Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-160

160. országos ülés június 30. 1873. 36$ :5Heti. Ebben, gondolom, egyetért velem tisztelt barátom Irányi Dániel is. Egyébiránt én határozott jinditványt e tárgyban nem tettem, csak egyszerű eszmét fejtettem ki, és meglehetnek nyugodva a tisztelt képviselő urak abban, hogy Huszár Imre tisztelt képviselő indítványának elfogadásával ezen általam előadott eszme, mely Deák Ferencz által nem említtetett: nem is fog Deák Ferencz képviselő ur • egyéb eszméjével együtt utasításul az illető bizottságnak kiadatni. (Helyeslés a bal oldalon.) Csanády Sándor: Tisztelt ház! (Fölkiáltások: Szavazzunk! Halljuk! Eláll\) Nem hittem , nem mertem hinni. miként a XIX-dik század utolsó felében is találkoznak a szellemi felvilágosodás oly alacsony fokán álló római katholikus főpapok, kik a sötétség baglyaiként a esalatkozhatlanság téves tanaival behuhogják hazánk határát. (Hosszas derültség.) Nem hittem, (HalljultV) mondom, hogy találkozzanak olyanok, kik hamis tanaikkal e haza népét, e haza polgárait a csalatkozhatlansági tan kihirdetése által a középkori századok sötétségébe, a pariak világába igyekezzenek visszaterelni. (Felkiáltások jobb felől: Huhogni': baglyok és pariak!) Még kevésbbé hittem, tisztelt ház, miként a jelenlegi kormány tagjai között, akik szeretik magokat fölvilágosodottaknak, a szellemi művelődés magasabb fokán állóknak s erélyeseknek is nevezni: találkozzanak olyanok, akik elég pulyák (Mozgás jobb felől) igenis elég pulyák azok irányában. (Zaj jobb felől. Fölkiáltások: Bendre!) Igenis, elég gyávák, elég félénkek azok irányában, — ha ezen kitétel pulya nem elég helyes — (Fölkiáltások jobb felől: Bendre! Szélső bal felől: Ezért nem leket rendre utasítani! Zaj) akik, mondom, eléggé gyávák arra is, (Fölkiáltások: Bendre \) hogy azokat, kik a törvények s a törvényes gyakorlat ellen bűnt követtek el: ez elkövetett bűneikért meg ne fenyítsék, és e mulasztásuk által ne indítsanak, ne bátorítsanak másokat is a rósz példa követésére. De legkevésbbé hittem volna, hogy a képviselőház tagjai közt is találtassanak olyanok, kik daczára annak, hogy törvényes szokás szentesitette a placettmi regium alkalmazását, e királyi jog gyakorlata ellen fölszólalnak, még pedig akkor, midőn e királyi jogot énen a téves tanokat hirdetők elnémitására kellene alkalmazni. Azonban sajnálattal kell kinyilatkoztatnom, hogy hitemben csalatkoztam. Ugyanis, tisztelt ház, miután Jekelfalussy püspök urat, ki néhány évvel ezelőtt a csalhatatlansági dogma kihirdetése által törvényszegést követett el: a kormány nem büntette meg: — mert a megdorgálást & törvényszegés esetében részemről nem tarthatom büntetésnek, mondom — Jekelfalussy püspök ur méltó utódra talált a rozsnyói püspökben Schopper úrban, ki látván, hogy a jelenlegi kormány alatt vannak bizonyos privilegiáít egyének, kiknek bűnhődés nélKÉPY. H. NAPLÓ ] 8^. VII. KÖTET kül szabad megszegni a törvényeket: kihirdettette a megyében létező papság által a csalhatatlansági dogmát. Azt hiszem én, de hitte mindenki, hogy a kormány sokkal szigorúbb büntetést fog alkalmazni az ismételve elkövetett törvényszegés ellen, mint a hogyan eljárt az első alkalommal említett székesfehérvári püspök ellen. Azonban, amint a tapasztalás bizonyítja, sokkal gyengédebb volt a büntetés kiszabásában a második esetben, mint a hogy volt Jekelfalussy püspök irányában. (Fölkiálltásők: Eláll! Nyugtalanság.) Nem tartozom azok közé. kikre az önök beszéde hathasson. (Zaj jobb felől.) Ha eltudnám hitetni magammal azt, hogy a rozsnyói püspök saját lelkiismerete, meggyőződése következtében hirdette ki az emiitett tanokat,ha el tudnám hitetni magammal azt, nőként ő maga is hiszi a csalatkozhatlansági tant: akkor meg elégedném jelenleg azzal, ha a püspök ur hivatalától egyszerűen elmozdíthatnék, mint olyan, ki eljárása által bebizonyította azt, hogy nem képes hivatásának megfelelni, nem képes magasztos hivatását fölfogni. De, tisztelt ház. miután ugy vagyok értesülve, hogy az általam többször emiitett rozsnyói püspök ur vera tartozik azon egyének közé, kikről szánakoz;'ss ü szoktunk megemlékezni, miután ő szándékosan, a haza különböző vallásfelékezetü polgárai közt a szétvonás, egyenetlenség magvait hintete el: mint ilyenre óhajtom, kívánom a törvények szigorú alkalmaztatását, vagyis más szavakkal, kívánom, hogy hivatalától fölmentetése után a törvények értelmében büntettessék. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) A közoktatási minister ur jónak látta pártfogolása alá venni a törvényszegő püspök urat, mondván : nincs ok, hogy büntettessék, miután eljárásának következményei nem voltak. Ezen szavakat mondotta a minister ur a tegnapelőtti országgyűlésben. Valóban csak sajnálkozásomat kell kifejeznem a minister urnák ezen, szerintem téves nyilatkozata fölött; mert az, hogy a kihirdetett csalatkozhatlansági dogmának következményei nem voltak:. nem a kihirdető püspök érdeme ; hanem eredménye « annak, hogy hazánkban a nép a szellemi művelődésnek és a vallásszabadság iránti vonzalomnak magasabb fokán áll, mint azon urak, kik az ily tanokat ki szokták hirdettetni. (Igaz! Ugy van! szélsőbal felől.) Valóban sajnálandó eljárás volna az, ha a kormány valamely törvényellenes eljárást azon körülményből ítélne meg: ha vajon idéztek-e elő azok valami következményeket? Ha ezen elv állana, tisztelt ház. akkor a lázító beszédeket tartókat mindazon jdeig nem lehetne büntetni, míg a lázító beszédek zavargásokban nem törnek ki. Ily tantól pedig Isten mentse hazánkat, Isten mentse nemzetünket! Én, tisztelt ház, nem akarván hosszasabban igénybe venni a tisztelt ház idejét (Fölkiálltásők. 49