Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

70 146. országos ülés június 11. 1873. iskolák is felekezetiek, melyek politikai községek által egészben vagy részben föntartatnak, csak arra kell vigyázni, hogy aránylag minden felekezeti iskola segélyben részesüljön. Azért teszem módositványomat, hogy a magyarországi iskolai törvény hozassák be a Határőrvidéken és pedig alkotmányos szempontból törvényesen. Midőn a kormány a falusi és városi törvényhatóságokra nézve a rendeletek helyett a magyar törvényeket hozza be: nem látom át, miért ne hozná be az iskolai törvényt is. A minister ur az osztályülések egyikében azt mondta, hogy a magyar iskolai törvény a határőrvidéki iskolai törvénynyel majdnem ugyanazonos. Ha az : miért nem hozza be a magyar törvényt ? Van azonban a kettő közt némi különbség. Az egyik az, hogy a magyar iskolai törvény szerint a községek 5%-ot fizetnek, a Határőrvidéken pedig 10-et. Ez már terhes körülmény. Másrészről Magyarországon 10%-ot fizetnek, ahol nincs községi iskola, ott pedig van kerületi pénztár, és igy ha egy község iskoláját fentartja is, mégis 10%-ot kell adnia egy más község iskolájának föntartására. Ez szintén terhes föltétel. Mindezen körülmények olyanok, melyek szerint a határőrvidéki törvény terhes, a magyar pedig a felekezeti iskolára nézve kedvező. A t. ministerelnök ur azt is mondta, hogy biztosítva van a határőrvidéki rendeletben az iskolának segélyezése, a tanitók állami tisztviselőknek tekintetnek és más előnyök is foglaltatnak benne. Én mindezen előnyöket módositványomba beletettem. Indítványom azt akarja, hogy ott a magyar iskola-törvény hozassék be, mindazok hozzáadásával, amik a tanítókra nézve kedvezők. Módositványomban talán nincsen megemlítve minden előny, azért jó volna a központi bizottsághoz áttenni, hogy vizsgálja meg és toldja ki. Elvileg, gondolom a t. ház elfogadja azt, hogy a Határőrvidékeken a magyar iskola-törvény behozassák annyival inkább, mert maga a pancsovai egyházközség, mely legnagyobb népességű ott, egy memorandumot terjesztett a ministerium elé, melyben kéri, hogy a Határőrvidéken a magyar iskola-törvény hozassék be. A t. közoktatásügyi minister ur meglátogatván azon vidéket, értesült e kívánságról. Nem tudom tehát okát, miért nem ajánlotta azt, hogy a Határőrvidékre érvényes iskolai szabályok helyett, a magyar iskolai törvény hozassék be. Ajánlom a t. háznak módositványomat. Huszár Imre jegyző (olvassa Miletics Szvetozár módositványát.) Trefort Ágoston közoktatásügyi minister: T. ház! Ezen törvényjavaslat 2-ik §-a az iskolákra vonatkozván, a határőrvidéki iskolai szabályok azon részét, mely czélszerünek látszott, meghagyta mindaddig, mig annak képviselői itt meg nem jelennek, és akkor a szükség szerint azokon módosítani vagy pedig a magyar iskola-törvényt véglegesen behozni lehet. Most nincs helyén azon határőrvidéki iskolarendeleteket hosszasan fejtegetni a t. ház élőt, csak megjegyzem, hogy ha elemezzük azon szabályrendeleteket: azt találjuk, hogy vannak köztük olyanok, melyeket már az idő túlhaladt; vannak olyanok, melyek sohasem léptek életbe ; de végre vannak oly czélszern intézkedések is, melyeket kár volna ignorálnunk, mert hiányoznak a mi iskola-törvényünkből; ilyen különösen az, mely a tanitók nyugdíjazására vonatkozik, (Helyeslés.) és azért én Miletics határozati javaslatát nem fogadhatnám el. E rendszabályokon nem határozati javaslat, de törvény által kell változtatni. (Helyeslés.) Expediensről gondoskodott különben az előadókból alakult központi bizottság, midőn egy uj §-t, t. i. a mostani 25-ik szakaszt indítványozta, amely igy hangzik: „25. §. A közoktatásügyi minister fölhatalmaztatik, hogy a határőrvidéki népoktatás ügyének szabályozására 1871 -ik évi június 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek mindazon határozmányait, melyek részint a katonai parancsnokság ez ügyekben való hatáskörének megszűnte, részint a megváltozott közigazgatási rendszer folytán változtatást igényelnek: addig is, mig ez iránt a törvényhozás intézkednék, rendeletileg módosíthassa, amennyiben a viszonyok megengedik az 1868-dik évi XXXVIII. törvényczikk határozatai szerint." Egyébiránt én magam is kötelességemnek fogom tartani a körülmények szerint kellő óvatossággal arra törekedni, hogy ezen szabályrendeletek, illetőleg állapot, melynek következése ezen rendeletek, összhangzásban hozassanak a magyar törvénynyel. (Helyeslés.) Maximovics Miklós : Tisztelt ház ! Részemről kijelentem, hogy a dolog érdemére nézve pártolom Miletics t. képviselőtársam módositványát; azonban azt tartom, hogy ezen módositványnak itt, ahol ő előhozta, nincs helye ; mert a második §-ban soroltatnak elő csakis azon királyi rendeletek, melyek továbbra is érvényben hagyatnak, ezen módositvány pedig azt akarja, hogy egészen más törvény, a magyarországi népiskolai törvény hozassék be a határőrvidéken. Álláspontomat akartam jelezni, t. i. hogy érdemileg elfogadom a módositványt ; de formájára nézve nem fogadom el, mert itt, amint mondám, nincs helye. Én azt hiszem, hogy legczélszerübb volna a 2. §. b) alatti bekezdését egészen kihagyni, és ami a népiskolákra vonatkozik, abban a §-ban előhozni, amely a népiskolákról szól. Van ezen törvényjavaslatban egy §., — nem lévén kezemnél az egész törvényjavaslat, tehát nem idézhetem; — de van egy szakasz, amely a népiskolákról szól, és én azt tartom módositandónak. Részemről tehát föntartom a jogot ezen