Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-139

139. országos ülés május 21. 1873. 17 írttal kevesebb, mint az 1873-ki. Nem sok ez, nem egészen 4 millió frt. De méltóztassanak meggon­dolni, hogy az idő, mely az idei költségvetésnek meg­szavazása, s ennek elkészítése közt esett, szintén nem sok, s hogy az idő nem elégséges arra, hogy részint a szükségletet nagyobb mérvben kevesbíteni lehessen, részint, hogy sokkal magasabb fedezetet lehessen kilátásba helyezni, mint a minőt a folyó évre lehetett. A részletek egyébiránt, amelyekből ezen javulás foly, inkább fogják jelezni az irányt. melyet a kormány e költségvetés készítésénél szem előtt tartott. Azt mondhatnám, hogy kiadási többlet alig mu­tatkozik valahol, anélkül, hogy egyszersmind bevé­teli többletet is ne vonna maga után, s az által ne ellensulyoztatnék. Különösen ott, hol az állam üzle­tet folytat, tehát az erdészetnél, a bányászatnál a dohányegyedáruságnál, mint ahol a több kiadás föl­tételezi a több bevételt, mutatkoznak magasabb ki­adási tételek, egytől-egyig ellensúlyozva legtöbbször még fokozottabb bevételi tételek által, A sajátkepeni közigazgatásnál lehet mondani átlag inkább kevesbe­dett, mint magasbodott tételekkel fognak a tisztelt képviselők találkozni. Ha imitt-amott több kiadás mutatkozik, az önmagát indokolja. így például a közoktatási tárczánál 240.382 írttal több a ki­adás. De ennek nagyon természetesen mutatkoznia kell azon fokozatos fejlődés folytán, melynek iskola­ügyünk átalán előre viendő. Ahol megalapittattak például az egyes reáliskolák és gymnasumok, vagy paedagogiumok. ott majd mindenütt egy-egy uj osz­tály nyílik meg. Ez több kiadást igényel. Ezen cui­turalis czéloktól a több-kiadást a fejlesztés meg­akasztása árán. a mai viszonyok közt, is megtagad­hatónak nem véltük. A nagyobb szükségletből — mert a szükséglet nevezetesen nagyobb, csakhogy a fedezet még jelentékenyebb, — csak néhány kivá­lóbb tételt emelek ki. Egyik ilyen nagyobb szükség­let az 54 milliós kölcsönnél fordul elő, mint amely­ből 1873-ban csak 32 millió írtnak félévi kamatja szerepel; míg ellenben az egész összegnek egész évi kamatja szerepel már az 1874-iki butgetben. Ez maga közel két milliónyi különbözet. Azonkívül a rendes költségvetésben mutatkozik 408.000-nyi több­let azért, mert a horvát határőrvidék katasterizálá­sának 308.201 frtot, az egyenes adók liquidálásának 100.000 frtot tevő költségei a rendkívüli költségve­tésből áthelyeztettek a rendesbe. Ezen áthelyezés nek oka az, mert Debreczen város képviselője azon kivánatot fejezvén ki a folyó évi költségvetés tár­gyalása alkalmával, hogy ezen katastrális fölmérések, amennyire lehetséges, siettessenek. E kivánatot a tisztelt képviselőház magáévá tette, miben nézetem­mel is tökéletesen találkozott; ezután előrelátható, hogy ha egyszer a horvát-szlavón Határőrvidéken a munka megszűnik, ez nem arra vezet, hogy a mun­KÉPV. H. NAPLÓ lSrí.VH. KÖTET. ka-erők ejtessenek el, és csak a többi dolgozzék, ha­nem, hogy a most ott alkalmazott munka-erők egye­bütt alkalmaztassanak. E szerint megszűnvén ezen kiadás ideiglenes lenni: az tartós kiadássá lesz, és átvezetendő a rendes kiadások rovatába. Hasonlag a liquidálás költsége is, mely ma már nem 200.000 írttal van előirányozva, hanem csak 100.000 írttal, mivel a munka zöme a folyó évben megszűnik; kisebb kiadások azonban, ha rendben akarjuk tartani a dolgot, mindig lesznek, és azért jónak látszott ez összeget is a rendesek rovatába áttenni. A dohányjövedéknél 1,349.661 frt kiadási többlet van ugyan előirányozva, de ellensúlyozva még nagyobb bevételi többlettel. A bányászatnál és a pénzverésnél 184.142 frt kiadási többlet van elő­irányozva, de ez is ellensulyoztatik 263.071 frt nagyobb bevétel által. A közlekedési ministeriumnál az államvasutak üzleti kiadásainál 681.437 frt ki­adási töblet van fölvéve; de aminek természetesen megfelel ugyanott a nagyobb bevétel. Oka a több­kiadásnak részint az üzletnek intensivebbé válása, részint pedig a folyton megnyíló ujabb és ujabb vo­nalak. A kereskedelmi ministeriumnál az előirányzott többlet 872.850 frt, okozva a lótenyész-intézetek, s posta és távírda több-kiadásai által, de ellensúlyoz­va 855.136 frt bevételi többlettel. Már említettem a közoktatásügyi ministeriumnál, a mondottam okból előforduló 240.382 frt kiadási többletet. Nagyobb kiadás van az igazságügyministeriumnál 50.854 frt okozva főleg a határőrvidéki bíróságok és ügyész­ségek költségei által, mint amelyek eddigelé, ta­pasztalás hiányában, nem voltak a valódi szükség­hez képest föívehetők. A honvédelmi ministeriumnál a tisztelt képviselő urak 675.911 frt kiadási többlettel fognak talál­kozni. Ez előidézve van az által, hogy 18 uj lovas-század keret szándékoltatik fölállittatni, és mert 1874-ben, nem ugy, mint 1873-ban két hétig, hanem 3 hétig fognak az őszi gyakorlatok tartani. Az elősorolt többletek összege 6,609.034 fo­rintot tesz. Ennek ellenében vannak ismét kevesebbletek., amelyek — csak a nagyobbakat vagy különben je­lentékenyebbeket emelve ki — a következő tételek­nél mutatkoznak. A közös nyugdijaknál 10.908 frt erejéig. Ezek évről-évre apadnak, természetes okon. Az államadósságoknál (az 54 milliós kölcsön kivételével) 342.879 frtnyi kevesebbíet mutatkozik. Biztos alapokon remélhetjük ugyanis, hogy az ezüst­beszerzés költségei 1874-ben kevesbedni fognak. A ministeriumoknál, — és erre kikérem a kép­viselő urak figyelmét — (Halljuk!) mert ez mutatja, hogy a kormány a maga részéről megtett minden lehetőt, hogy a közigazgatás már is a lehető ieg­oksóbbá tétessék; — a bclügvministeriamnál 83,370 3

Next

/
Thumbnails
Contents