Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-162

426 1*2. országos ülés július 2. 4573. hanem a létezőknek értelmezését, magyarázatát kéri tőlünk, s ezen magyarázat, a kérvényi bizottság véleménye szerint, nem lehet más, mint az, hogy az állam tisztviselői, az iskolai adó pótlekaihoz járulni »em kötelesek. így tehát a kérdés nem lehet egyéb, mint az : vajon községi adónak tekinthető-e az iskolai adópötlék vagy nem, és hogy az állami tisztviselők ezen községi adópótlékhozi járulás alól folmentessenek-e vagy nem? mi az adótörvényben és a községi törvényben is világosan ki van mondva. Azon kérdést illetőleg, melynek eldöntésétől függ a kérvénynek elintézése , t. i. vajon községi adó természetével bir-e az iskolai adópótlék vagy meni? a kérvényi bizottságnak a következők szolgáltak irányadókul: Az iskolai törvény azt mondja, hogy a községi iskola föntartása a község terhét képezi. Ezzel egybevetve a községek rendezéséről szóló törvénynek 119. §-át, amely így szól: amennyiben a község kiadásai, a községi törzs-vagyon jövedelméből nem fedeztethetnének, a község a községi lakosokra és birtokosokra jövedelmi adót vethet ki; és 120-ik §-át , amelyben azon kiadások közt. melyek érdekében a községi adók vethetők ki, példa gyanánt a községi iskolának föntartása is fölemlittetik, világos volt a kérvényi bizottság előtt, hogy a törvényhozás maga is , mikor a községi törvényt megalkotta: ugy értelmezte az előttünk fekvő kérdést, hogy az iskolai adó csakugyan községi adó természetéve! bir. Ennélfogva a kérvényi bizottság nem véleményezhet mást, mint amit szerencsés voltam előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Miután Házmán képviselő ur, ki a kérvényi bizottság véleménye ellenében fölszólalt, Írásbeli módosítást nem adott be, fölszólítom azon képviselő urakat, akik a kérvényi bizottság véleményét elfogadják: szíveskedjenek fölállani. (Megtörténik.) Tehát a többség elfogadja a kérvényi bizottság véleményét. Apponyi Albert gr. előadó (olvassa a XXV. jegyzékben 3., 4., 5., 6., 7.. 8. és 9. sorszámok alatt foglalt kérvényekre vonatkozó bizottsági véleményeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa továbbá 10. sorszám alatt Közép-Szolnok megye kérvényét , a nagy - károly - csúcsai útvonal tárgyában.) Elnök: Az úthálózat tervének megállapításánál leendő figyelembevétel végett a ház irodájában letétetik. Deáky Lajos: Tisztelt ház! Én ezen kérvényre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy a kérvényezők által fölhozott nagy-károlycsticsai útvonalra . mely már részben ki is van építve, a közmunka- és közlekedési minister 40.000 irtot kért a ház által megszavaztatni ; azonban a pénzügyi bizottság azon oknál fogva, mert ez az államutak közé még nem vétetett föl , az előirányzott összeget megtagadta, minek az lett a következménye , hogy midőn 1874. évre benyujtatött a költségvetési előirányzat: nem volt abban ezen útra semmi legkisebb összeg előirányozva. Azonban a minister ur amellett, hogy azon vasúti és kőtiti hálózatban, amelyet beterjesztett , s amely a képviselők között ki is osztatott, ezen utat az államutak sorába vétetni javasolta, egyszersmind a rendelkezési alapból a kiépítésre bizonyos összeget kiszolgáltatott ; én ennélfogva csak annyiban nem vagyok megelégedve a kérvényi bizottság javaslatával, amennyiben szeretném, hogy a kérvény pártolólag tétessék át a közmunka- és közlekedési ministerhez, hogy annak következtében még inkább ne tagadhassa meg a segítséget Közép-Szolnok- és Krasznamegyéktől, melyben e megyéket eddig is részesítette. Elnök: A kérvényi bizottság véleménye az, hogy az úthálózat tervével egyidejűleg tárgyaltassék ezen kérvény. Elfogadja a tisztelt ház ezen véleményt? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Apponyi Albert gróf előadó (olvassd a 11—12. számú kérvényekre vonatkozólag a bizottság véleményeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 13. szám alatt Izbugya község kérvényét, melyben Zemplénmegyébe keMestetését kéri. A bizottság a belügt/ministerhez elintézés végett kívánja, utasíttatni.) Matolay Etele: Tisztelt ház! Amidőn Zemplénmegye Izbugya községe kérelme tárgyában fölszólalni bátorkodom , iu méltóztassék azt hinni, hogy kikerülte figyelmemet az igen tisztelt ministereínök urnák mai nyilatkozata, miszerint a jövő őszi összeülésünk alkalmával beadandó egyik törvényjavaslatként megemlité a törvényhatóságok kikerekitéséről, határai keligazitásáról szóló törvényjavaslatot; mindazáltal nem biztatom magamat oly vérmes reménynyel, hogy annak közeli keresztülvitelét higyjem, holott ezen község kérelme nagyon is sürgős. Miután én az optimismus és a pessimismus közt. középúton szeretek járni, azt hiszem, hogy mig azon törvényjavaslat életbelép: addig három év is elmúlhat, ezen község helyzete pedijff most is nagyon nehéz. Ha megengedi a tisztelt ház, a helyett , hogy fölolvastatni kérném a kérelmet, röviden előadom a tényállást és a nevezett község kívánságát. Ezen csekély kis falut egy csekély kis patak hasítja keresztül hosszában, s egyik része Zemplén-, másik része Unghmegye területére esik. 1848-ig e miatt semmi baj sem volt, mert az egyik rész mind közigazgatási, mind igazságszolgáltatási szempontból az egyik , a másik a másik megyéhez tartozott. Bejött a Bach-korszak és az egész község