Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-163

163. országos ülés 1873. évi november 8-án. Bittó István elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények bemutatása. Mazuranics Jánosnak Horvát-Szlavón országoknak bánjává; gr. Cziráky Jánosnak fötárnokmesterré kineveztetése bejelentetik. A kormány bemutatja a határőrvidék rendezésére vonatkozó legfelsőbb intézkedéseket. Kiss Miklósnak a Jászkún kerületek főkapitányává kineveztetése bejelentetik. Királyi leiratról szóló levéltári nyugta bemutatása. Gr. Haller Ferencz kiadatása kéretik. Solymosy Bálint megbízó levele bemutattatik. Gr. Károlyi Ede végleg igazoltatik. Kosztolányi Károly halála, br. Mednyánszky Dénes és Ghyczy Kálmán lemondása bejelentetik. Az utóbbi lemondás fölött a ház jegyzőkönyvileg sajnálkozását jelenti ki. Ismét kérvények bemutatása. Ministeremöki jelentés az országos állapotokról. A pénzügyi bizottságba egy tagnak és egy jegyzőnek választása a következő ülésre hataroztatik. A kormány részéről jelen vannak: Pauler Tivadar, gr. Szapáry Gyula, Szende Béla, Szlávy József, Tisza Lajos, Trefort Ágoston, báró Wenckheim Béla, gr. Zichy József, utóbb Kerkapoly Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 12 órakor) Elnök: Tisztelt ház! Midőn a folyó évi Julius 22-ről kelt kegyelmes királyi leirat értelmében a képviselőháznak máig elnapolt üléseit folytatólag megnyitni szerencsém van, szives tisztelettel üdvözlöm a ház tagjait, és kérem becses figyelmöket, hogy a szünidő alatt történtekről jelentésemet megtegyem. (Halljuk!) A mai ülés jegyzőkönyvét Szeniczey Ödön fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Huszár Imre jegyző nr fogja jegyezni. A szünidő alatt következő megyéktől és törvényhatóságoktól érkeztek föliratok, melyekben kérik, hogy a törvényhozás az állam és az egyház közötti viszonyokat a folyó év Julius 28-án tartott képviselőházi ülésben Deák Ferencz által kifejtett irányelvek alapján szabályozza: Baranya-, Bács-, Békés-, Csanád-, Gömör- és Kis-Hont-, Heves- és KülsőSzolnok-, Komárom-, Kraszna-, Nyitra-, Pozsony-, Vas-, Torna-, Zala- és Zemplénmegyéktől; továbbá a JászKunkerületektől ; Debreczen, Győr, Pozsony, Szabadka, Szamos-Ujvár, Kecskemét és Kolozsvár szabad királyi városoktól. Az önálló magyar jegybank fölállítása tárgyában a következő törvényhatóságok terjesztettek föl föliratokat: Baranya-, Békés-, Bihar-, Csíkszék, Hevesés Külső-Szolnok-, Komárom-, Nyitra-, Torda-, Torna-, Torontál- és Zemplénmegyék; továbbá Nagyvárad, Nagybánya, Göllniczbánya, Győr és Pécs városok. Győr városa országos kisegítő pénzintézetek létesítését kéri. A közigazgatás és törvénykezés elkülönítésének uj rendezését és módosítását kérik: Árva-, Gömörés Kis-Hont-, Heves- és Külső-Szolnok-, Torda- és Zarándmegyék. A megyék területének czélszerü szabályozása tárgyában föliratot intéztek a házhoz : Mosón-, Sopronés Tordamegyék. A Királyföld különállásának megszüntetése, és a többi törvényhatóságokkal egyenlő szervezése tárgyában föliratot küldöttek be: Krasznamegye, Veszprémmegye, Udvarhelyszék és Szeged szabad királyi város. Udvarhelyszék kéri, hogy a két testvér-országban egyenlő törvénykezés léptettessék életbe, hogy a közjegyzői intézmény behozassák, és a végrehajtói eljárás módosittassék. Szeged szabad királyi város kéri, hogy közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségeinek, nemkülönben az igazságszolgáltatásra az 1861. évtől kezdve tett kiadásainak megtérítése elrendeltessék. Árvamegye és Újvidék szabad királyi város pártolják a Kecskemét város közönsége által beterjesztett és a városi főispáni intézmény megszüntetését kérő föliratot.