Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-154
154. országos ülés jimius 23. 1873. 213 jövedelmek többletét foglalja magában, a rendes kiadásokból; le kell vonni a rendkívüli kiadásokat, amelyek kitesznek: az államjószágoknál 138.617, az államerdőségeknél 485.679, a bányászatnál 155.654 forintot, összesen 779.950 forintot; levonva ez at föntebbi számból, megmarad, mint tiszta jövedelem 7,494.062. frt.Ennyi a jövedelem, melylyel az állam kezelésében levő 5 millió katastrális hold hozzájárul azon 100 millió forinthoz, melyet Magyarország egész ingatlan birtoka fizet az államnak. Ez annyit jelent, hogy az állam kezében levő 5 millió katastrális hold nemcsak hogy azon 20—32 milliót nem teremti elő, melyre köteles volna a föntebbi számadás szerint; hanem még kevesebbel járul az állam költségeihez, mint a magán-emberek kezében levő ingatlan birtok, minthogy a 100 millió forintból levonva a 7 1 | 2 millió forintot, melyről szó -épen most volt: fonmarad födözendő 92 és 7a millió forint, mit 11 részre osztva, mindegyikre esik 8 és 7 2 millió forint. Ez, tisztelt ház, igen különös ; (Halljuk \) de kikerülhetetlen dilemma elé állítja az embert, melyre bátor vagyok a tisztelt pénzügyminister ur figyelmét különösen kikérni. (Halljuk!) Választanunk kell t. i. a következő két föltevés közt: vagy áll az, hogy a mai Magyarországban egy 5 millió holdnyi terület csak 7 és 7 2 milliónyi tiszta jövedelmet ád : akkor a magán birtok, minthogy az minden 5 millió hold után 8 és 7a millió forintot fizet évenkint, nemcsak megfosztatik egész tiszta jövedelmétől, hanem évenkint még egy milliót fizet rá az államnak, talán tőkéjéből vagy más jövedelméből, mi minden esetre a legigazságtalanabb megadóztatás volna. Vagy pedig azt mondjuk, hogy a magánbirtok tiszta jövedelmének valóban csak 20°/ 0-át áldozza oda az államnak: akkor, minthogy a magán-birtok minden 5 millió kat. hold után 8 és 7* millió fortot fizet évenkint, legalább 42 és 7 2 millió jövedelmének kell lennie. Az állam pedig ugyanazon 5 millió holdnyi területből csak 7 és 7 2 milliót Imz ; tehát alig 17%-át annak, mit a magán-birtok elő tud teremteni. Föltéve, hogy a magán-ember tiszta jövedelmének nem ötöd részét, hanem egy harmad- vagy felerészét fizeti az államnak akkor, ha nem felét is: akkor, minthogy 8 és 7s .millió frtot fizet jövedelmének 25 vagy legalább 17 millióra kell rúgnia, ami még mindig kétszerháromszor annyi, mint a mennyit az állam birtokában lévő 5 millió katastrális hold jövedelmez. Tisztelt ház, eddigi számításaimban az államjavak tiszta jövedelmének azt vettem, ami az előirányzatban olyannak mondatik. Ehhez azonban sok kétely fér; szabadjon csak egy-két észrevételt tennem. Először is nagyon kétes előttem, vajon a tények meg fognak-e felelni az előirányzat tételeinek, • és ha megfelelnek : vajon valóban tiszta jövedelem lesz-e az, ami be fog jönni? Ezen kétely nagyou igazolható, ha meggondoljuk egyrészről, hogy az igen tisztelt pénzügyminister ur, aki 2—3 évvel ezelőtt mindig az államjavak és államerdők fokozódó jövedelmezéséről szólott, most már szükségesnek találja, a tapasztalatból okulva, lejebb szállítani az előirányzat tételeit; ha meggondoljuk másrészről, hogy maga a pénzügyi bizottság a múlt évi budget-tárgyalás alkalmával benyújtott jelentésében azon aggodalmát fejezte ki, hogy talán az államjavaknak növekedő jövedelmezősége a tőke rovására történik, hogy mi azt űzzük, amit Németországban s i.{anbwirtschaft i '-nak szoktak nevezni. A második észrevételem abból áll, hogy az államjavak tiszta jövedelme kiszámításánál a tőke és befektetések kamatjairól hallgattam, amit pedig a magán-gazdálkodásnál nem lehet számításon kivül hagyni. Mi lehet ezen kamatozás ? A már jelzett 5 évi jelentésben az mondatik, hogy 1871. végén az államjavak értéke 134 milliót tett a befektetésekkel, együtt. Hozzáteszi ugyan a jelentés, hogy ezen adatokat nem tartja nagyon megbízhatóknak. Részemről keveslem a jelentés becslését, mert e számítás szerint egy-egy hold csak 25—26 frtot érne, ami kevésnek látszik, ha meggondoljuk, hogy az államjószágok és erdőségek közt sok olyan is van, amely joggal számíttatik Magyarország legbecsesebb javai és erdei közé; keveslem azért is, mert ezen becslés szerint egész Magyarországban az ingatlan birtoknak értéke csak 1606 millióra menne, ami nagyon mögötte marad a szokott becsléseknek. De föltéve, hogy az 5 évi jelentés becslése helyes volna, hogy az egész államvagyon értéke a befektetésekkel együtt csak 134 millió tőkét képvisel, és föltéve, hogy ezen tőkének kamataira csak 3%-ot számítunk, a mi Magyarországban nagyon olcsó pénz volna : akkor a fönjelzett 77 2 milliónyi tiszta jövedelem 37a millióra apadna le, azaz alig tized részére annak, amit 5 millió katastrális hold magán-kezekben tiszta jövedelemként behoz. Jól tudom, tisztelt ház, hogy az alkotmányosság visszaállítása óta lényeges javulás történt ezen irányban; tudom például, hogy a bérbeadott földekért 1867-ben csak 7 forint 56 krajezárt fizettek holdanként, mig most 8 forint 71 krajezár fizettetik. De azt sem szabad szem elől tévesztenni, hogy ezen javulás a bérjövedelem emelkedése eddigelé csak 135,940 x / 2 holdra, azaz a sajátképeni államjószágnak csak 18-ad részére terjeszkedik ki, és hogy az abból eredő jövedelem-emelkedés csak 234,843 frtot tesz. Tudom azt is, t. ház, hogy az erdőgazdaságban szintén javulás történt és hogy főképen a vasutak kiépítése a vizi utak javítása által a szállítás és eladás nagyon könnyittetik és hogy az erdők
