Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-154
154. országos ülés június 23. 1873. Kerkapoly Károly pénzügyimnlster: Tisztelt ház! A legsúlyosabb vád és szemrehányás egyikét képezné azon meggondolatlanság, hogy ugy mondjam, amelyet elkövettem volna azon esetre, ha eljárásom olyan lenne, aminőnek a tisztelt képviselő ur mondta. Egy minister, aki, mint ő mondja, 590 ezer forintot fektet be a görgényi erdőségekbe azért, hogy az ottlévő nagyon szép és jó mennyiségű fából egy nagy tömeget Radnódfára leszállítson, hogy az ott elrothadjon: valóban nem tudom, minő szemrehányást érdemel. Higyje el a tisztelt képviselő ur, hogy mindazon elmélkedésen, amit elmondott, én is keresztülmentem, mielőtt javaslatomat megtettem, anélkül, hogy csak egy garast költöttem volna. A ház megnyugtatására azt mondhatom, anélkül, hogy a részletek elemzésébe belebocsátkoznám, hogy két ajánlat állott és áll rendelkezésemre, melyeknek akár egyikét, akár másikát fogadjam el: a tett befektetések ki fogják magnkat fizetni. Az egyik ajánlat pláne igen szép összegre szól; csak azt az egyet kötötte hozzá az illető, hogy tiz évre akarta kötni; én pedig, tekintve a fának kitűnő voltát, a világtárlat hatását akartam bevárni, mielőtt ily hosszú időre kötnék szerződést; három évre azonban szívesen ráállottam volna. A továbbszállítás, ha nem is három milliót, de tetemes költséget fog igényelni, mert a Maroson több gátot részint le kell vágni, vagy legalább hasznosithatóvá tenni, az": usztatás lehetővé tétele végett. Természetes dolog, hogy annak, ki mind erre vállalkozik : hosszabb időre kell hogy hasznot húzzon, hogy érdemes legyen a munka. Azért tíz évi bérlet mellett nekem nagyon is szép ajánlatok tétettek. Én három évre akartam elfogadni, és inkább egy esztendőt láttam jónak koczkáztatni, hogy meglássam azon hatást, melyet a világtárlaton való képviseltetésünk eredményez; de azon helyzetben vagyok ma is, hogy két ajánlat közül választhatok, melyeknek ha akármelyikét, elfogadom: azon aggályok, melyeket a tisztelt képviselő ur fölhozott, egyszerűen eltűnnek. Széll Kálmán előailó: Az államerdők üzleti és kezelési kiadásai czimén a szükséglet a pénzügyi bizottság javaslata szerint, 7,272.903 frttal lenne fölveendő. Elnök s Elfogadja a tisztelt ház ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Széll Kálmán előadó (olvassa): a XXVI. czimetj : Bányászat és pénzverés. 1874-ik évi előirányzat . . . 14,224.114 forint 1873-ik ... 14,039.972 , 1874-re több 184.142 forint. Fedezet Rendes szükséglet. Többlet. 1874-re 14,583.056 ft. 14,224.114 ft. 358.942 ft 1873-ra 14,319.985 , 14,033.972 „ 280.013 ft. Ha azonban a rendkívüli kiadásokat is leszámítjuk, amelyek: 1874-ben 155.654 frt. Többlet csak 203.285 frt. 1873-ban 544.100 , Hiány . . . 264.083 frt. A következő ágazatoknál mutatkozik eltérés az 1873. évre megállapított költségvetéstől, és pedig: Pénzverdéknél több 38.197 forinttal, mert az egyes kincstári és magántársulati bányaművek arany és ezüst terményeiket ezután nem a beváltóhivataloknál, hanem közvetlen a pénzverdéknél és pedig készpénz mellett, fogják beváltani. Vasmű veknél több 506.654 forinttal, a ministeri előterjesztés szerint a termelés czélba vett fokozása, az anyagok árának emelkedése és a munkabér fölszökkenése idézi elő ezen többletet; továbbá, mert a rhoniczi vasmű tűzifa hiányában kőszenet lesz kénytelen használni, melynek beszerzése a közvetlen vasúti összeköttetés hiányában — több költséget fog igényelni. Kőszénbányáknál több 73.754 frttal a termelés fokozása és a munkabér emelkedése folytán. Ellenben a bánya-igazgatóságoknál, fémbányák, fémbeváltó hivataloknál, sótermelésnél és opálbányánáí 434.563 fítal kevesebb, tehát egészben csupán 184.1 42 frttal irányoztatott elő több, melylyel szemben a bevétel 263.071 frttal emelkedett. A múlt éyben hozott határozat értelmében a rendes kiadások közé foglaltattak azon kisebb beruházások, melyek a bányászatnál évenkint előfordulnak ; ezek . * 362.690 frttal vannak előirányozva, és pedig : Bányaigazgatóságok .... 2.400 forint Fémbányamű vek 137.290 , Vasművek 43.000 „ Kőszénbányák ...... 180.000 „ 362.690 forint. A bizottság ezen rendes kiadások közé foglalt kisebb beruházásokat részleteikben átvizsgálván, azon meggyőződésre jutott, hogy az 1874-re befektetésekre fölvett 362.690 forintnyi összegből alig eszközölhető 'levonás annál is inkább, mert oly előre nem látott esetekre nincs előirányozva semmi, melyek a bányászatnál gyakran előfordulnak, amidőn egyes apróbb és kevesebb költségbe kerülő befektetés szüksége áll elő, vagy valamely munkálat teljesítése nagy haszonnal járna. Hogy tehát a pénzügyminister ily esetekben az államkincstár érdekében megtehesse az elkerülhetlen szükséges, vagy néha nagy előnynyel járó intézkedéseket, a bizottság nem hoz *az előirányzott összegből levonást javaslatba.
