Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-171
171. országos ülés november 26. 1873. 105 kormányt, de hogy ez nem sikerült, talán lehet a körülményeknek tulajdonítani ? Á másik lett volna az ínséges kölcsön. Ez sem sikerüli. Nem sikerült továbbá a forgalmi jegyek szaporítása sem, pedig ez lett volna a legjobb mód, amelylyel a bajon segitni lehetett volna, és ha a pénzügyminister ur meggondolja, maga is ugy fogja találni, hogy ha eziránti törekvése a kormánynak sikerült volna: a kölcsön föltételei is egészen másképen alakulnak, mert a bankárok föl szokták használni egyesek és államok szorultságát. És hogy miért nem helyes ezen terve a kormánynak: annak is megmondom okát. A mi álláspontunk az volt, hogy az osztrák állam bank-actája nem tartozik hozzánk, és igy mi annak fölfüggesztéséhez nem is szólunk. De önök jónak látták hozzászólani a kereskedelmi törvény alapján, és az osztrák ministeriumnak föltétlenül megengedték, hogy a bank-actát fölfüggeszsze. Én ismerem a ministereínök urnák lovagias jellemét ; de bocsánatot kérek, pénzügyekben lovagiasnak lenni. és kiszolgálta tni az osztrák banknak, ez több, mint gentlemanség : ez hiba. És mit idéztek elő az osztrák bank-actának ezen könyelmü felfüggesztése által. Nekem is vannak, uraim, elveim, fogalmaim a bankkérdésről, mert egy kissé tanulmányoztam ezen kérdést. Én jobbnak tartom a bankjegyet az államénál, de csak ugy, ha van elegendő érez alapja ; mert ha nincs elegendő érczczel födözve a bankjegy: sokkal roszabb az államjegyeknél., mert a bank meghukhatik, de az állam megmarad. És mikor az osztrák banknak megengedték, hogy érez-födözet nélkül és föltétlen mennyiségig szaporítsa a bank jegyeit : akkor követték el a legnagyobb hibát ; — mórt akkor helyesebb lett volna a közös államjegyeket szaporítani, és olcsó pénzzel a bajon az állam által segittetni. És csak vegyék számításba, mit értek el azzal a bank-actának föltétlenül való felfüggesztése által ? Küldöttség ment Horvátországból, küldöttség ment Magyarországból, és urunkhoz királyunkhoz könynyebb volt bejutni, mint Pipitz és Lucám urakhoz. (Ugy van! bal felől.) Pipitz és Lucám urak mint fejedelmek fogadták a küldöttségeket, s perczenként nézték az órát, bólintottak fejőkkel s a küldöttségeknek elégedetlenül kellet távozniok. így jártak el a magyar kormány beleegyezésével a helyzet urává lett pénz-királyok, és igy lett nagygyá, átalánossá a pénz-válság. Ez eredménye az önök politikájának, amelyet most kérlelhetlenül elitélni kénytelen vagyok. Folytathatnám, tisztelt ház, a bírálatot, mert megvan rendülve a hitel, s hazánk pénzviszonyai a legterhesebb körülmények közé jutottak. Ezen bajokat növelni egyátalában nincs szándékom. Nem folytatom, mert a ministereket megalázták a körülmények, és csak azt sajnálom, hogy velők együtt megalázták az országot is ; ez okoknál fogva KÉFV. H. KAPLÓ 18^. VIII. KÖTBT. a kisebbségi véleményt pártolom. (Élénk tetszés és helyeslés bal felől) Kemény Gábor !>áré i Tisztelt ház! A szőnyegen fekvő törvényjavaslat tárgyában (Halljuk !) tüzetes beszédet tartani nem kívánok ; hanem mindössze is igen röviden akarom indokolni szavazatomat. (Halljuk!) Fölfejtetett a szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak sok minden árnyoldala ; (Halljuk !) elmondatott arról, hogy mily súlyos, mekkora teherrel nehezül az országra ; elmondatott „ róla az is, hogy lealázó. Nem kívánok, tisztelt ház, bővebb fejtegetésébe bocsátkozni a törvényjavaslat árnyoldalainak, elég világosak, eléggé kifejtettek azok, s nem kívánok a kritika kritikájába ereszkedni. Én mindamellett, hogy elismerem, hogy a kötendő kölcsönnek föltételei szerfölött súlyosak: ám elfogadom azt is; hogy lealázó, én megszavazom azt. Fölfogásom szerint a helyzeten uralkodik a szükség. A tisztelt előttem szóló képviselő ur azt mondotta, hogy nem tart az insolventiátől. Én igen is tartok tőle, s ugy látom, hogy ő brilliansabbnak tekinti a viszonyokat, mint én azokat tekinthetem, csodálkozom pedig, mert ugyanakkor concret terve az ügyekből való kibontakozásra nézve nincs. (Móricz Pál közbeszól: Én mint képviselő nem alkudozhatom a bankárokkal!) Ha volna, én sem szavaznék ezen törvényjavaslatra, hanem elfogadnám azt a concret tervet, amely, az én meggyőződésem szerint., megmentene bennünket; de miután nincs más concret terv, mint a szőnyegen fekvő törvényjavaslat : kénytelennek érzem magamat elfogadni azon esetben, miután mindenek fölött álló szempont előttem az, Magyarország hitelét feddhetetlenül föntartani, (Helyeslés jobb felől.) s ezért szavazom meg a törvényjavaslatot. Méltóztatott azt mondani, hogy nem is lehet e tekintetben concret tervük, mert nem maguk foglalják el a ministeri karszékeket. Én, ha csakugyan azon kellemetlen helyzetben lenne az előttem szólott Móricz Pál tisztelt képviselő ur, mint amelyben a pénzügyminister ma van: én megszavaznám ezen törvényjavaslatot neki is. Ugy hiszem, hogy ezen viszonyok közt az utolsó órában, országunknak, mint rendkívüli kényes ; viszonyai közt, a dolgot egy találom hazárdjátékra és experimentatiora bízni nekünk nem szabad. Én tehát amint, bátor is voltam jelezni, meg fogom szavazni az illető törvényjavaslatot ; de bátor vagyok azt is megjegyezni, hogy e tekintetbeni szavazatom j bizalmi szavazatnak nem tekinthető. (Derültség a szélső bal oldalon.) Egyszersmind bátor vagyok megjegyezni, hogy igen távol állok azon fölfogástól, amelyet Simonyi Ernő t. képviselő ur és társai az általok benyújtott indítványban kifejtettek. Ezt, nem fogadhatom el; de nem bocsátkozom részletezésébe, 14
