Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-161
161. országos ülés július :i. 1873. 405 kevésbé kerül; de amely vész idején minden rendes hadseregnél megbízhatóbb és hatalmasabb védelmet nyújt az országnak, a trónnak és a birodalomnak. E meggyőződést kell mai honvédségünknek megszilárdítani, mert csak ez idézheti elő hadügyünkben azon gyökeres reformokat, amelyek hazánkat és a birodalmat a képességüket túlhaladó czéltalan költekezés általi tönkrejutástól megóvják. Véderőnknek honvédségre való fokozatos átalakításában van megmentetésünk egyedüli remény horgonya, jövőnk egyedüli biztositéka letéve. A megpróbáltatások szórnom napjaiban átlátták és hangoztatták is ezt döntő körökben; de a vész elvonultával ismét visszaestünk régi hibánkba, ismét elfeledtük a történelem intőszavát, el az események tanúságát, s mi ismét a militarismus bálványának hódolunk. De. tisztelt ház, ha akarjuk, hogy hazánk minden pénze külföldre vándorolva el ne fecséreltessék ; ha akarjuk, hogy az állam jövedelméből hazánk előmenetelére is fordíthassunk valamit: akkor honvédségünket kell oly mértékben fejlesztenünk és szaporítanunk, amily arányban kevesbítjük és szállítjuk az állandó hadsereg létszámát. Mig az erő-helyettesités ez elvét el nem fogadjuk, s a gyakorlatban alkalmazva át nem viszszük: addig hazánk és a trón fönmaradása egyaránt kérdésessé van téve. E reformok azok, melyek hazánkat és hazánkban a trón jövőjét biztosítják; mert ha Magyarorország két hadsereget tart, egy idegent, és egy hazait; ha ez által kétszeres quotával járul a közös kiadásokhoz, s nem a kialkudott 32 százalékot. hanem 40-nél is többet fizet: akkor Magyarország mulhatlanul tönkre jut, s az ő tönkrejutása egyértelmű a birodalom szétmállásával. Ezt kívántam lelkiismeretem megnyugtatására elmondani. Még csak rövid észrevételt kívánok tenni egy fontos kérdésre, mely eddig mindenki figyelmét kikerülte, s mely, nézetem szerint, nagy veszélyeket hord méhében. (Halljuk \ Halljuk!) Ez nem vonatkozik ugyan szoros értelemben véve a honvédségre, hanem mindenesetre Magyarország hadügyére, s igy a magyar törvényhozás előtt fölhozni, a nemzetet a vélt veszélyre figyelmeztetni elodázhatlan kötelesség. (Halljuk \) Régebb a hadseregben az ezredi tiszti előléptetés volt divatban, ami a protectionak és visszaéléseknek tág tért nyitott: néhány év óta behozták a concretual avancement rendszerét, amely elvileg üdvös lehet; de amely egyoldalú merev alkalmazásában ugy, amint nálunk van, a legveszélyesebb, s a haderő lételének még csiráját is kiöli; mert e szerint minden évben összecserélik, herélik, hányják-vetik az egész hadsereg tiszti karát; a magyar ezredek tiszteit, kik, ha nem voltak is magyarok, de kezdették az ezred legénységét ismerni. nyelvét elsajátítani, s néha rokonszenvezni is. addig mindig gyűlölni tanult hazánkkal: elteszik német ezredekhez, s helyette hoznak olyanokat, kik se a legénységet nem ismerik, se nyelvét nem értik; mi a legénység kiképezésében is nagy akadályul szolgál; de ami lehetetlenné teszi a testületi szellem kifejlődését, a legénység és tisztikar közti összeszokás és bizalom létrejöttét, ami nélkül a harcztéren való hősiesség kifejtése lehetetlen, ami nélkül egy, ha nem is magyar, de legalább magyar érzelmű, vagy csak a magyart tűrni tudó tisztikar létesítése is képtelenség. Ha tehát a concretualis vagy egyetemleges előléptetés változhatlan elvül el van fogadva: akkor két párhuzamos concretualis rendszer behozatalát elkerülhetlennek ítélem, ugy, hogy a lajtántiili országok ezredeinek tisztikara egymás közt, és a magyar koronaországok ezredeinek tisztikara csak egymás közt cserélkezzék; de hogy osztrák ezredekből tisztek magyarba, s magyar ezredből osztrák ezredbe áttétessenek, megengedve ne legyen. Hogy ezt megelőzőleg a. fájdalom kevés számú, magyar tisztek magyar ezredekbe osztassanak be, az önmagában értetik. Ajánlom ezen — nézetem szerint nagyon életbevágó — kérdésnek hazánk érdekében való megoldását, ugy a honvédelmi minister urnák, mint a tisztelt ház delegatióképes tagjainak figyelmébe. A honvédminister ur költségvetését az átalános tárgyalás alapjául a fönebb jelölt irány követésének reményében elfogadom, és bizalommal fogadom el, bizalommal, melyet honvédelmi minister ur eddigi hazafias irányú működése önként föl kell, (Helyeslés) hogy minden magyar kebelben költsön, s mely biztosítást nyújt arra nézve, hogy honvédségünk hazafias iránya és szelleme, minden körülmények közt megóva lesz. (Helyeslés.) Elnök: A központi igazgatásra a bizottság összesen 302.682 forintot kivan megszavaztatni. Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát a 302.682 forint megszavaztatott. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a II. czimet): Honvédségi intézetek 173.909 írt. Eipthay Béla br. előadó: A bizottságnak nincs kifogása. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) E czimen tehát 173.909 forint megszavaztatott. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a III. czimet): Ujonczozási költségek 20.000 frt. Lipthay Béla Pír* előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) A 20.000 frt megszavaztatott. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a IV. czimet) : Honvédfőparancsnokság 57.380 frt. Lipthay Béla hr. előadé: Nincs észrevétel.
