Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-155
238 155. országos ülés június 24. 1873. tanulmányoztatok, az eredmény azonban vagy épen semmi, vagy olyan, melylyel a ház semmi tekintetben' megelégedve nem lehet. (Helyeslés a bal oldalon. Igaz! Ugy van!) A tisztelt közlekedési minister ur volt szives fölhozni azt, hogy a vasúti ügyforgalom és kezelés érdekében alig volna kivihető az, hogy a vasutak hivatalnokai az ingyen-jegyek használatától eltiltassanak, és pedig annál kevésbbé, mert, szerinte, ezen hivatalnokokat nem lehet oly páriákká tenni, vagy nem tudom, hogy fejezte ki, oly állapotba helyezni, hogy ők oly lyukba bújjanak, amely az ő hivatalos állásukkal meg nem egyezik. Én távolról sem akarom állítani, hogy a vasúti ügyforgalom kezelésében annyi jártassággal birok, minővel a t. minister ur bir; de azt állithatom, hogy azon Dienst-Ooupék nem olyan lyukak, amelyekben, midőn ezen haza bármely tisztes polgára helyet foglalhat: azon vasúti tisztviselők is bele ne ülhetnének. Móricz Pál t. képviselőtársam szives volt határozati javaslatát oda módosítani, hogy a vasúti ügykezelés érdekében utazó tisztviselőkre ezen határozat ne terjesztessék ki, mert elismeri ő is, elismerem én is, hogy e tekintetben bizonyos dolgok előbb megvizsgálandók, és annak értelmében kell intézkedni. De mert Móricz Pál t. képviselőtársam határozati javaslatát módosította, azt hiszem, a t. minister ur megengedi, hogy minden más hivatalno k, ki a vasúti ügyforgalom érdekében nem utazik, azoktól eltiltandó. És én részemről azon aggodalmakat, melyeket a kormány ezen egy szempontból fölhozott, eloszlatottnak tartom azon módosítással. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen módosítással a határozati javaslatot elfogadni. Elnök: Mag Ül* el db költségvetés ezen czime alatt a pénzügyi bizottság által megszavazásra ajánlott összegre nézve nem tétetvén észrevétel, ugy hiszem, kimondhatom, hogy a VIII. czim alatt előlegezések a vasúti kamatbiztositás alapján 12,000.000 írt megszavaztalak. Móricz Pál képviselő ur határozati javaslata föl fog olvastatni. Kiss Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Beadják: Móricz Pál, Péchy Tamás, Győrffy Gyula, Cseh Károly, Becze Antal, Ghyczy Dénes, Vidliczkay József, Ragáiji István, Beliczay Rezső, Bakcsi Ferencz, Szombathelyi Győző. Utasittassék a pénzügyi- és közlekedési minister, miszerint mindazon vasúti társulatok vonalain, melyek az állami segélyt igénybe veszik, folyó hó augusztus l-jétől kezdve az ingyen kiszolgáltatott vasúti jegyek hatályon kivül helyeztessenek; kivételt képeznek a vasúti forgalom érdekében utazó vasúti tisztviselők jegyei, s ide nem érthetők a más nemmagyar pályákkal e részben fönálló kötelezettségek sem. Tisza Lajos közlekedési minister: Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, mielőtt szavaznánk, érdemes a dolog, hogy megfontoljuk. Elmondatott már a pénzügyminister ur által, hogy benn vagyunk, például a magyar államvasuttal és minden magyarországi vasúttal, abban a nagy vasúti szövetségben, melynek épen egyik pontja azt foglalja magában, hogy egymás között ezen társulatok ilyen szabad-jegyeket váltanak. Már most, ha méltóztatnak ezen határozatot elfogadni: akkor azon külföldi vasutak többé ilyen szabad-jegyeket nem kaphatnak; pedig e tekintetben már kötelezettségeink vannak, és ezen szabad-jegyek a külföldi pályák részéről a magyar pályáknak és a magyar pályák részéről a külföldi pályáknak küldettek ; tehát ez a határozatnak egyik része, amely nem volna végrehajtható. Továbbá nincs az a törvényhatóság, amely nem folyamodott volna az iránt, hogy tisztviselői a pályákon szabad-jegyeket kapjanak. Én részemről ugy fogtam föl a kérdést, hogy a törvényhatóság elnöke érintkezik a kormánynyal, tagja a törvényhozó-testületnek, tehát lehetővé kell neki tenni, hogy a kormány székhelyéig megyéje székhelyéről eljöhessen. Továbbá, hogy az ő helyettese az egész megye területén lévő vasutakra jegyet kapjon. Minden szolgabíró saját járásában jegyet kapjon. Ez intézkedést véltem szükségesnek arra, hogy ameddig jogosan indokolható ezen kérelem, addig elfogadtassák; azontúl pedig visszautasittassék, mert igen számtalan a neheztelés azért, hogy pl. maguk a szolgabirák nem kapnak jegyeket egészen föl Pestre. Magából a megyéből, melyben a főváros fekszik, igen sok a neheztelés amiatt, hogy minden szolgabíró csak saját kerületére kap jegyet. Hogy ott kapjon, miután ez által a vasutakra több költség neui hárul, az administratio pedig nyer általa, ha a szolgabírónak nem kell mindannyiszor utiátalány rovására jegyet vennie, ezt megengedhetőnek tartottam. Ez azonban mind eltörölhető, anélkül, hogy a legkisebb hozná a társulatokat; sőt meg vagyok róla győződve, hogy azok örömmel fogják fogadni e határozatot; de nem törölhetők el azon szabad-jegyek, melyekre más társulatokkal való szerződési viszony alapján kötelezve vannak. Péchy Tamás s Midőn Móricz képviselőtársammal együtt ezen határozati javaslatot aláirtam és beadtam, nem vezetett azon eszme, hogy azokat, kiknek hivatalosan kötelességük utazni, de azokat is, kik talán szerződésileg is jogosultak erre : ingyen jegyeiktől megfoszszam. De igenis azon nézet vezetett, hogy saját tapasztalásainkból meggyőződtünk, hogy e czimek alatt oly egyének is utaznak ingyen,
