Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

74 146. országos ülés június 11. 1873. nek alávetvék ugyanazon időben és módon, mint a többi képviselők a törvény értelmében. Az újonnan ekkép megválasztandó bizottsági tagok számát a belügymhűster jóváhagyása mellett az illető törvényhatósági bizottságok statutumaik toldaléka által állapitandják meg." Tisztelt ház! Szembetűnő, hogy semmi arány sincs ezen részek és a fönnálló megyék bizottsági tagjai közt. Torontálmegyében 360.000 lélekre esik 600 bizottsági tag, ugy, hogy 600-ra jut egy; az ezredekben például a német-bánsági ezredben, hol körülbelől 100.000 ember van, a határőrvidéki eddigi rendeletek szerint csak 24 bizottmányi tag van. Hogy ha tehát e részek Torontálmegyéhez csatoltatnak: akkor ott 600-ra, itt pedig 5000-re fog egy bizottmányi tag esni. Én azt gondolom, hogy ez méltánytalanság. Az indokolásban az mondatik, mint indokolás, hogy azért nem tartatik uj választás, mert az utolsó időben kétszer történt választás, és igy egy uj választás zavart idézne elő; de én azt gondolom, hogy ha tekintjük azt, hogy ezen bizottsági tagokat nem átalánosan választják, hanem csak a községi képviselők választják, ez által semminemű zavar nem okozta tik. A képviselőtestületek összejönnek, és választanak annyi tagot, amennyi azon községekre esik. Hogy ha már bekeblezzük őket, hogyha mindennemű érdekeik ott vannak öszpontositva: miért ne adnók meg nekik azon számot, mely őket megilleti. Ha az egész ezred oda kebeleztetnék: akkor 160 tag illetné meg őket; de miután csak egy rész kebeleztetik be, aránylagos kevesebb számú képviselőket kell nekik adni. De azon képviselet már nem is létezik, miután már föloszlattatott, és csak egy dologban működik még, t. i. az erdők tekintetében; de arra nézve is bizottság küldetett már ki. Minek tehát fölélesztem ezen testületet? Ajánlom módositványomat. Elnök: Szükséges lesz a 11. §-t is fölolvasni, miután a módositvány erre is vonatkozik. Szilágyi Dezső előadó: Csak egy pár igen rövid megjegyzést óhajtok tenni azon módositványra, melyet a tisztelt képviselő ur benyújtott. Ő mindenütt okát keresi annak, miért nem osztatnak föl ezen, a megyékbe kebelezett kerületek választási kerületekre, és miért nem küldenek ezek most rögtön megyei képviselőket a megyei bizottságokba. Ennek oka igen egyszerű; mert ha a törvényhatóságokról szóló törvény mereven alkalmaztatnék ezen részekre: akkor az egész megyei bizottságokat föl kellene oszlatni, és az egész megyei bizottságokat egy uj kerületi fölosztás alapján újból kellene megválasztani. Például Torontálmegyében 600-ra megy körülbelől a megyei bizottsági tagok száma. A képviselő urak ismerni fogják a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 20. szakaszának azon rendelkezését, hogy 600-nál többre a megyei képviselők száma nem mehet, amint a törvény világosan mondja. Kérdem, ha azon végvidéki részek, melyek Torontálmegyéhez csatoltatnak, fölosztatnak választó-kerületekre: két eshetőség közül egyiknek kell bekövetkezni. Vagy megszegjük a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényt, mely szerint 600-nál többre nem mehet a bizottsági tagok száma; vagy ha ezt nem fogadjuk el : akkor föl kell oszlatni a torontálmegyei bizottságot, újra kell a megyét kerületenkint arányosan fölosztani, újra kell a virilisták listáját megcsinálni, és igy ennek folytán az egész megyét fölforgatnék. Ez, azt hiszem, nem volt szándéka senkinek; de nem is lehetett, ha tekintetbe vétetik, hogy a törvényjavaslat gondoskodott arról, hogy az átmenet igen rövid ideig tartson, mert mindjárt a három év leteltével, melyből már két év letelt, — mert e határidő Torontálmegye szervezésétől számíttatik — a bizottsági tagok felére nézve uj választás fog meg tartatni, s igy a végvidék részeiben meg fog történni az uj fölosztás, a szerint, amint az átalakítást a képviselő ur is kívánja. Azt hiszem, hogy a két baj közül a kisebbet jobb elfogadni, mint ha a megyei bizottságot fölforgatjuk. Helyesebb, ha ezen rövid egy évre az ezred képviselői, kik megválasztattak, é s úgyis birják az illetők bizodalmát: osztatnak be ideiglenesen, ezen egy év leteltével úgyis uj fölosztás fogván történni. Ajánlom a szövegnek változatlan elfogadását. Csanády Sándor Í Ha jól fogtam föl Miletics módositványát, annak czélja az, hogy a megyébe beosztott végvidék aránylag legyen képviselve a megyei bizottságban. Ha ez a czélja a módositványnak, egyátalában nem látok okot, miért akadályozzuk, miért tagadjuk meg e méltányos és igazságos kivánatot. Azt méltóztatott a tisztelt előadó ur mondani, hogy ha a módositványban kimondott elv létrejönne: akkor a törvények ellen kellene véteni, mely szerint határozottan kimondatik, hogy 600-nál több nem lehet bizottsági tag a megyénél. Engedelmet kérek, ha e tétel állana: akkor okvetlenül annak kellene bekövetkezni, hogy Torontálmegyében egyetlenegy bizottsági tag által sem lenne képviselve azon testület, mely jelenleg Torontálmegyéhez szándékoltatik csatoltatni. Én, tisztelt képviselőház, nem osztozom azon nézetben, hogy ha nem tudunk igazságot adni, a két rósz közül a kisebbet válaszszuk. Az én nézetem az, hogy roszat ne tegyünk, ne tegyünk jogtalant és igazságtalant. Kívánom, hogy Miletics módositványát fogadjuk el azon értelemben, hogy amely számmal szaporodik Torontálmegye lakossága a bekeblezés következtében, a bizottsági tagok száma is azon arányban szaporittassék az eddigiekhez képest, illetőleg válaszszanak bizottsági tagokat a most bekeblezendő területből is.