Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-153

153. országos ülés június 21. 1873. 187 mellett tanúskodik. Én tehát meggyőződésem sze­rint oda nyilatkozom, hogy Zsedényi indiíványa fo­gadtassék el. (Helyeslések.) Helfy. Ignácz.: Tisztelt ház! Nem szándékom azon kérdést vita alá venni, ami a mi­nisteri tanácsos urat illeti, mert az én meggyőző­désem az, hogy nem csak az ezer forint, hanem azon egész fizetés, sőt a miniszteri tanácsos is fölös­leges. (Derültség jobb felől) Sőt, legmélyebb meg­győződésem szerint maga a minister is fölösleges. (Nagy derültség.) Azt az összes ministeriummal együtt az ország legcsekélyebb kára nélkül meg le­hetne akár ma is szüntetni. (Áíalános derültség.) Hanem, miután a tisztelt ház többsége más véle­ményen van: ehhez nem szólók; de igenis azt hi­szem, hogyha már a tárczához minister van : attól a többség tartozik megkövetelni, hogy legalább a budget tárgyalás alkalmával adjon főlvilágositásokat oly dolgokról, melyek az országházban az ő tárczá­ját illetőleg fölmerültek. Emlékszik rá a tisztelt ház, hogy azelőtt né­hány hóval Gizella főherczegnő menyegzője alkal­mával fölmerült itt e házban egy épen.. . (Zaj jobb felöl. Fölkiáltások: Superált dolog!) Bocsánatot kérek, ezek tények, melyek meg nem változnak azáltal, hogy néhány hónap elmúlt (Igazi ugy vanl a szélső bal felöl.) Akkor panasz emeltetett b. Simonyi Lajos képviselőtársunk által azon sértés miatt, melyet a magyar küldöttségnek kellett eltűrnie. Interpellatio intéztetett e tekin­tetben a ház tiszteit elnökéhez, és az elnök ur fölvilágitásokat adván, megmagyarázta, hogy ő akkor igenis értesítette a minister urat a küldöttség meg­érkezéséről, s hogy mindazon kellemetlenségért, mely akkor történt, a minister úrra háramlik a fe­lelősség. (Közbeszólások jobb felől: A dologra.') Az egész ház megvárta akkor a minister úr­tól, hogy legyen szives fölvilágosítást adni. Nem adott. Én azt hiszem, hogy legalább most, midőn a budget forog kérdésben, kötelessége bebizonyítani, ha egyebet nem, legalább azt, hogy az ő mi­nisteriuma, ha már nem használ az országnak, nem is árt, és nem engedi meg, hogy a magyar ország­gyűlés méltósága megsértessék oly alkalommal, bű­dön az ő kötelessége afölött ügyelni. (Helyeslés a szélső bal felől. Zaj jobb felől.) Wenckheim Béla b. ő felsége ol­dala melletti minister : Tisztelt ház! Ha arról van szó, szükséges-e és czélszerü-e az ő fel­sége személye kőröli ministeriumnak fönmaradásá: részemről bizonyára tárgyilagosan megmondanám a magam véleményét; mert bármennyire megtisztelve érezem magamat az által, hogy ő fölsége kegyelme s a többség bizalma folytán ezen állást elfoglaltam; mindazáltal az én ambitioim és vágyaim oda ter­jednek, hogy betöltsem a helyet, melyek mindenkitől a közügyek és a haza érdekei megkívánnak. Ami az interpellatiót illeti, akkor megjelentem a házban ; de hozzám interpellatio nem intéztetett, és épen Simonyi Lajos tisztelt barátom fölszólalás a folytán befejeztetett az ügy: miért is én nem érzem magamat hivatva, hogy erről ismét szóljak. (Élénk helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Magát, a napirenden lévő kérdést, hogy t. i. 6.000 forint egy rovatba irassék-e vagy kettőbe, megvallom: igen csekély fontosságú kérdésnek tartom. A különbség legfö­lebb az, hogy ha ezen összeg két rovatba iratik, több ténta fogy el. De épen azért, mert csekély fontosságot tulajdonitok ezen kérdésnek, nem is szólaltam volna föl, és most is azzal, meg­vallom, hogy mi történjék, részemről egyátalá­ban nem törődöm; mert bár tökéletesen igazat adok Zsedényi tisztelt képviselőtársamnak, hogy ha volt a háznak határozata: azt egyszerűen mellőzni nem szabad, és annak lelkiismeretes figyelembe véte­lét részemről ugy a kormány, mint a ház részéről szükségesnek tartom; de azt gondolom, hogy ily­nemű határozatot a háznak, ha jónak látja, meg­változtatni joga van. A jelen esetben azonban változtatást lénye­gileg nem látok, miután megnézvén a költségvetést, nem találom, hogy itt a megszüntetett államtitkári állomás visszaállításáról volna szó. Különben fel­szólalásom oka nem ez; hanem az, amit Helfy kép­viselőtársam mondott. (HalljukX) Ami azon menyeg­zőnél történteket illeti, bizonyára senki sem fogja helyeselni azokat; hanem azt is megvallom, hogy ha valamely ily dolog megtörtént, ha ez iránt föl­szólalás tétetett, és azon dolog egy izben elintéz­tetett, és miután különösen a minister ur is jelen volt, ha valaki nem tartotta elegendőnek, hogy az elnök úrhoz intéztetett kérdés: intézhetett volna kérdést a minister úrhoz is; hogy, mondom, ily do­log minden ok nélkül újra fölelevenittessék : annak semmi helyes indokát nem látom. (Élénk helyeslés jobb és bal felől.) Vannak dolgok, amelyek bizonyára mindenkit kellemetlenül érintenek, melyeket mindamellett azon­ban elhallgatni még sem lehet. De ha egyszer meg­történt az, aminek szükség volt megtörténnie: az ily kellemetlenségnek minduntalan fölelevenitését nem tartom a leghasznosabb és legczélszerübb törvény­hozási működésnek. (Élénk helyeslés bal és jobb felől.) A másik ok, ami iránt fölszólalni kívántam, az, hogy mennyiben szükséges az ő felsége kö­rüli ministerium és mennyiben nem? Én sem fo­gom ezen kérdést tüzetesen tárgyalni : mert nincs napirenden. De mostanában már egy pár alkalom­mal, hogy ugy fejezzem ki, szokássá kezd válni,

Next

/
Thumbnails
Contents