Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-162

422 162. országos ülés Julius 2. 1873. a, kérvényhez csatoltatott, ezen néhány pont áll: a czipészek helyzete átalában, az idegen műhelybem dolgozás eltörlése, és átalános dolgozó helyiségek behozatala, szabályozott munkaidő, a tanonczügy, segélyezési- és beteg-penztárak alapítása, átalános magyarországi czipész-egylet alapítása, munkaszerző iroda alapítása, értekezés temető társulatok fölött, a sajtó-ügy s netáni indítványok. És erre hosszas várakozás után, mit válaszol •nekik a hatóság. (Halljuk \) Ezt: ,Minthogy bejelentők sem azt nem igazolják, hogy czipészek, sem azt, hogy országos czipész-gyülés behívására jogositvák, továbbá bemutatott programm szerint a gyűlésnek tárgyaiul oly kérdések tűzettek ki, melyekben dönteni a czipészek nem illetékesek: ennélfogva a kérvény elutasittátik." Már kérem, ezen három okkal történt indokolást lehet-e józannak mondani? Először is kérdem: vajon hát a czipészek diplomát hozzanak magukkal? Hisz a rendőrség, mely enynyit foglalkozik a munkásokkal, s látja minden egyes czipésznek kifüggesztett ezégét, csak képes kitudni, hogy czipész-e az illető, vagy nem. Másodszor az mondatik, hogy a czipészek nem illetékesek ezen kérdések elhirálására. Már, kérdem, ki képes hát afölött ítélni, hogy miként járjanak el a czipészek. ha nem ők maguk. Nem hiszem, hogy valaki akadna e házban, aki azt állítaná, hogy ezen eljárás helyes. Az nem lehet, hogy a belügyminister a munkásokra nézve a torvényeket önkényileg fölfüggeszsze, s a munkásokat mintegy ostromállapotba helyezze; ez nem képzelhető, hacsak a belügyminister nem rendkivülileg az alkotmányos törvények fölfüggesztésével jár el. Ha ellenben a törvényhozás be akar nyúlni ezen kérdésbe: ám tegye; de hogy egyesek ellen ilyen eljárás követtessék. azt a népképviselet alapján nyugvó magyar törvényhozásnak egyik tagja sem mellőzheti hallgatással. (Helyeslés a szélső bal felől.) Én fölkérem a tisztelt házat, hogy foglalkozzunk ezen kérdéssel; mert azt állítani, hogy e mozgalom veszélyt rejt méhében: nincs joga senkinek, addig, mig tényleg be nem bizonyittatik. Más országokban e tekintetben sokkal nagyobbak a veszélyek. Én kérdem a tisztelt belügyminister urat, tud-e nekem példát fölhozni arra. hogy még ott is, hol az internationale működik, a munkásegyleteket föloszlatták volna? Igenis megbüntetik a vétkeseket; de az egész osztályt megbüntetni nem szabat!. (Igaz, ugy van ! a szélső bal felől.) Én tehát fölkérem a tisztelt belügyminister urat, hogy miután mindeddig nem válaszolt: kisérje figyelemmel a kérdést, ami — bevallom — kötelessége, s addig is legalább ne engedje át egészen, kizárólag a rendőrség önkényének. (Helyesl a szélső bal felöl. Fölkiáltások: Halljuk!) Szapáry Gyula gr. belügyminister : Tisztelt ház! Minthogy a tisztelt háznak egyik tagja épen azon szemrehányást tette a kormánynak, hogy rendesén akkor adja a választ, midőn már azt nem lehet behatólag tárgyalni, s hogy tehát azt előbb kellett volna adui: s miután azon szemrehányás tétetik Helfy képviselő ur által is, hogy az ő interpellatiójára választ adni nem akarok, miután erre előbb csakugyan alig volt alkalmas idő, aűdőn a ház oly foutos ügyek tárgyalásával volt elfoglalva : bátor leszek múltkor hozzám intézett interpellatiójára most válaszolni. (Halljuk!) A képviselő urnák múltkor hozzám intézett interpeílatiója a következőkből áll: „Interpellatio a belügyminister úrhoz. Van-e tudomása a tisztelt belügyminister urnák arról, hogy folyó hó 4-én a pesti főkapitányság maga elé idézve az úgynevezett „ munkáspárt * választmányi tagjait, több napi kihallgatás után tudtukra adá. miszerint egy belügyministeri rendelet folytán a márczius hó 23-án tartott munkásgyülés határozatai, valamint az ott történt választások semmisek és érvényteleneknek nyilváníttattak ? Ha van erről tudomása, kérdem: melyik törvény alapján bocsátá ki a tisztelt belügyminister ur a föntérintett rendeletet? Továbbá: Van-e tudomása a tisztelt minister urnák arról, hogy több különböző foglalkozású pesti munkás hosszú havak óta híjába sürgeti a belügyministeriumnál egy általuk alakítandó, tisztán jótékony ezélu egylet alapszabályainak jóváhagyását?* Tisztelt ház I Mielőtt ezen két, egészen különálló kérdés mindegyikére válaszolnék, méltóztassanak megengedni, hogy nézetemet néhány szóval átalánosságban ezen kérdésre előadhassam. (Halljuk!) Az én fölfogásom szerint munkáskérdés, amiként az e nevezet alatt Európaszerte értetik: nálunk eddig nem létezik. Lehet kérdést erőszakosan előidézni ; (Élénk helyeslések.) de ily kérdés — mondom — nálunk eddig átalában véve nem létezik. Ha a munkások egyletek, vagy más hasonló törekvések utján egyes elszegényült munkásokat vagy ezek családjait segélyezni vagy ha saját művelődésüket előmozdítani kívánják : ez meg nem akadályozható ; hanem igenis megakadályozandó néhány egyénnek azon törekvése, mely a jótékonyság ürügye alatt a socialis kérdést mesterségesen akarja hazánk területére átültetni. (Élénk helyeslés.) Oly üzelmeket, melyek más alkotmányos országokban sem engedtetnek meg: nálunk sem tartok megengedhetőknek. (Helyeslés.) Ez átalában azon irány, melyet ezen kérdés megoldásánál követni szándékozom. Ami magukat a speciális kérdéseket és azon esetet illeti, melyet a tisztelt képviselő ur fölemlített, a tény a következő: Márczius 2 3-áa. több