Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

116. országos ülés június 11. 1S73. 61 Azoknak, kik a három legifjabb korosztályhoz tartoznak, megengedtetett, hogy szabadságra bocsáttassanak, s csak az őszi négy heti fegyvergyakorlatra hivassanak be. Ez tehát kedvezmény a véderőről szóló törvények alól. Megengedtetett továbbá a legfiatalabb korosztályhoz tartozó ujonczoknak, hogy ha házas emberek, rögtön haza bocsáttassanak, mihelyt elegendő katonai kiképzést nyertek. Ehhez hasonló kedvezmény az, a mely szintén három évre terjed, s mely a föloszlatott határezred helyett alakítandó írj ezrednek adatott, hogy hadfogadó székhelyéből 3 évig nem fog kimozdittatni. A második neme a kedvezményeknek, a mely a legfelsőbb intézkedésekben foglaltatik, a pénzügyeket illeti. E tekintetben megengedtetett a Határőrvidéknek az, hogy ott ki-ki a saját használatára egy akóig pálinkát főzhet, s megengedtetett az is, hogy az állam által elárusítandó sóra nézve a törvényhozás további intézkedéséig az eddigi árak maradnak érvényben, s megadatott végre az, hogy a saját használat végetti dohánytermelésnél az eddigi adómentes mértékek föntartassanak. E kedvezményeken kivül van még egynéhány kedvezmény, a mely tisztán a községeket illeti. A községeknek jelesebben megadatott azon kedvezmény a Határőrvidéken, hogy a fölösleges kincstári épületek községi czélokra ingyen szolgáltatnak át, hogy a bor-, hus-mérésből, vásártartás- és elárusitásból befolyt jövedelmeket 10 évi jövedelem évi átlagának feleért bérben tarthatja, és végre megadatott azon kedvezmény is, hogy mindazon adományok, melyeket a kincstár eddig ingyen adott iskolák és jótékony intézetek részére, ezentúl még három évig szintén ingyen fog kiszolgáltatni. Az egyesek számára megadott kedvezményeket, a melyek nagyobbrészt az alkalmazásban levő tisztviselők további alkalmaztatására vonatkoznak, talán fölösleges lesz bővebben fölemlítenem. De miért emiitettem s kívántam fölsorolni mindezen kedvezményeket? Czélom az volt, hogy a tisztelt ház győződjék meg, hogy a legfelsőbb intézkedéseknek tartalma még ez esetekben is az országgyűlés intézkedési jogát semmi tekintetben meg nem sérti, ezek nagyrészt három évre vannak szorítva és a három év lefolyta alatt a Határőrvidéknek minden tekintetben való teljes rendezési jogába belép a törvényhozás. Itt tehát szó sincs arról, mintha oly kedvezmények hozattak volna be a határőrvidéki lakosok részére, mely a törvényhozást hosszú vagy örök időre megkötötték volna. A mi a törvényjavaslatoknak, illetőleg a legfőbb intézkedéseknek második részét illeti, ezen rész magában foglal egy uj polgári állapot megteremtését a Határőrvidéken. S minő állapot teremtetett a Határőrvidéken? Ezen intézkedéseket részint olyanokra lehet osztanunk, melyekkel magyar törvények léptettek életbe. Ilyen törvények a véderőről szóló törvény ilyen például Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes városokra nézve a törvényhatóságok szervezéséről szóló törvények, ilyenek az összes indirect adókról szóló magyar törvények, ezekkez járul, hogy némely magyar igazságügyi törvények szintén hatályba léptek; a legfőbb intézkedéseknek egyik része tartalmaz igaz, a magj'ar törvénytől eltérő intézkedéseket, ilyen a községi törvény és a népoktatásról szóló szabályrendelet. De maga ezen törvények alapelve nagyrészt a magyar törvényekkel megegyezik. Két nagyfontosságú alkatrésze van a legfelsőbb intézkedéseknek, melyekre a határőrvidéki lakosok, meg vagyok győződve, a legnagyobb fontosságot 1:élvezik. Az egyik az erdei szolgalmak megváltásáról szóló törvény, mely az összes határőrvidéki erdőségnek felét az ottani lakosságnak adja át azon szolgálmányok fejében, melyek ezeket eddig megillették. Másik törvény a határőrvidéki házközösségről szóló jogviszonyok módosítását tartalmazza; tehát magánjogi intézkedés, mely ott egy százados intézménynyel szemben a határőrvidékiek által rég kívánt reformokat részben megvalósítja. Ezen tartalmával szemben a legfőbb intézkedéseknek, igen könnyű lesz már most azon kérdésre megfelelni : mi volt föladata ezen törvényjavaslatoknak ? Ezen törvényjavaslatoknak, tisztelt ház, meg kellett nyugtatni a Határőrvidék lakosait az iránt, hogy mindazon kedvezmények, melyek nekik az átmeneti időszak alatt megadattak, az országgyűlés által érvényesekül fognak elismertetni. Összeköttetésbe kellett hozni a jelenleg létező állapotokat az országnak később ezen részekre meghozandó törvényeivel és ezen felül megtenni mindazon változtatásokat és pótlásokat, melyeket a jelen állapoton most már a törvényhozás alkalmasaknak és helyeseknek vél. Ha a törvényjavaslatokra méltóztatik tekinteni, talán föl fog tűnni az első tekintetre, hogy mindez nem egy törvényjavaslatban oldatott meg, hogy mindezen intézkedések négy különböző törvényjavaslatokba foglaltattak. Azonban ha a tisztelt ház tekintetbe veszi ezen legfelsőbb intézkedéseknek vegyes tartalmát, ha tekintetbe veszi azt, hogy azok részint a közös törvényhozás elé tartozó határozatokat tartalmaznak, részint oly viszonyokról rendelkeznek, melyekre csak a magyar országgyűlés, illetőleg a maga körében a horvát országgyűlés van hivatva: természetesnek fogja találni a tisztelt ház, hogy mindenekelőtt két alaptörvényjavaslat készíttetett. Az egyik törvényjavaslatban föl vannak említve és érvényben hagyva a legfelsőbb intézkedéseknek azon határozatai, melyek Magyarország gyűlésének hatáskörébe tartozó viszonyokról rendelkeznek, és ezen törvényjavaslat többi részében az ezen