van. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Hiszen a ház, a kormány évek óta a vasúti és pénzügyi bizottságok irányadása és dictálása után járt el. Tehát azon politika, mely e siralmas állapotot előidézte: tulajdonképen nem is a kormány, hanem a vasúti és pénzügyi bizottságok politikája. {Elénk helyeslés a szélső bal felől. Mozgás jobb felől.) Ne kívánják tehát tőlem, hogy nekem e bizottságokhoz bizalmam legyen. Azonfölül ezen bizottságok alakítása olyan, melyhez nekem s ez oldalnak semmi bizodalma nem lehet. Ezeket önök alakították, a Deák-körben; nem a parlament alakította, és pedig önök alakították titkos szavazás utján, melynél a szavazati czédulákat a ház kőnyomdájában kinyomatták és a ház szolgái által szétosztatták. Ez, uraim, aztán titkos szavazás. Ez, uraim, nevetségessé tétele a parlamentalismusnak, {Mozgás a jobb oldalon.) Uraim; ezen lehet fejet csóválni; de ezt csak fájdalomtól lehet, mert ez valóban ad absurdum való deductioja a parlamentnlis intézménynek. Én tehát azon oknál fogva, melyet azelőtt mondtam: sem a vasúti, sem a pénzügyi bizottság véleményében e tekintetben meg nem nyugszom. De mit tapasztalunk? A pénzügyi bizottság nagy phrasisokban ismétli a megtakarításokat és mégis megszavaz minden tételt. Az idén sokkal nagyobb a kiadás, mint tavaly és tavaly nagyobb volt, mint harmadév előtt, és igy évről-évre többet szavaz meg: ámbár évről-évre jobban hangsúlyozza a takarékosság szükségességét. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Én és elvtársaim a takarékosságot nem a phrasisokban keressük, de az összegekben és ha ez összegeken végig nézek: akkor mindig azt találom, hogy a mérleg sokkal hátrányosabb az országra nézve, mint volt tavaly. Tehát hol van a nagy takarékosság jele? Hiában javasolnak önök nagy takarékosságot: ha megszavazzák a ministereknek a költséget; mert a minister mindig fog módot találni, hogy azt elköltse. Ha önök a ministertől takarékosságot kivannak: arra az egyedüli mód az, hogy egyúttal ne adjunk neki pénzt ; mert mig a pénzt megadjuk: acldig mindig el is fogja ő azt tudni a maga rendjén költeni; (Derültség a szélső bal oldalon.) lesz mindig rá mód elkölteni, mert a pénz már természeténél fogva nagyon csúszós és hamar elfogy. (Derültség a szélső baloldaon.) Mondom, tisztelt ház, én nem adok a nagy phrasisokra semmit, én az eredményekre nézek. Hol van ezeknek látszata ? Most azt mondják, hogy gazdálkodnunk kell, hogy az ország ilyen és olyan szomorú helyzetben van, az országnak pénzügyei ily aggasztó helyzetben vannak: és mi volt az, amit épen ma referált a pénzügyi bizottság előadója? az, hogy fölhívja a házat, hogy a szerencsétlen keleti vasút ügyében ismét 17 millióig vállalju»fe garantiát. Tehát nincs elég