Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

72 146. országos ülés június 11. 1873. Palánka közti távolságot. Ha a geographiai fekvés és közigazgatás tekintetében lett volna fölosztva, lehetett és kellett volna a megyei és katonai Bánságot egészen máskép és czélszerübben fölosztani. Midőn pedig ez nem tétetett: akkor legjobb lesz, hogy az uj és átalános fölosztásig minden ugy maradjon, amint volt, t. i. vagy a három ezredből három megyét alakítani, vagy amint én indítványozom, a három ezredből két megyét alakítani és pedig annak alapján, mivel ott az 1803-ik évig két ezred létezett: német-bánsági Páncsován, és oláhillir eleinte Fehértemplomban, utóbb Karánsebeseu. Csak későbben, 1838-ban, lett mind a két ezredből eleinte kiszakítva zászlóalj, később az illír-bánáti ezred Fehértemplomban. Az illető lakosságnak sokkal könnyebben lesz politikai administrativ közlekedésben állni oly helyekkel, melyekben kereskedelmi érdekük öszpontosulva, s melyekre már rászokva vannak, addig is, mig czélszerübb intézkedések nem fognak tétetni. Az indokolásban egyszerűen említtetnek némely más tekintetek; maga a ministerelnök ur is az osztályülésben nyíltan s határozottan fölhozta ezen tekinteteket is, és pedig először: az intelligentia hiányát ; másodszor a magyar nyelvnek nem tudását; harmadszor, hogy Magyarországtól az évszázadokon át elkülönített részek épen ezen vegyitek által, t. i. provinciával és megyékkel összekapcsolása által arra szokjanak, hogy Magyarországhoz tartoznak. Ezen tekintetek némelyikének fontosságát nem akarom kétségbe vonni; azonban ezen tekinteteket kellett volna öszhangzatba hozni az administratio geographiájával s nemzetiségek ethnographiájával. Azt tartom, hogy túlnyomók azon érdekek, melyek követelik, hogy ezen vidékek, melyek különösen az átmeneti időben különös községi, társadalmi és magánjogi viszonyokkal és érdekekkel birnak: azon politikai-geographiai összeköttetésben maradjanak, amelyben vannak, legalább addig, mig nem lesznek azon helyzetben, hogy szavukat ezen helyen emeljék. Van ott elég intelligentia a municipalis élet kifejlődésére, a magyar nyelvnek szükséges tudását át lehet ültetni a hivatalnokok kinevezése vagy választása által, a főispán candidationalis prerogativuma megkönnyíti; Magyarországhoz való ragaszkodása pedig inkább az által érhető el, ha az illető lakosok óhajtásai figyelembe vétetnek, amely óhajtásukat annyi község kérvények utján nyilvánította, kérvén egy megye alakítását Pancsova székhelyivel. A ministerelnök ur maga is bevallotta, hogy egy megyének alakítása Karansebesen ellentétbe jön a mondott tekintetekkel, melyeknél fogva a többi részek a 3 megyékhez lettek csatolva. Ha csakugyan ugy van : miért nem tétetik ugyané módra olyas valami, ami legalább ugy látszanék, hogy a szerb nemzetiségnek is érdekében volna. Tisztelt ház! Ez alkalommal csak azt említem föl, hogy a határőrvidéki intézmény úgyszólván szerb intézmény. Szerbek voltak, kiknek I. Ferdinánd 1564-ben adott privilégiumot, melyet 1578-ban a Il-ik privilégium követett; de a Határőrvidék ^szervezete csak 1630-ban H. Ferdinánd által lőn megállapítva. Mikor az országban a török háború dúlt, Horvátországban is alakíttatott Határőrvidék a szerbnek módjára. Nem akarom figyelmeztetni a tisztelt házat arra, hogy a jelenleg uralkodó császár-király volt az, ki elismerve a szerb nemzet érdemeit, 1848-ban alapította, vagy legalább ígért alapítani szerb vajdaságot. Nem akarom azt sem említeni, hogy 1861-ben még Magyarország területének és az alkotmány visszaállításának korszakában is a császár és király ugy vélekedett, hogy kötelessége volna a szerbekért is valamit tenni; ezért összehívott egy congressust, amely garantiákat proponáljon a nyelvekre nézve; a királyi szó nem lett beváltva, és a szerbek, kik legtöbb vért ontottak a török ellen, a monarchia és Magyarország érdekében, ahelyett, hogy valami garantiákat nyernének, hanem területük most ugy alakittatik meg, hogy a nép igényei számba nem vétetnek. A románok részére alakittatik egy megye, ez különben helyes, és én üdvözlöm őket ; sőt másik részről a románok összekapcsoltatnak azon vármegyékkel, ahol a románok többségben vannak; de midőn egy ezred, ahol a szerbek többségben vannak, egyszerűen föloszlattatik: akkor, ugy látszik, más okból nem történik, mint abból, hogy a szerb elleni gyűlölet diktálta e propositiókat. {Mozgás jobb felöl. Fölkiáltások: Rendre!) Már kétszer mondottam, és harmadszor hivatkozom itt minden tartózkodás nélkül arra, amit 1861-ben Deák képviselő ur mondott, ki ugyanis azt mondotta, hogy amidőn eljön az idő, hogy a Határőrvidék föloszlattassék, polgárosittassék: akkor lehetséges lesz a szerb nemzetiség kívánalmainak eleget tenni. És mit látunk? Ennek épen ellentétét. Én tehát ajánlom módositványomat a tisztelt háznak elfogadás végett. Ha az illető érdekeltek itt jelen lennének: akkor megmondanák, melyik vármegyéhez akarnak kapcsoltatni. Itt pedig sem Torontál, sem Temes, sem Krassó meg nem kérdeztetett; hanem a kormány javaslatot készített, mely mindent összezavar, igy például Pancsova Temeshez van kapcsol többi kerületek meg ma-, gam sem tudom hová. Azt hiszem, legjobb lenne e tekintetben a jelenlegi állapotot föntartani addig, mig a határőrvidéki képviselők megjelennek s véleményeiket előterjesztik. Miután azonban a törvényjavaslat által 20 és néhány municipalis hatalom megsemmisíttetik, és ezt én nagyon veszélyesnek tartom, ajánlom a tisztelt háznak, fontolja meg jól a dolgot, mielőtt a Határőrvidéket illetőleg az utolsó lépést megtenné. Újból ajánlom módosításomat elfogadásra.