Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-153
153. országos ülés június 2Í. 1873. 181 Mihályi Péter jegyző (olvassa): Nyugdijak a minister elnökség részére 158 frt. Liptay Béla báró előadó: A bizottság ezen tétel megszavazását ajánlja. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk !) Tehát nyugdijak czimén a ministerelnökség részére 158 frt szavaztatott meg. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Rendkívüli szükséglet 30.000 frt. liptay Béla háró előadó : A bizottságnak ez összeg ellen nincs kifogása, azonban azt kívánja, hogy ezen összeg megszavazásánál az 1873-ban hozott határozat föntartassék, illetőleg határozottan kimondassák, hogy ezen összeg csak átalánykép szavaztatik meg. (Helyeslés.) Lázár Ádám: Tisztelt ház ! Mielőtt ezen tételre vonatkozólag elleninditványomat beterjeszteném, bátor vagyok a tisztelt előadó urat fölkérni: méltóztassék röviden megmondani, hogy ezen codificationális bizottságra előirányzott 30 ezer forintnyi költség tulaj donkép mire számíttatott föl eddig; mert csak ahhoz képest adhatom be azután indítványomat, ha erről fölvilágosítva leszek. Hogy pedig az előadó ur tudni fogja azt, annál inkább hiszem, mert a zárszámadások vagy a dologi fölvilágositásból meggyőződhetett az ügy állásáról. Föntartom magamnak az adandó nyilatkozathoz képest indítványomat beterjeszteni. Lipthay Béla h. előadó! Szívesen szolgálok fölvilágositással, és pedig két részben. Az első kérdés az, hogy ezen összeg mi czélra forűittatik. Erről a t. képviselő ur biztos tudomást szerezhetett magának már akkor is, mikor ezen kérdés fölött több izben s itt a házban folyt a discussio. Hogy ezen összeg mi czélra fordittatik, azt megmondja maga a czim : azon törvények előkészítésére, melyek itt a házban beterjesztetnek, s melyeknek előkészítése okvetlenül igen sok munkával, szakképzettséggel, s ennek kapcsában egyszersmind igen sok költséggel is jár. Ami pedig a kérdésnek másik részét illeti: vajon miből merítette a bizottság azt, hogy e czélra csakugyan ennyi költségre van szükség: erre nézve az a válaszom, hogy a zárszámadások 1871. évi kimutatásában ki van tüntetve, hogy az akkori esztendőben megszavazott 50 ezer forintból 37.890 frt fordíttatott ugyané czélra, és csak akkor, miután a ministerium meggyőződött, hogy ezen összegre csakugyan ennyi kívántatik meg, csak akkor állapíttatott meg ezen összeg a ministerium által beterjesztett költségvetésben. Ezen indokból a jelen alkalommal is bátor vagyok ezen, a pénzügyi bizottság által javasolt •összeget, melyet a zárszámadás is kitüntetett, a t. háznak elfogadás^ végett ajánlani. Lázár Ádám! Az előadó ur által adott -fölvilágositás folytán nem meríthettem meggyőződést, hogy ezen 30 ezer frtnyi előirányzat, az eddígí adatok szerint, eléggé indokolva legyen. Nem az: ellen akarok fölszólalni, miszerint nem lenne kívánatos, hogy a codificationális munkálatok minél határozottabb rendszer s egyöntetűbb megállapodás szerint készíttessenek ; hanem csakis azon ut és mód ellen szólalok föl, melyet az országgyűlés egynéhány év óta ez irányban követ. Igen jól tudja mindenki, hogy a ministerium különböző javaslatait talán ugyanezen codificationális bizottság által szerkesztette, — legalább hir szerint van egy ilyen bizottság összeállítva, és az akadémia palotájának egyik részében elhelyezve ; mondom, hir szerint, mert arról közvetlenül nem vagyok értesülve. Ezen bizottság többnyire államhivatalnokokból áll, kik ezen fizetéseket is húzzák; vannak közöttük képviselők is. Szükséges tehát, t. ház, hogy a codificationális munkálatok egy minden tekintetben szakértő testület által kezeltessenek, % és főleg azon rendszer, melynek hiányait minden lépten-nyomon többé-kevésbbé érezzük és tapasztaljuk, amennyiben soha stylaris alakban nem kerülnek ugy a ház elé, hogy kifogás ne tétessék: épen azért kívánatos, hogy a t. ház intézkedjék ez iránt, s ragadja kezébe az ezen codificationális munkálatok czéljából szükséges testületnek alkotását. Értem azt. hogy valamint a rendszer megállapítása, ugy azon testület működési körének szabályozását, valamint a szükséges szakaszok fölhasználása tekintetében egy önálló törvényjavaslattal rendeztessék a t. ház által. Jelenleg az, megengedem, talán az igazságügyminister ur tárczájához tartozik, hol szintén 20.000 frt van ilyen codificationális munkálatokra előirányozva, törvény-előkészítés czime alatt. Ha már a múlt évi határozat folytán, mely ez alkalommal ismételve az illető minister uraknak figyelmébe ajánltatott, ez úgyis teljesedésbe fog menni: akkor oknélküli költség, és ugyszólva, időrablás volna az, hogy a codificationális munkálatokra 30.000 frt minden további körvonalozás nélkül megszavaztassék. Én épen azért a 30.000 frt törlését indítványozom. De még ennél is tovább kell hogy menjek. Kell egy határozati javaslatot a t. ház figyelmébe ajánlanom, melynek főbb körvonalozása a körül forog, hogy, mint kezdetben mondám, bizonyos rendszer- és alapelveknek megállapítása végett egy oly testület organizálása kezdem ényeztess ék a kormány által törvényjavaslat utján, mely azon helyzetbe juttasson, hogy az onnan kikerülő munkálatok megüssék a mértéket, és e czélból kellő szakértőkről is gondoskodjunk. Az igazságügyminister közelebb egy enquétet hívott össze, mely előtt nevezetes kérdések, fontos alapelvek vannak vita alatt, a büntető és polgári jog köréből; azonkívül a biróság szervezete iránt. Ez, megengedem, a különböző elméleti és gyakorlati szaktudósok után