Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-159

362 139. országos ülés június 28. 1873. hatatlansági dogma, a közönséges vélemény szerint, ,mem más, mint őrült fölfuvalkodás; (Nagy derült­ség. I tessék elhinni, nem egyéb. Ehhez képest, tisztelt ház, ha ilyen dogmák­nak kihirdetése gyakorolható volna minden korlát anélkül: akkor ehhez hasonlókat, melyek talán na­gyobb fontossággal birnak. bármely kormány, le­gyen az azután oláh vagy román, adhatna ki, me­lyekben fölhívná a magyarokat, hogy kormánya, fe­jedelme ellen fogjanak fegyvert, és megígérhetné. hogy ezt meg azt fog adni. ha czéljáuak elérésére segédkezet nyújtanak. Kérdem tehát, tisztelt ház, hogy ha ilyen lá­zadásra, törvényszegésre, politikai harczra fölhívó , okiratok küldetnének ide valamely hatalom által: nem volna-e a magyar királynak, a magyar tör­vényhozásnak joga ezeket betiltani? Megengedné-e ezt a menedék-jognak legteljesebb mérvben hasz­nálatában s gyakorlatában lévő Anglia, vagy Svájcz fejedelme, vagy akármely kormánya és nemzete a világnak, melynek alkotmánya van? Hiszen, tisztelt ház, ha a menekültek, nem az angol vagy Svájcz kormánya, hanem a velők barát­ságosan élő nemzet ellen esküsznek össze, azok min­dén esetre elfogatnak és megbüntettetnek. (Fölki­áMsok jobb felől: EMU! Bal felől: Ralijuk! Zaj.) Méltóztassanak tehát megczáfolui, s akkor el­állók. (Nagy zaj.) Tessék tehát a háznagy urnák megczáfolui : ha azt mondja, hogy nem igaz! (Zaj. Derültség.) Kovách László : Én egy szót sem mondottam. Csiky Sándor: Nekem azt mondották, talán, hogy beszédemben megzavarjanak, hogy a háznagy ur azt mondotta, hogy nem igaz. Pedig de­: hogy nem igaz. (Nagy derültség.) Tehát,"mondom. tisztelt ház! (Derültség.) Hogy ..ha-a menekültek valamely fejedelem vagy kormány ÍUen akármiféle conjuratiot akarnak létrehozni, nem engedik meg nekik, még a legalkotmányosabbnak nevezett s Európában csakugyan annak is mond­ható Angolország sem ; de más nemzet sem engedné meg. hát hogy engedné meg a magyar az ilyen dogmáknak kihirdetését ? Mert hiszen mi a pápa? szintén fejedelem, (Veltl) most is fejedelem, ámbár papi fejedelem, de azért mégis fejedelem. Hogy ha ő egy ily méhében részt és egyenetlenséget hordó okmánynak kihirdeté­sét megrendeli, s a magyar király és kormány ezt megtiltja, de a tilalom ellenére a római pápának alárendelt ]>üspökök s egyházi férfiak ezt sem a királynak tetszvényjoga tekintetbe nem vételével, sem a kormánynak a törvényes hatalom előtti en­gedelmességgel nem viseltetve, kihirdetik, s ez által a nemben villongást, egyenetlenséget s minden esetre szakadást idéznek elő; ha tehát egy ily dogma ki­hirdetésének tilalmát tekintetbe nem véve, agy tesz­nek, mintha nem volna törvény, mintha rum volna alkotmányos kormány, amelynek engedelmeskedni mindenki köteles: akkor a kormánynak igenis van hatalma, valamint vannak tarvényeink, melyekben .szintén megadatik azon hatalom, hogy az ilyenek ellen eljárjon. Ugyanis ott van Mátyás király III. decretumának XIX. czikke; továbbá II. Ulászló I. decretumának XLV. czikke, II. decretum X czikke, III. decretumának XIX. és LXIII. czikke, VI. de­cretumának VIII. és XLV. czikke. Ezeknek egyiké­ben a VI. decretum VIII. czikkében nyíltan ki van mondva, hogy azok, kik a haza törvényei, decre­tumai és statútumai ellen cselekszenek, hogy ha vi­lágiak, halállal büntettessenek meg. Igaz, hogy ott halálbüntetés van kimondva, amely még most nem lévén eltörülve, erre csak azt mondhatjuk, hogy az most nem korszerű (Derültség.); de azért mégis fön­áll ezen törvény, mert most még eltörülve nincs. De mérsékletéül ott van a büntető-törvénykönyv, a praxis eriminalis, mely kimondja, hogy a halálbün­tetés három évi rabsággal egyenlő mértékű, tehát a három évi rabság, hogy ha korszerűségét akarja is tekinteni a biró a büntetésnek, —- mondom — a há­rom évi rabság a büntetés arra, ki az ország de­cretumai- és statútumainak ellenszegül; azt tehát reá mérheti a biró ; ha pedig egyházi az illető személy, a törvény elmozdittatni rendeli hivatalától és be­neficmmától. A többi törvényt idézni nem kívánom a tisztelt ház előtt. Azok kimondják, hogy ha vala­mely egyházi vagy világi ember Rómába megy a pápához peres ügyben panaszt tenni : ha világi ember szintén halállal büntettetik, ha pedig egy­házi ember, hivatalának és vagyonának elvesztésé­vel suj tátik. Ezek a törvények, tisztelt ház, mindeddig el­törülve nincsenek. Én tehát ott állok véleményem­mel, tisztelt ház, miként azt beszédem kezdetén is mondtam, hogy az izgatás, az elmérgesedés kikerü­lését akként érhetjük el, ha szorosan a törvényeket tartjuk szemünk előtt, és azokat nemcsak szóval említjük, de tényleg foganatosítjuk is. Ha arra nincs a törvényhozásnak hatalma, kiadta magáról a sze­génységi bizonyítványt ; kiadta tehetségeinek sze­génységi bizonylatát ; bebizonyította, hogy nem tel­jesítette kötelességét. Én ugyanazt mondom, hogy van tehetsége, csak akarata nincsen, és ha az van és meg nem hajlik mások hatalma előtt, csupán csak a törvény előtt; akkor azt végre is hajthatja, és ha végrehajtotta : akkor lesz a tiszteletnek, akkor lesz a bizalomnak tárgya és biztosan számithat a, haza összes népére. Előttem szólott Lukácsy Béla képviselőtársam azt mondotta, hogy ilyen rendezetlen viszonyok kö­zött nagyon óvatosan kell az egyházi ügyekben el­járni, és nem kell az elégületlenséget előidézni,.

Next

/
Thumbnails
Contents