Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-182
266 182. országos ülés deczember 16. 1873. lehet. Ha lehet: akkor nem volt szabad többet előirányozni előbb; ha nem lehet: nem volt szabad a reductioba beleegyezni most. Ami egyébiránt a minister urnák az irány megtartására adott magyarázatát illeti, világos, hogy ^sak kicsúszott szó volt az, melyet a minister ur tegnap mondott, és nem tulajdonított neki senki fontosságot. De mulatságosan hangzott, hogy a minister ur azon irányt akarja megtartani, mely bennünket ezen szép helyzetbe hozott. (Derültség bal felől.) De egészen komolyan kell e tárgyról gondolkoznunk mindnyájunknak és a leglelkiismeretesebben figyelembe vennünk, hogy mit tehetne bármelyikünk is egyfelől vagy másfelől a helyzet javítására és az ügyek további fejlődésének könnyítésére. A helyzet, melyben vagyunk, oly rendkívüli, oly példátlan, hogy ahhoz hasonlót a parlamentalismusban nem tudok. Mi itt vagyunk most a parlament legkiválóbb működésének, a költségvetés tárgyalásának folyamában. És mily helyzetben vagyunk? Tulaj donkép nincs ministeriumunk. Vannak ministereink ; de ministeriumunk tulajdonkép nincs. A ministerium beadta lemondását, de az nem fogadtatott el. Tehát megmaradt; de hetek óta nem birja magát kiegészíteni. A ministerium két legfontosabb tárczájára, — mert a pénzügyi tárcza mindenhol a legfontosabb, a közlekedési tárcza pedig ami sajátságos viszonyaiknál fogva nálunk a legfontosabb a pénzügyi után: — ezen két tárczára három hét óta nem képesek embert találni, aki a felelősséget azért, ami a múltban történt, és aminek a jövőben történnie kell, elvállalná. Ez oly állapot, melyre nem tudok példát. Tudom, hogy az angol parlamentben egyszer 11 napig tartott a minister-krizis. Hanem ott egészen más kérdések merültek föl. Nem az volt ott a baj, hogy egyes ministereket nem tudtak találni, hanem a pártok vezérei vonakodtak ministeriumot alkotni; az egyik párt azt mondotta: engem leszavaztak a házban ; a másik párt pedig azt mondotta: én nem alkotok ministeriumot. mert én még nem érzem magamat elég erősnek arra, hogy erős és állandó kormányt alakítsak, amelylyel kormányozni bírjak saját meggyőződésemmel és elveimmel öszhangzólag. Itt nem ugy van. Hiszen a jobb oldal, a kormányt támogató párt, majdnem 300 egyénből áll. Ez, uraim, több 2 / s-A& a képviselők összes számának, és mégis már három hét óta nem tudnak találni két embert, kik elődeik tetteiért elvállalják a felelősséget, s azért, amit a jövőre pártjok tőlük kivan. Ez példátlan állapot és megfoghatatlan előttem, miképen legyen lehetséges az, hogy a budget pénzügyminister nélkül tárgyaltassék. Ez a valódi gazda nélküli számítás. Példátlan eljárás az, hogy midőn a budget tárgyalása előkerül, a jobb oldalról és a ministeri padokról senki, de senki föl ne szólaljon; hanem hagyják az ellenzéket, hadd beszéljen, hisz a Deák-körben meg lett állapítva, hogy támogatják a ministeriumot. Ez nem budget-tárgyalás, ez nem olyan eljárás, melyet az ország érdeke megkíván bármely államban, melynek ügyei teljesen rendben vannak, annál kevésbé helyes eljárás az minálunk. Azok, kik gondolkoztak, kik tanulmányozták a helyzetet: régen fölismerték azt az irányt, melyben haladtunk; rég fölismerték azt, hogy okvetlen a nemzeti vagyon-bukás felé megyünk, ha ez utón tovább haladunk. Meg volt ez már jövendölve, meg volt mondva többször; támogattatott indokokkal. De önök nem is czáfolták meg ez indokokat. Nem mutatták meg, hogy ez aggodalom nem alaptalan. Nem; ezzel nem törődtek, hanem azt mondták, hogy szavazzunk és a szavazat mindenkor részökre fordult. Ily állapotban a budgetet tárgyalni és azt gondolni, hogy lehet az országon segíteni megta| karitásokkal, 2—-3 millió levonásával: ez, uraim, nézetem szerint, fonák eljárás; ez nem az az eljárás, melylyel az országot regenerálni, az ország megrongált vagyoni állapotát helyrehozni lehet. Hiszen megpróbálták már önök az adók fölemelését ; a múlt évben törvényeket hoztak, amelyek szerint bizonyos adónemeket fölemeltek, s ezt ' tették minden adónemeknél, melyekről gondolták, hogy fői lehet emelni; mert ami például az egyenes adókat illeti: hiába emelték azokat, mert ha a mostaniakat sem tudják behajtani, ha most nagyok a hátralékok: a fölemelt adókkal még nagyobbak lennének. Megpróbálták másrészről nem a jövedelmeket emelni, hanem a kiadásokat kevesbiteni, midőn megtették a javaslatokat a minister kezdeményezése következtében a takarékosság felé. Maga a pénzügyi bizottság előadója, ki egyedül szólalt föl a túlsó részről, — mert az igazságügyminister ur egészen más dolgokról szólt, nem hallosunk tőle a kiadásokról s bevételekről egy szót sem; — a pénzügyi bizottság előadója, mondoni. kénytelen volt bevallani, hogy ez nem elég az ország helyzetének javítására; kilátásba helyezte azonban, hogy a pénzügyi bizottság fog előterjesztéseket tenni a radicalis és átalános javításra nézve is. Én ezt he fogom várni, és örömmel fogom constatáini, ha jók, ha a várakozásnak megfelelnek; örömmel fogom azokat támogatni : ha belátom, hogy elégségesek lesznek a haza pénzügyeinek javítására. De épen azon oknál fogva, a haza pénzügyei rendezése czéljából önök, uraim, kik most a kormányon vannak, nem képesek oly rendszert elfogadni, önöknek lehetetlenség, morális lehetetlenség oly rendszert elfogadni, mely az ország pénzügyi helyzetét javítsa
