Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-161

161. országos ülés julins 1. 1873. 395 Mlatát elkészítette és valóban azt lehet mondani róla, hogy lelkiismeretesen és alaposan kutatta az igazságot, Nem vagyok épen azon véleményben, hogy azon operarum minden része minden kifogáson fölüli , de másrészről mégis az a nézetem, hegy midőn a jogtudományi fejlődés irója e mun­káról valaha emlékezni fog : az általa megírandó lapokon annyit kénytelen lesz elismerni, hogy azon küldöttség lelkiismeretesen kutatta az igazságot, s hogy a munka, melyet létrehozott, a jogi fejlődés, a tudomány és a kor színvonalán áll. És, tisztelt ház, mi történik? Mindamellett hogy a büntető törvények és büntető perrendtartás hiánya hazánk­ban egyik legnagyobb, mindenki által elismert hiány; és mindamellett, hogy a magyar kormány már hete­dik éve hogy fönáll: tudtommal legalább soha semmi lépés sem történt azon tekintetben, hogy ezen ope­rarum Magyarországon átadassák a közéletnek. Bá­tor vagyok kérdezni az igazságügyminister urat, miért nem méltóztatott ez operatumot recipiáltatni, miként most szó van az osztrák polgári törvény­könyv receptiójáról. Hiszen itt egy kész munka van saját hazánkfiai, jogtudósaink által elkészítve, mely magán hordja az előhaladás minden jelét. Hogyan történhetett az, miszerint daczára hogy e téren semmi törvényünk nincsen, ez operarum mégis fele­désbe ment? és eddig az igazságügyi ministerium­ban arról, hogy ez operatum törvény erőre emeltes­sék : legalább az én tudtommal, szó soha nem volt. Én azt hiszem, hogy ha' a kettő közül választani kell, ha már arról van szó, hogy vegyünk át egy kész munkát : akkor minden esetre ennek kell lenni az elsőnek, a melyet mint készet, a szükséges mó­dosításokkal átveszünk, nem pedig az osztrák pol­gári törvénykönyvnek. (Helyeslés.) Egyébiránt nem kívánom megszegni azon sza­vamat, melyet a tisztelt háznak adtam, hogy t. i. nem kívánok hosszasan szólni. Én a minister ur által kért codificationalis költségeket meg nem szavazom, (Helyeslés hal fe­lől) nem szavazom meg azért ; mert nem vagyok arról meggyőződve, hogy a tisztelt minister ur való­ban codificálni kivan ; a jelek oda mutatnak inkább, hogy egyik legfontosabb tárgynál, a polgári törvény­könyvnél, eodificálás helyett, recipial. Másodszor nem vagyok tisztában áíalában a tisztelt minis­ter urnák codificationalis ezéljai iránt, nem vagyok tisztában arról, hogy mikép kívánja ezen codifica­tionalis költségeket fölhasználni; azt sem tudom, hogy tisztán magának követelné-e azon jogot, hogy autorizálja az egyes művek elkészítésére kiküldendő s megbízandó jogtudósokat; vagy enged-e más­valakinek is befolyást e tekintetben, mennyit és minőt ? mindezt nem tudom. Ennélfogva miután látom, hogy itt codificatio jhelyett, egyik legfontosabb tárgynál, a receptio van czélba véye, más részről a codificationalis rendszerrel nem vagyok megismerkedve: ez alkalommal a kért codificationalis költségeket meg nem szavazom. (He­lyeslés hal felől.) Elnök: Nem lévén többé senki szólásra fői­jegyezve, a vitát befejezettnek jelentem ki. Pauler Tivadar igazságügymi­nlstcr: A rendkívüli előirányzatban törvények szerkesztésére 30.000 fortinot vettem föl, értekez­vén a pénzügyi bizottsággal, tekintettel hazánk vi­szonyaira s azon körülményre, hogy netalán nagyobb költségeket utóbb akár póthitel utján, akár pedig a ministereinökségnél levő alapból pótolva, helyrehozni lehetend : beleegyeztem a 15000 írtnak megállapításába. Okaim, indokolásim röviden magában a jelentésben foglaltatnak s alig vonható kétségbe, hogy a legkö­zelebbi jövőben az igazságügyministeriumban na­gyobb rendszeres munkálatok veendők foganatba, A büntetőtörvényjavaslat máris elkészült, a büntető eljárásra nézve kellend intézkedni. A kereskedelmi jog legszorosabb kapcsolatban áll a váltójoggal. A. csődtörvények hiányai közösen ismeretesek. Mind­ezek elkészítésére, különösen a váltéi-örvénykönyv és eljárásra épen azon szoros összefüggésnél fogva, melylyel a. kereskedelemi törvénykönyvvel áll, mi­után ez elkészült: én is megtettem a szükséges in­tézkedéseket, De azon fölül azt hiszem, hogy a ma­gán jog körében oly annyira fontos, minden polgár­nak életébe vágó érdekek kívánják azt. hogy jelen helyzetünk minél rövidebb ideig tartson és rend­szeres törvénykönyv által pótoljuk azon hiányokat, melyeket eddig tapasztaltunk, mondom, ez oly két­ségtelen, hogy a polgári törvénykönyv elkészítésé­hez a szükséges előkészületeket megtenni mulhatlan­kötelességem. Ezek így lévén, ugy tartottam, eléggé indo­koltam ezen aránylag kis összeg előirányzatát, Szak­férfiak lesznek meghívandók, azok lesznek megbi­zandók. hogy a törvénykönyvet, vagy egész rend­szerével, mint teszem a váltójognál; vagy pedig egyetértve a ministerrel, egyes részeit, mint a polgári törvénykönyvnél, a főbb elvek fölött kölcsönösen ta­nácskozva, kidolgozzák és oly módon készítsék elő e művet, hogy azt annak idejében a törvényhozás elé lehessen terjeszteni. Ily szakférfiaknak jutalmazása költségeket vesz igénybe, melyek eddig az igazság­ügyminister előirányzatában legalább 1871. óta elő nem fordultak. Mindezek, mondom, ugy hiszem, elegendő indokul szolgálnak arra. hogy ezen össze­get előirányozzam, s hogy ezen összeget a tisztelt háztól kérjem. Miután azonban ezen összegnek megszavazására nézve több rendű észrevételek és ellenvetések tétettek: kötelességemnek tartom, hogy azokat fölvilágosítsam, hogy ezekre feleljek. Az mondatott, miszerint codificaíionk eddigi ered ­ménytelenségének egyik fő oka, hogy az átalános. 50* '

Next

/
Thumbnails
Contents