Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-178

19G 178. országos ülés lesz nekünk fölvilágosítást adni. A tisztelt minister ur ugyan hozzá méltóztatott tenni, hogy ha alkalma lesz. Bocsánatot kérek, ezt el nem fogadhatom. Szerintem egyátalában egy ministernek, különösen oly ministernek, aki hosszú éveken át kezelt vala­mely tárczát: nem szabad megválni e háztól, anélkül, hogy az utolsó perczben számot adjon összes tettei­ről, anélkül, hogy hű képét nyújtsa annak, mit ez idő alatt tett; de különösen minálunk, midőn a közlekedési eszközökről van szó. Ami a minister ur feleletének második részét illeti: engedje meg, hogy néhány megjegyzést tegyek arra. Először engedje meg kinyilatkoztatnom, hogy én nem szoktam híreimet kávéházakban összeszedni, hova eljárni sem szokásom. Azon híreket, melyeket kaptam és fölemiitettem, a tisztelt minister ur igen jól ismeri. Meglehet, nem kételkedem benne, hogy az egész ügy, különösen a károly-város-fiumei még nem érett arra, hogy a tisztelt minister ur e perczben az utolsó fillérig előadhassa az ügyállást; de annyit én is tudok, hogy bizonyos ügyben, fájda­lom, már tul is érett, s hogy a kincstár tényleg már többet költött, mint amennyibe, a minister ur | előleges bejelentése szerint, ezen vonalnak kerülnie kellett volna, Azt mondja a tisztelt minister ur, hogy csak ártunk az országnak, ha nem kellő időben idézzük föl azon ügyet, akkor t. i. mielőtt az még meg j lenne érve. Tehát addig várakozzunk, mig kényszerhely­zetben leszünk, hogy három nap alatt fizetni kell ? Véget kell vetni ennek a rendszernek. Én ugy fogom föl kötelességemet, hogy, mint a nép által ide áliitott ellenőrnek, kötelességem óvakodni, hogy kényszer­helyzetbe ne jussunk, hanem beszéljünk a pénzről addig, mig nincs elköltve. A minister ur becses válaszát tudomásul nem veszem, s elvárom szives fölvilágositását, melyet ígérni méltóztatott. Elnök : Méltóztatik tudomásul venni a mi­nister ur válaszát? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik tudomásul veszik, föl­állani. {Megtörténik) A többség tudomásul veszi. A központi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Pulszky Ágoston előadó: A köz­ponti bizottság nevében van szerencsém beterjesztem annak jelentését, a következő törvényjavaslatokra vonatkozólag: a honvédzászlóaljak szaporításáról; a magyar korona országaira eső hadjutaléknak az 1 —11. határőrségi ezredek területének polgárosítása folytán való megállapításáról, a magyar sorhadi csapatokhoz és haditengerészethez 1874. évben kiállítandó ujoncz- és póttartalékjutalék megaján­lásáról, és a tanuló ifjúság katonai és fegyver-gya­eczember 6. 1873. korlátairól szóló törvényjavaslatokat. Kérem azoka t kinyomatni^ szétosztatni és napirendre tűzetni. Elnök: Kifognak nyomatni, szétosztatni, és annak idején napirendre tűzetni. Tisza Lajos közmunka- és köz­lekedési minister: Folyó év június 20-kán volt szerencsém beadni a tisztelt háznak a keleti vasút tárgyában pénzügyministertársammal együtt készített jelentésünket, Ugyanakkor kinyilatkoztatván itt, hogy minden a keleti vasút ügyeire vonatkozó eredeti okiratok egyúttal a ház irattárába letétettek: most kötelessé­günknek tartjuk egy pótjelentésben a tisztelt ház elé terjeszteni, ami e tárgyban június 20-ika óta történt. Kérem a házat, hogy, tekintetbe véve azt, mi­szerint eíodázhatlan sürgős teendők szükségesek ezen vasút ügyében: méltóztassanak ezen pótjelen­tésünket azonnali tárgyalás végett a pénz- s vasút­ügyi bizottságokból alakult, és e végre kiküldött közös bizottsághoz áttenni, és egyúttal ezen pót­jelentésnek kinyomatását és szétosztását elrendelni. Alkalmat veszek egyúttal, tisztelt ház, azokra, amiket Simonyi képviselő ur itten a november 27-iki ülésben mondott, és illetőleg azon pontokra, amelyeket az akkori úgynevezett interpellatiojában előadott, röviden válaszolni. Simonyi Ernő képviselő ur azzal kezdte akkori beszédét, „hogy az országgyűlés szünetelése alatt, a közlekedés- és pénzügyminister urak együttes jelen­tést, adtak be a keleti vasút ügyében." Szeretem, hogy a dolgok ugy adassanak elő, amint történtek. A közlekedési és pénzügyminister semmiféle jelentést nem adott ki az országgyűlés szünetelése alatt, hanem igenis az országgyűlés folyama alatt, a június 20-iki ülésben beadott a házhoz egy jelen­tést. Ezt kívántam először constatálni. Másodszor azon hét pontra nézve, amely az úgynevezett inter­pellatioban foglaltatik, nem éreztem magamat hivatva válaszolni, miután kérdés azon interpellatioban áta­lában nem foglaltatott, én pedig csak kérdésre va­gyok képes felelni. Ott mindössze az kéretett, hogy a házzal még bizonyos okiratok közöltessenek. Ez megtörténhetik anélkül, hogy az ember oly inter­pellatiora, amelyben kérdés nem foglaltatik, felel­jen; de miután Simonyi képviselő ur szives volt a deczember 3-iki ülésben már a ház határozatának provocálását is kilátásba helyezni, habár, mellesleg legyen mondva, azon illető pontozatok még deczember 3-ikán kezemhez sem jutottak volt, és miután ezen deczember 3-iki fölszolalásában világos kérdés intéz­tetett a ministerekhez: .vajon szándékoznak-e és mikor az érintett okiratokat a ház rendelkezésére bocsátani?": most már igenis ezen kérdésre hivatva érzem magamat felelni.

Next

/
Thumbnails
Contents