Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-172

130 172. országos ülés november 2f>. 1878. miatt a haza polgárainak igavonó barmainak éle­lemszerei árvereztetnek el azok miatt. Kölcsönt kér megszavaztatni a tisztelt minister ur nem azért, .... (Mozgás és nevetés bal felől.) Micsoda nevetni való van e fölött? Kérem az elnök urat, méltóztassék Győrffy képviselő urat rendre utasítani. (Zaj és derültség.) Kölcsönt vesz föl a pénzügyminister ur nem azért, hogy az ínséggel küzdő népen segítsen, mert hiszen, ha ez lett volna ezélja, nem szazaztatta volna le Nikolics képviselő urnák e napokban tett nemeskeblü indítványát, mely szerint kérte kimon­datni, hogy a nemzet szegényeitől a vetőmag adó­végrehajtás utján ne vétessék el; sőt kötelessége lett volna a kormánynak gondoskodni arról hogy a vetőmag hiánya miatt az e hazában lévő földek nagy része, a jövő reménye, bevetetlenül ne marad­jon. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kölcsönt kér igenis a kormány azért, hogy folytathassa megkezdett pa­zarlását, a gescháftelést; kölcsönt kér a kormány azért, hogy fizethesse, jutalmazhassa a hazaárulókat, a Bach- és Schmerling-korszak lovagjait. (Élénk mozgás jobb felől.) Kölcsönt, kér a kormány igenis azért, hogy bizonyos vasutvonalakat kiépíthessen, melyeknek kiépítése csak kárára fog lenni az ál­lamnak. Hogy ezen kötelezettségeinek — mert ő azoknak tartja — eleget tehessen: egy olyan drága nagy kamatú kölcsönt köt, hogy alig van állam Európában, kivéve Törökországot, mely állam na­gyobb kamatra kötött volna kölcsönt, mint amily kölcsönt akar a pénzügyminister megkötni je­lenleg. Ha nem említem is, tisztelt, képviselőház, hogy e kölcsön olyannyira drága, hogy hozzáfogható kölcsön alig található Európa bármely államában, mert 10 és fél %-ot fog fizetni a kormány érette: már magában azon körülmény, hogy ezen kölcsönt öt év alatt aranyban-ezüstben kell visszafizetni. hogy ezen kölcsön biztosítására az állam összes vagyona leköttetik, és ezáltal az ország hitele a jövőre nézve megsemmisíttetik, elegendő ok arra nézve, hogy ezen kölcsön megtagadása mellett nyi­latkozzam. Valóban csodálkozásomat kell kifejeznem a jelenlegi kormány gondtalan gazdálkodásának eljá­rása fölött. Nekem ugy tűnik föl ez eljárás, mintha terv­szcrüleg akarnák eszközölni azt, hogy a haza, nem­zetünk mind szellemileg, mind anyagilag megsemmi­süljön. Egy kormánynak föladata, kötelessége, ha ugyan a nemzet jólétét szivén hordja, odaműködni, hogy alattvalói adósságokkal ne terheltessenek; föl­adata , kötelessége odaműködni, hogy adósságot adósságra ne halmozzon, hanem anyagi jólétet esz­közöljön. Kérdem én : vajon a jelenlegi kormánynak volt-e egyetlenegy törvényjavaslata, mely a nemzet, a haza jólétének eszközlésére czélzott? Egy kor­mánynak, uraim, föladata, kötelessége az: megvizs­gálni, minő okok, minő akadályok azok, amelyek egy állam anyagi fölvirágzását gátolják; kötelessége elhárítani a gátló akadályokat. Ha pontosan kutatjuk az időszakot, melyben Magyarországnak államadósságai keletkeztek,, és az okokat, melyek azokat előidézték, arra a meggyő­ződésre fogunk jutni, hogy az 1867-ik évtől kezdve keletkeztek a Magyarországot, a magyar nemzetet annyira terhelő adósságok; pedig, uraim! tudjuk, hogy a legrégibb időtől fogva sok dulásnak volt kitéve a haza, a nemzet; tudjuk, hogy a sötétség középszázadaiban török-tatár csapatok dúltak e hazában. De elvonultuk után az önálló független Magyarország kormányának sikerült behegeszteni a. vérző sebeket; mert minden igyekezetét arra for­dította, hogy a magyar nemzet anyagi és szellemi jólétét növelje. Tudjuk, hogy legközelebb a gya­lázatos világosi árulás következtében is dúlta ha­zánkat az osztrák és muszka had, és hogy a vilá­gosi fegyverletétel után sok szenvedése volt e ha­zának. Zsarnoki kormány uralkodott e hazában; de legalább e kormányzata nem hozta hazánkat, oly szomorú helyzetbe. Igenis, uraim! midőn önök ot* a jobb oldalon az 1867-ik évi közösügyi kiegyezkedés következté­ben a kormányt elfoglalták, anélkül, hogy vissza­adták volna hazánk önállóságát és függetlenségét : első tettük volt az osztrák államadósságok egy részének elfogadása által hazánkat oly szomorú helyzetbe taszítani, amely helyzetnek tulajdonítom én a jelenlegi szomorú pénzügyi állapotokat. Nem akarom én, tisztelt ház ! menteni a kor­mány hibás eljárásait ; de ha minden oldalról ez ideig a jelenlegi kormány hanyag kezelésének tu­lajdonították a jelenlegi rósz pénzügyi viszonyokat, én kinyilatkoztatom egész őszinteséggel, hogy azt nem egészen a kormánynak tulajdonítom, hanem igenis kimondtam már e helyen több alkalommal, hogy hazánk minden bajainak kutforrásaul a közös­ügyes egyezkedést ismerem. (Derültség jobb felöl és a balközépen.) Ebből keletkeztek az államadósságok, és ezeknek áldozata lesz hazánk előbb-utóbb szel­lemileg és anyagilag. (Ugy van ! a szélső bal ol­dalon.) Nem vettem volna, tisztelt ház ! ez alkalom­mal fáradságot arra, hogy ezen közösügyes köz­jogi viszonyokat fölemlítsem, ha föl nem hívott volna engem erre Horvát Boldizsár képviselőtár­samnak beszéde, mely dicsfénynyel akarta körülvenni az 1867-ik évi vívmányokat. Kérdem én: mivel tudja Horvát Boldizsár képviselőtársam bebizonyítani azt, hogy azon zászló,

Next

/
Thumbnails
Contents