Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-153
172 153. országos ülés junias. 21. 1873.. vélem, hogy más eljárásnak szüksége alig forog fon, mint hogy a ház adja ki az illető ministernek ezen kérvényt tanulmányozás végett. Elnök: Ezen kérvényre két javaslat fekszik a tisztelt ház előtt; az egyik a kérvényi bizottságé, mely ezen kérvényt a belügy- és pénzügyministernek tanulmányozás végett ajánlja kiadatni; a másik Bobory Károly képviselő indítványa, mely föl fog olvastatni. Huszár Imre jegyző (olvassd): Módosítván?. Megváltoztatván a kérvényi bizottság véleménye, vagy oda utasíttassanak az illető községek, hogy a megadóztatást foganatba vegyék, vagy, amennyiben ez nehézséggel járna, egy, ez iránti törvényjavaslat előterjesztésére a ministerium utasittátik. Elnök: Fölhívom azon képviselő urakat, kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség a kérvényi bizottság véleményét fogadja el. Molnár Antal előadó (olvassa a 12., 13. és 14. számú kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye e J fogadiatík ; továbbá olvassa a 15. szám alatt a pozsonyi tanitó-egylet kérvényét a népiskolai törvény módosítása tárgyában.) A kérvényi bizottság ezen kérvényt tanulmányozás végeit a vallás és közoktatási ministernek kiadatni véleményezi. Schvarcz Gyula : Tisztelt ház ! Azon alázatos kérésem volna, hogy méltóztassék ezen kérvényt a tanügyi bizottsághoz utasítani ; és pedig azért a tanügyi bizottsághoz, mert, hogyha ez nem történik, attól lehet tartani, hogy a jelen országgyűlésen nem kerül a ház elé az 1868 : XXXVIII. törvényczikk azon §-ainak revisiója , melyeket, hogy módosítani kell, azt hiszem, a tisztelt ház legnagyobb része meg van róla győződve. Hogy pedig különben nem kerül a ház elé a revisió: ez, nézetem szerint, onnan van. mert a tiszteli kormány a sorrendben téves politikát követett. Ezt a házban sokan tudjuk, s talán a kormány is bevallja, s legfölebb mentségére hoz föl okokat, melyek irányában, ha nem is tisztelettel, legalább elnézéssel adózhatnánk. Minden esetre szükség, hogy az 1888 : XXXVIII. törvényczikk némely szakaszai módosíttassanak, nemcsak, mert ez irányban töméntelen tanító-egylet, iskola-fölügyelő, iskola-tanács, iskolaszék kérvényezett az országgyűléshez, és fejtette ki ez iránt nézeteit a tanács-termekben és a sajtó terén ; hanem azért is, mert a törvényhozótestben valamennyien meg vagyunk győződve, hogy bár igaz, hogy egy törvényt, midőn alkottatik, pár év múlva sarkaiból kiforgatni czéltalan lenne; mert meg kell várni annak gyümölcsözését; de másrészt igaz az is, hogy a kérdésben forgó törvény alkotói 1868-ban oly helyzetben voltak, hogy el lévén akkor még hanyagolva Magyarország népnevelési reformjának alapos előtanulmányozására vonatkozó statistika, s más okok is közreműködvén, e törvényt nem alkothatták meg akként, hogy annak egyes részeit ne legyen szükséges már ma megváltoztatni. Másrészt meg vagyok győződve, hogy oly momentumokat, minők az 5°/ 0 adó, az egyes hitközségek határozatlan jog viszonya a tanfölügyelethez, valamint ez utóbbinak a politikai hatóságokhoz ; nem is számítva hozzá a tanítók fizetése minimumának elégtelenségét: mindezek oly momentumok, melyek a törvény módosítását szükségessé teszik. E tekintetben uj törvényjavaslatot kell hozni a ház elé magának a ministernek. Meg vagyok győződve, hogy a minister ur is, annyival inkább el fogja magát határozni ezen törvényjavaslat beadására, minél inkább fogja látni a tanügyi bizottságban oly vélemények nyilvánulását, melyek rá e tekintetben megerősitőleg hatnak. Sokkal inkább megerősitőleg hat pedig rá a tanügyi bizottság véleménye, mint a házon kivül egybehívott különben igen tiszteletre méltó enquéte nézete. Ha tehát a tisztelt ház e kérvényt a tanügyi bizottsághoz utasítja: mindazok meg lesznek nyugtatva, kik hazánk közművelődésének fölvirágzását attól várják, miszerint meggátolják, hogy e különben jó törvénynek végrehajtása komolyabb mérvekben megkezdethessék ; ezért szükséges, hogy e törvény egyes szakaszai minél előbb, még lehetőleg ez országgyűlésen módosíttassanak. Alázatos kérésemet ismétlem: méltóztassék ezen kérvényt véleményes jelentés tétel végett áttenni a ház tanügyi bizottságához. Elnök: A kérvényi bizottság e kérvényt a ministeriumhoz, Schvarcz képviselő ur pedig a tanügyi bizottsághoz javasolja áttétetni. Azok, akik a kérvényi bizottság véleményét elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik. Fölkiáltások : Kisebbség ! Ellenpróbát !) Méltóztassanak azok fölállni, kik Schvarcz képviselő ur módositványát fogadják el. (Megtörténik.) A többség a kérvényi bizottság javaslatát fogadja el. Molnár Antal előadó (olvassa a 16. sorszám alattitól végig a 24. sorszámig a kérvényekre a bizottság véleményeit, melyek észrevétel nélkül elfog adtatnál;.) Elnök: Következik a napirend 2. tárgya, vagyis az 1874. államköltségvetés tárgyalásának folytatása. Széll Kálmán előadó : Tisztelt ház ! Amint azon előadásban, melylyel e költségvetés átralános tárgyalását megkezdeni szerencsés voltam, a ház előtt már fölemiitettem, a pénzügyi bizottság mindazon határozatoknak föntartását hozza a tisztelt háznak javaslatba, amelyeket a költségvetés ugy átalános mint részletes tárgyalása alkalmával a ház az összes közigazgatást, annak minden ágazatát illetőleg hozni méltóztatott. Ezúttal a költségvetés áta-
