Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-171
116 171. országos ül^s november 26. 1873. azon bajokat orvosolni, amelyekkel elkerülhette- I nöl szembe kell szállni. Ezen korszak beáll leginkább oly nagy rázkóűtatások után, aminőket mi átéltünk, oly botlások után, aminőket mi elkövettünk, (Élénk helyeslés.) és oly csapások után, a minőket a legutóbbi években a magunk vétke nélkül szenvedtünk. (Élénk helyeslés.) Takarékossággal és a józan gazdálkodással sikerülhet talán az eredmény, föltéve, hogy ezen mindnyájan közös erővel iparkodunk. Valljuk meg, tisztelt ház ! mi kezdettől fogva államháztartásunkat nagyobb lábra állítottuk, mintsem azt elbírhatnék. (Élénk helyeslés.) Szűkebb körre kell tehát ezt szorítani. Elcsábítottak bennünket a három első igen kedvező évek; hozzájöttek még a talált pénztári maradványok, a közös activák, és mi azt hittük, hogy minden veszély nélkül még mélyebben is lehet belenyúlni az állampénztárba; azonban bekövetkezett a hét sovány év, s most tisztán látjuk, hogy rósz számítás a legjobb évek szerint mérlegelni tehetségeinket. Átlagot kell csinálni, és ez átlagban a rósz éveknek eredményeit is föl kell venni. Ismétlem! okvetlenül szükséges, hogy a takarékosság- és a józan gazdálkodásnak jelszava átalános jelszavunk legyen. Én azonban nagyon elszomorodnám, reményem nagyon csökkenne: ha ezen jelszó kizárólag csak egyik, bármelyik pártnak zászlójára lenne fölírva. Én óhajtom azt. hogy ezen jelszó azon nagy lobogónak szalagját ékesítse, melynek nemzeti színei alá minden hazafias párt egész készséggel, egész buzgósággal csoportosulhat; (Tetszés.) vagy ha inkább tetszik, írja föl ezt minden párt a maga zászlajára; de vigye aztán zászlóját ama nagy lobogó körébe, és az alkotmányosság alapjára tűzvén azt le, összetett vállakkal, alkotmányos eszközökkel rendezze az állam háztartását, (Élénk tetszés.) Elismerem én azt, tisztelt ház! mit egy ellenzéki jeles lapban olvastam, hogy egészséges parlamentális életben szükséges két erős nagy párt, mely egymást kölcsönösen ellenőrizze, és fölváltva foglalja el a kormányt a ház és az alkotmányosság javára; elismerem ezt, ha az alkotmányos alapnak minden föltételei egyszer letéve, kiviva, biztosítva vannak: akkor igenis ; de addig közös erővel kell a nagy eredményeket kivívni, közös erővel ugy, mint — amit e házban már egyszer említettem — ez Angliában történt, hol Guizot, a bölcs történetíró és Macaulay az éleseszü pragmatikus állításai szerint, az angol forradalomnak szerencsés sikere nem volt soha egy pártnak műve, hanem győztes és legyőzött tory- és wigth-pártiak egyesülve elveiknek ideiglenes félretételével, azon | dolgoztak és arra iparkodtak, hogy a hazát és az alkotmányos szabadságnak alapföltételeit megmentsék. Addig, mig ez alap letéve nincs: szükség van az egyetértő szövetkezésre és közös erővel való munkára. Ne feszegessük most a neveket, a fusiot vagy coalitiót: együttes munkára, együttes erővel való küzdelemre van ma szükség. S azt hiszem, találunk három oly nagy föladatot, amelyre mind a párt elveinek, föladása nélkül rögtön szövetkezhetik: az államháztartás és pénzügy rendezését, ami erre okvetlenül szükséges : a közigazgatásnak újból szervezését, és olcsóbb s gyorsabb igazságszolgáltatást. (Élénk tetszés.) Mi három nagy föladat! Amíg ezeket megoldjuk : nincs ok, hogy szétágazzunk. Egyesülésre van okvetlen szükség; mert ez nagy munka lesz, melyben mindenki fáradságos foglalkozást s elég tért talál arra, hogy dicsőséget arathasson. Ismétlem tehát, én a törvén}javaslatra szavazok; mert először kényszerítve érzem magamat, s mert másodszor hiszem, hogy ezáltal időt nyerünk, mely alatt rendezhetjük állami háztartásunkat. Ez sikerülni is fog, ha összes erővel törekszünk arra, amit legforróbb kebellel kívánok. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök : Az ülést 5 perezre fölfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak elfoglalni helyeiket, hogy a tárgyalást folytathassuk. Kosztics Lázár ! Tisztelt ház! (Ralijuk! Zaji Helyréi Halljuk!) Mindenekelőtt aziránti sajnálkozásomnak bátorkodom kifejezést adni, hogy e ház szabályai nem engedik meg a képviselőknek, hogy az országos nyelven kivül saját anyanyelvükön is beszélhessenek, (Halljukl Derültség.) ugy mint a bécsi parlamentben szokás. Nem azért sajnálom, mintha —- ahogj azt egy fővárosi magyar lapnak rólam már híresztelni tetszett — mintha gyűlölném a magyar nyelvet: bár elegendő ok adatott arra a szerb nemzetnek e házban; (Halljukl Mozgás.) de én nem egy kormány, sem egy párt, de sőt egy nemzedék hibáit sem szoktam fölróni egy egész nemzetnek. Nem azért sajnálom tehát, mintha gyűlölném a magyar nemzetet; hanem épen azért, mert tisztelem, és akit tisztelünk: nem vagyunk hajlandók megsérteni, mint épen megsértjük azt, akinek nyelvén szólva, e nyelvben jártasok nem vagyunk. (Halljuk!) Ha tehát beszédem alakilag nem találkoznék a tisztelt ház tetszésével: méltóztassék azt (Halljuk! Helyre l) azon körülménynek tulajdonítani, hogy ez nemcsak az én maidén speachem, hanem kerületemnek is szűz beszédje országunk parlamentjében, oly kerületnek szűz beszédje, mely nem volt szoros összeköttetésben Magyarországgal, s melyben e sze>