Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

58 146. országos ülés június 11. 1873. tultusministernek; de a tudori rangot, mint egye­dül eompetens, a facultás adja és ne a enltusmi­nister. Ilyen egy másik pont is, mely a rigorosu­ínokra nézve nem egészen uj, és merem még hozzá­tenni, a mostani alakjában is nem egészen most föltalált rendszert hoz be: ez az Írásbeli vizsgá­lat. Nem vagyok én az ellen, hogy az illető rigo­rozánsokat irásbelileg is megvizsgálják, ha a mi­nister ur súlyt fektet azon dissertatio-irodalomra, mely már régibb időben is divatozott és melyről be van bizonyítva, hogy a tudományt egy lépéssel se vitték előre; ha a minister ur erre súlyt fek­tet, ám legyen! de azt, hogy az illető rigorozáns dissertatióját 50 példányban kinyomatva a facultás­nál tegye le: én részemről nem helyeslem; én elég­ségesnek tartom, ha egyszerű kéziratban két pél­dányban teszi le, és nem ötven példányban kinyo­matva, mert azon 100 meg 1000 dissertátio, mely ily utón örökségképen ránk marad: nem fog képezni anyagot, sem a tudományra, sem a történelemre nézve ; hanem ugy lesz, mint a többi dissertatiók, melyek ma az antiquariumok lomtárát képezik; s ezenkívül ezen dissertatiók kinyomatása még költ­ségbe is kerül. Én elvileg hozzájárulok ahhoz, hogy legyen írásbeli szigorlat is ; de nem fogadhatom el azt. hogy a rigorozálásban egy épen nem nyereséges eljárást honosítsunk meg, és a candidatusoknak ki­adásait szaporítsuk. Nem akarom hosszasan a tisztelt ház türelmét igénybe venni; de nem hagjmatok említés nélkül egy harmadik pontot. — Ma már Európaszerte a tanszabadságnak oly exquisit kifejezés van adva minden intézkedésben, miszerint annak jogosultsá­gát semmi körülmények közt megtagadni nem lehet. És ezen uj intézkedés, amely itt vau, ahelyett, hogy a tanszabadság egyik faktorát, a magántaná­roknak vizsgálati jogosultságát alkalmazná, ehelyett a magántanárokat egészen tekinteten kivül hagyja, midőn azt mondja, hogy rendes tanárok nemlétében a rendkívüli tanárok vizsgálnak; de ha rendkívüli tanár sem volna, nem azt mondja, hogy a magán­tanárok, hanem, hogy a szomszéd tudomány tanára vizsgáljon. Ez annyit tesz, hogy nálunk a tansza­badságnak kifejezett elvei semmi hódítást nem tet­tek, mert nem nyernek alkalmazást. Ilyen egy másik: az ugyanis, hogy midőn az igen tisztelt minister ur az írásbeli vizsgálatok­kal egy egészen uj s nem nagyon dicséretes körülményt hozott be: akkor nem törölte el egyúttal egy tollvonással azt, ami a mai hely­zetnek valóságos szégyene , t. i. a promotiót, ami minden esetre semmi más, mint kizsebelése az illető candidatusnak; ha a tisztelt minister ur ezt egy tollvonással eltörölte volna, ez által bizonyára ezen szaháljTendeletet sokkal kevésbbé tette volna kifogásolhatónak. Ha, tisztelt ház! nem volna itt anticipálva ő felségének megerősítése, én azt indítványoznám, hogy a tisztelt minister urnák ezen szabályrende­lete- érvényen kivül helyeztessék; azonban nem akarván, hogy a törvényhozás külömböző faktorai egymással ellentétben álljanak, azért bátor vagyok határozati javaslatommal tisztán oda czélozni, hogy ezen szabályrendelet tényleg ne nyerjen alkalmazást az által, hogy az egyetemek rendezésére vonatkozó törvény mielőbb meghozassák. Ezen czél elérése végett bátor vagyok a kö­vetkező határozati javaslatot beterjeszteni: „Utasítja a ház a közoktatásügyi ministert, hogy az egye­temek rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot ter­jeszsze be, még pedig oly időben, hogy az a jelen ülésszakban alkotmányos elintézést nyerhessen." Tisztelt ház! hogy ha beterjesztetik ezen tör­vényjavaslat, itt majd a vizsgálati eljárás és a mi az uj szabályrendeletben meg fog vitattatni, hátrá­nyos, meg fog szűnni azon újonnan hozandó tör­vény alkalmazása által. (Helyeslés bal felöl.) Trefort Ágost közoktatási minis­ter: Tisztelt ház! Csak röviden akarok egy pár észrevételt tenni a most beadott határozati javas­latra vonatkozólag. Nincs szándékom a tisztelt kép­viselő úrral e tárgyban polemizálni; hanem ki kell nyilatkoztatnom, hogy azon törvényjavaslat, a mely­nek beterjesztését kívánja, már készen van; de azt hiszem, hogy nem volna czélszerü azt a nyári ülés­szak ezen, ugy szólván, utolsó perczében beadni. Egyébiránt, mi magát a dolgot illeti, megelégedés­sel mondhatom, hogy az ország azt v már régen óhajtja, és hogy ezen szabályrendelet egy igen je­lentékeny reformot tartalmaz. (Helyeslés.) Elnök i A beadott határozati javaslat ki fog nyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre fölvétele iránt a tisztelt ház határozni fog. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! A múlt hó 20-án, tehát most 3 hete, bátor voltam a tisztelt háznak egy határozati javaslatot benyújtani, egy fölállítandó jegybank iránt beadandó törvényjavaslat tárgyában. Ugy hiszem, tisztelt ház, a múlt három hét alatt a tisztelt ház valami túlságosan elfoglalva nem volt, és akár a naponkint szemünk előtt elő­forduló pénzügyi viszonyokat, akár magának az ügy­nek komolyságát és fontosságát tekintjük, azt hi­szem, hogy ezen ügynek tárgyalás alá vételét a t. ház ildomosán már hosszabb időre nem halaszthatja. Ennélfogva, ugy hiszem, nem követek el sze­rénytelenséget, ha arra kérem a tisztelt házat, mél­tóztassanak ez ügy fölvételét mielőbb napirendre tűzni. Például, ha nem méltóztatnak ellenezni, talán szombatra a kérvények letárgyalása után.

Next

/
Thumbnails
Contents