Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-152

148 152. országos ülés június 20. 1873. az indítványt a gazdasági bizottsághoz kívánják utasítani, fölállani. (Megtörténik.) Tehát a többség nem kívánja a gazdasági bizottsághoz utasítani. Most méltóztassanak azon képviselő urak, akik a Pulszky képviselő ur által beadott indítványt elfogadják, fölállani, (Megtörténik. Fölkiáltások: Többségi Kisebbség!) Méltóztassanak tehát azon képviselő urak fölállani, kik nem fogadják el. (Megtörténik. Fölkiáltások: Többség! Kisebbségi) Méltóztassanak azon képviselő urak, akik Pulszky képviselő ur indítványát elfogadják, még egyszer fölállani, s mindaddig állva maradni, inig megszámittatnak. (Megtörténik.) Méltóztassanak most azok fölállani, kik nem fogadják el. (Megtörténik. A megszámlálás után.) Tehát 72 szavazat 68 ellenében elfogadja a beadott indítványt. A most megszavazott összegek folyóvá tételére szükséges intézkedések az elnökség részéről megfognak tétetni. Következik a napirend 2-ik tárgya, vagyis a költségvetés tárgyalása. Helfy Ignácz: T. ház! a költségvetés tárgyalásának a közönséges parlamenti fölfogás szerint egyik fő czéija, hogy miután azj összes államháztartásról van szó, alkalom nyíljék a törvényhozó testületnek az illető év bevétele és kiadásainak megállapításán kivül a kormány összes tetteit és működését is birálat alá venni. Ha ez alkalommali fölszólalásomuak ez lenne czéija, megvallom, hogy akkor beszédemet azonnal be is fejezhetném, ha t. i. azt akarnám birálat alá venni, hogy a jelenlegi ministerium mit tett, mert hiszen alig tett annyit, ami 10 percznyi beszédre nyújtott volna elegendő anyagot. Azonban sajnálom hogy oly nagyon rövidre nem szabhatom beszédemet, mert nem azt akarom megbírálni, mit tett a ministeriuni, hanem ellenkezőleg mit nem tett, amit pedig tennie kellett volna. Ennek lánczolata pedig oly hosszú, hogy a legügyesebb szónoknak is nagy nehézségébe kerülne azt rövidre szabnia, T. ház! azon átalános okoknál fogva, melyek a Madarász képviselő ur által benyújtott, s általam is aláirt határozat javaslatban foglaltatnak, nekem két más okom van, melyek arra birnak, hogy a szőnyegen lévő költségvetési előirányzatot részletes tárgyalás alapjául ne fogadjam el. Az egyik egészen átalános ok, a másik speciális, a mely kizárólag ezen jelentésre vonatkozik. Az átalános ok az, hogy én komolyan, higgadtan gondolkozva a jelen ministerium tettei vagyis helyesebben nem tettei fölött azon eredményre jutottam, hogy ez a ministerium a semmittevés a „dolce far niente" ministeriuma El lett mondva már mások által, mily sok tárgy vár elintézésre ; de nem működhetünk, nem végezhetünk semmit, mert a kormány nem nyújt be előterjesztéseket a törvényhozásnak. (Igás! a szélső bal oldalon.) A törvénybozás terme nyitva volt; de nem dolgozhattunk, e kormánynak hol egyik, hol másik hibája, bol lépése folytán. De ez még se baj; még sokkal komolyabb az, hogy a kormány még oly dolgokat sem vitt végbe, amelyre a ház által egyenesen utasítva lett; ez nemcsak mulasztás, ez bün, ez alkotmánysértés, megvetése a parlamentnek. Utalva lett és* többször a regálék megszüntetésére azonban minden alkalmat megragadott, hogy annak elintézését elhalaszsza, pedig jól tudjuk, hogy ez az egész ország, az egész nemzet óhaja; továbbá utalva lett egy határozati javaslat által, hogy a vallásszabadság, és a polgári házasság behozatalára terjeszszen elő törvényjavaslatot; volt elég ideje e kérdéseket tanulmányozni és a javaslatokat be is terjeszteni; de nem tette és a minister nem is méltóztatott egy szóval sem indokolni, hogy miért nem terjesztette be, hanem ignorálta a ház határozatát, elmúlt az ülésszak és most bekövetkezett az uj iüésszak és nem is reménylteti velünk, hogy most be fogja terjeszteni. Utalva lett a közlekedési minister ur egy határozati javaslat által öt hónappal ezelőtt, hogy jelentést tegyen a botrányos ügyeknek egyik legbotrányosabbikában t. i. a keleti vasút ügyében s terjeszsze be oly időben, hogy az országgyűlés még a múlt ülésszak lefolyása alatt foglalkozhassak ez ügygyei, hogy constatálhassa a bűntényeket, melyek ott elkövettettek és gondoskodjék azon bajoknak orvoslásáról. Lefolyt az ülésszak és azután ismét megígérte, de nem terjesztette be és ép ma fölszólalásom előtt beterjesztett egy jelentést és megmagyarázta, hogy azért nem nyújtotta be előbb ; mert mielőtt a múltra nézve az országgyűlésnek fölvilágositást adhatott volna, szükségesnek tartotta, hogy egyszersmind e részben teendő intézkedéseiről javaslatot tegyen; mert nem találta a kormány — úgymond — czélszerünek azt mondani, hogy a sebeket fölvágja, anélkül, hogy azoknak eltávolítására orvoslást is ajánljon. A sebek már régóta fölvannak vágva és a kormány első kötelessége lett volna ezeket bekötni, és nem engedni, hogy hosszú éveken át vérezzenek. Ha fölolvasnám azon leveleket, melyeket ezen idő alatt külföldi részvényesektől kaptanj ez ügyben, meggyőződhetnék a t. ház, hogy bün csak egy napig, csak egy óráig is késni ezen ügy elintézésével. Itt sem tartotta meg tehát a ministerium a ház határozatát. Mikép vagynnk a többi dolgokkal? Már múlt évtől fogva, de különösen múlt januártól fogva ismételve minden oldalról föl lett hozva a bankügy, melyre nézve interpellatiókat intéztek a pénzügyminister úrhoz: Horn Ede, Madarász, Tarnóczy képviselőtársaim, végre Simonyi Ernő t. barátom határozati javaslatot nyújtott be ez ügyre vonatkozólag