Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-159
356 159. országos ülés június 28. 1873. ezen liberalismus igazságos is legyen, és egyforma mértékkel mérjen mindenkinek, s ha a papi osztály valamelyik tagja vét: ne szenvedjen ezért az egész osztály. (Zaj, mozgás bal felől: Dologra!) Ez, tisztelt ház, talán inkább tartozik a dologhoz, mint midőn a választási törvényjavaslat vitatása alkalmával kucséberekről beszéltek. Tisztelt ház! Lükő Géza képviselő ur hangsúlyozd, hogy ő óhajtja, miszerint a szegény ugy mint a gazdag, a papi mint a világi polgár egyenlők legyenek a törvény előtt. Én is azt hangsúlyozom, hogy bűnhődjenek azok, s alkalmaztassék irányukban a törvény szigora, kik akármily módon a fönálló törvény ellen vétenek. Itt a t. képviselő ur bizonyára világos és körülirt törvényt értett, nem pedig oly törvényt, minőnek nevezni szoktuk a királyi tetszvény jogot Addig, mig ezen tetszvényjog a kormány által mint fönálló tekintetik: addig mindig helyesnek kell neveznem a tisztelt minister urnák oly eljárását, amilyent ez esetben követett. De, tisztelt ház, miután Gulner képviselő ur is hangsúlyozta, hogy ő igen fontosnak tartja azon kérdést, mely akörül forog, mily módon szabályoztassék az állam és az egyház közti viszony, s hogy € téren minden elhamarkodás nagy veszélylyel és hátránynyal járna: e szempontból kiindulva, én is azt vélem, miszerint a minister ur által indítványba hozott bizottság ezen föladatnak leginkább képes megfelelni. Én nem fenyegetésképen mondom ezt, csak megemlítem, hogy nem czélszerü a mostani válságos időben rendezetlen állapotaink között a harczot az egyházzal provocálni. (Zaj, mozgás, bal felől.) Nézzünk a nagy német birodalomra, ott kormányozza a népek sorsát avas és vér embere; ott is a kormány, mely nem vádolható ultramontán hajlamokról, a páderborni püspök iránt nem járt el rögtön a temporalék elvevésével, midőn, — mint ezt a német kormány állitá, — egy németországi törvény ellen vétett, hanem a kormány őt először megintette és azzal fenyegette, hogy, ha jövőben is ezen eljárást fogja követni, szigorúbb rendszabályokat fog ellene alkalmazni. Tudjuk, hogy ezen eset után, nem emlékszem hamarjában melyik püspök, épen oly módon járt el, minta páderborni. De a német kormány nem alkalmazta azonnal a legszélsőbb eszközt ; hanem először megdorgálta, s ismételt figyelmeztetések után vonatott el tőle a temporalék élvezete. Ha a német birodalomban, mely csakugyan nem ultramontán, nem találták időszerűnek élethalál-harczra provocálni az egyházat: méltóztassanak figyelembe venni ami rendezetlen állapotainkat. Vannak, kik azt mondják, majd könyiryen elbánunk mi az egyházzal. Meglehet, mert a hatalomnak mindig van elég ereje arra, hogy a védtelent és gyengébbet megbüntesse. Hogy ha t. ház, Gulner Gyula t. képviselő urnák tetszett egy brochure-ből némelyeket fölolvasni, ugy hiszem, nekem is meg fog engedni a tisztelt ház, hogy a „Hon u-nak mai vezérczikkéből egynehány sort fölolvassak. (Halljuk! Olvassa) : „Az elnyomatás korszakában békében megvoltunk egymás mellett; a magas clerus is többnyire hazafias szellemet tanúsított, s az ébredés korszakában az egyházi nemzeti ünnepek processioin együtt láttunk katholikust, protestánst, zsidót !" Hogyha, tisztelt ház, szükségesnek láttuk, hogy békében éljünk az elnyomatás korszakában: akkor, midőn az ország, a haza fölszabadult azon járom alól, mely alatt nyögött, most lássuk-e elérkezettnek az időt ezen békés együttlétet megzavarni, s azon köteléket, mely minket összefűzött, fölbontani? ! Én sokkal czélszerübbnek látom, hogyha jelen viszonyaink között békés utón, capacitálás' által iparkodunk az egyház és az állam közti kérdéseket tisztába hozni, mintsem az egyházat a harczterére provocálni. Méltóztassék meggondolni, t. ház, hogy talán nem örökké élvezzük azon jogokat, melyeket élvezni most szerencsénk van, s lehet ismét idő, mikor talán egy európai confiagratio esélyeinek következtében ismét az elnyomatás fog fenyegetni. Az igazi államférfi nemcsak a jelent tartja szem előtt; hanem a jövőre is gondol, s jó lesz meggondolni azt, hogy helyes-e s szükséges-e ezen kérdéseknek megoldásánál merev álláspontot elfoglalni, vagy pedig a békés utat választani. Én, tisztelt ház, még egyszer visszatérve Gulner t. képviselő ur szavaira, melyekben- ő nagy súlyt fektetett arra, hogy az egyház és az állam közti viszony rendezését ne hamarkodjuk el, hanem megfontolva haladjunk e téren; s miután meg vagyok győződve, hogy t. cultusminister ur által indítványba hozott bizottság kiküldése ennek megfelelni képes : azért én is bátor vagyok ezen indítványhoz hozzájárulni. Ugron Gábor : Tisztelt ház ! Lükő Géza képviselőtársam határozati javaslatában teljesen osztozom, s arra nézve, hogy mennyire tévesen járt el a kormány a rozsnyói püspökkel szemben, észrevételt tenni nem akarok. A tárgynak ezen részét mintegy kimerittetnek találom, a minister ur beszédéből egyik pontot igen helyeslek, azt t. i., midőn különbséget tesz a józan ész és a clerus közt, (Derültség.) és midőn e részben megelégedésemet fejezem ki, az előttem szóló t. képviselőtársam Lukácsy Bélának találom helyén feleim. (Derültség bal felől.) Hivatkozott többek közt azon sajnos esetre, amely a múltkor épen az igazságügyministerium egyik magasabb rangú hivatalnoka s egyszersmint képviselővel történt. Hanem azt mindyájan tudjuk, hogy ott a kezelésben volt tévedés, bár mekkora is volt a
