Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-152
152, országos ülés június 20. 1S73, 157 még 20 millióval kevesebbet ajánlott volna meg a pénzügyi bizottság, azt is elfogadták volna: Ibant qua poterant, qua non poterant , non ibant. Ez nem parlameníalis eljárás, ez szegénységi bizonyítvány a ministeriumra nézve, melynek nincs annyi bátorsága, hogy a maga nézetei szerint kormányozzon, hanem kormányoz azon eorrecturák szerint, melyeket a pénzügyi és vasúti vagy más szakbizottság, vagy maga a képviselőház tesz. Ha ily nagy dolgokban — mert 11 millió nem csekélység —roszaltatik a kormány politikája: a ministernek vissza kellene lépni. De nem szabadna azt mondania: megpróbáltam, de miután nem adtak annyit: ennyi is elég. Ez oly politika, melyben az ország nem nyugodhatik meg. Ez épen olyan, mint mikor egy tanulónak föladatát tanítója kijavítja és aztán 3 / 4-ed részben újra leirja és a tanuló nagy dicsekvésse! bejön az iskolába, mutogatva, hogy mily pompásan készítette el föladatát. Igaz ugyan, hogy az instructorom újra irta 3 / 4-ed részét, de én beleegyeztem és ez által az enyém lett az érdem. A minister ur is dicsekszik ilyennel. Én ilyesmit dicséretesnek soha nem tekintettem. A pénzügyiíiinister ur oly bajban volt tegnapi indokolásával, hogy kitalálta még azt is, hogy a földbirtok kevésbé biztos alapját képezi az ország jövedelemének, mint az ipar vagy a kereskedelem. Ez, megvallom egészen uj tan. Eddig mindig azt hittük, hogy a föld, mely természetszerűleg állandó alapot képez, a jövedelemre nézve a legbiztosabb forrás. Nem mondom, hogy nem verheti le a jég egyes földbirtokos földét, vagy nem pusztíthatja az árvíz a másikét, vagy nem fagyhat el a harmadiké; hanem az egész országra ritkán van eset, hogy oly calamitás jöjjön, hogy az egész ország termékei megsemmisüljenek és a tapasztalat azt mutatja, hogy erre valamennyi jövedelmi források között mégis legbiztosabban lehet számítani; mert végre ha megbukik is az évi termés, megmarad a föld értéke, megmarad a vagyon becse. Erre is lehet kölcsön kapni pénzt, és ezen kölcsön utján -is lehet fedezni az állam iránti kötelezettséget. De mikor a kereskedő vagy az iparos megbukik, sokszor igen nehéz valami maradékot találni, igen nehéz még az elveszett fejsze nyelét is megtalálni. Nem akarok én hosszas taglalásokba bocsátkozni ; de hogy a földbirtok nem a legsolidabb birtok, azt tegnap hallottam legelőször a pénzügyminister úrtól. Még egy megjegyzést akarok tenni. Midőn a minister ur, a pártokhoz fordulva azokat mintegy közreműködésre, egyetértésre szólította föl, hogy a bajon segítsenek és azt orvosolják, azt mondotta : bárhonnan jöjjön a baj külföldről, vagy belvillongás következtében, minden pártnak kötelessége közreműködni, a bajt orvosolni. Én is azt mondom, hogyha bajban van az ország: minden pártnak kötelessége összeműködni, hogy e baj orvosoltassék; de minden haj orvoslásának első föltétele az, hogy a bajnak okát megtudjuk. Legvilágosabban áll pedig előttünk, hogy a jelen bajnak egyedüli oka a kormánynak rósz gazdálkodása hét éven keresztül azon kormányzati incapacitas, azon tehetetlenség, amelyet tanúsított e hét éven keresztül; ez döntötte az ország pénzügyét azon szomorú állapotba, melyben most van*; ez tette oly rosszá az ország hitelét, amennyiben hitele még van ugyan; de ennek következése az, hogy nagyobb kamatot kell fizetni a pénzért, melyet felveszünk, mintha a kormány rendesen gazdálkodott volna ; ha tehát fölismerjük, hogy a bajnak oka a kormány incapacitása, a rósz kormányzat: akkor az orvoslat első föltétele ezen kormány állását lehetetlenné tenni, és így mindegyik pártnak egyesülni kell, hogy az oly kormány ne lehessen az ügyek élén, mely kormány bebizonyította képtelenségét, mert hét éven keresztül activ budgettel kezdte meg működését ; béke idején minden balszerencse nélkül oda juttatta az országot, hogy a deficitek tömkelegéből nem tudunk kibontakozni, hogy adósságot kell fölvenni adósság után, és ezen adósság kamatainak fizetésére ujabb adósságot kell csinálni. Egész Európában nem tudok államférfiúi, ki merészelne azon ministeri széken megmaradni, mely ily eredményekre vezet, nem ismerek parlamentet, mely ily ministert ministeri székén támogatni merné. Mondom, t. ház, nem volt és nincs szándékom a budget tárgyalásán ak részletezésébe belemenni, csak átalában akartam hozzászólni azokra nézve, melyek itt a vita folyamában fölmerültek. Még azt is megmondhatnám a pénzügyminister urnák, hogy nem 300 éven át tart az a törekvés a Határőrvidéket viszszacsatolni, mert az nem is létezett százötven év előtt, De ezek kis hibák, csekély dolgok és én részemről igen örvendenék, hogyha oly magyar kormány alakulna, mely nekem lehetségessé tenné azt, hogy azon költségvetést, melyet a törvényhozásnak beterjeszt, minden szó nélkül elfogadhassam ; de addig, míg ilyen kormány létezik, mely az általam előadott okoknál fogva, melyek azonban csak egy csekély fractiójáí képezik annak, mi ellene fölhozható — magát a bizalomra érdemessé nem tette: — én az ily kormánynak költségvetését meg nem szavazom, s ennélfogva a Madarász József képviselőtársam által benyújtott és általam is aláirt határozati javaslatot pártolom és arra is fogok szavazni. Én. t. ház, a kormánytól megvárom azt, hogy tisztán a haza érdekében működjék, hogy működésének más mellék czélja ne legyen, mint a hazának jóléte. És ha ezt fogja tenni, bármely pártból alakuljon is a kormány: én törekvésében mindig táino-
