Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-151
151. országos ölés junius 19. 1873. 135 a, dolog, hogy még csak az escompte-kereskedelmi bank sem létezik; annál kevésbbé gondolt pedig arra, hogy a nemzetnek egy önálló jegybank iránti óhajtását teljesítse, és még ma is, midőn a költségvetés tárgyaltatik, és midőn elvártuk, hogy egy exposéval fogja azt bemutatni és ajánlani a képviselőháznak : még ma is hallgat ezen égető kérdésről. Annyit tudunk mindössze, bogy ugy a t. pénzügyminister ur, mint a tisztelt ministerelnök ur egyre fáradoznak abban, hogy hol a bécsi pénzügyministert, hol az osztrák nemzeti bankot kéregetéssel rá vegyék, hogy valahára segíteni méltóztassanak rajtunk, ugy hogy valóban, ha a tisztelt minister urakat az ember meg akarja találni, nem tudja Budapesten keresse-e, vagy Bécsben, avagy pedig a vasúton. Én, tisztelt ház, mint beszédem elején emiitettem, nem akartam a tárgyhoz szólani, és ez nagyon is kitetszik szakadozott előadásomból. De az is, mit mondtam, ugy hiszem, elegendő arra. hogy indokolja azon szavazatot, melyet adni fogok a költségvetés megtagadására, mert indokolja azon bizalmatlanságot, melyet ily ministerium, melyet ily ministerek iránt érzek. A költségvetést a részletes tárgyalás alapjául ennélfogva el nem fogadom. Csanády Sándor s " Tisztelt képviselőház ! Mindenekelőtt kinyilatkoztatom egész őszinteséggel, hogy én, valamint a múltban az 1867-iki kiegyezés alapján és annak következtében létrejött kormányok irányában bizalommal nem viseltettem, nem azon oknál fogva, mert ezen kormányok hazánk, nemzetünk önállóságának, függetlenségének árán, romjain emelkedtek a ministeri padokba; nem azért, mert ezen kormányok hazánkat, nemzetünket a szellemi és anyagi megsemmisülés szélére taszították; nem azért, mert ezen kormányok hat évi működésük alatt alig tudtak más eredményt fölmutatni, mint a nép jogainak tiprását, rablását, a nemzet előtt gyűlöletes adónemek behozatalát, az adók fölemelését, megkétszerezését, és a nemzet terhére, rovására adósságok csinálását, — mint mondám, valamint a múlt kormányok irányában nem viseltettem bizalommal: ugy a jelen kormány irányában is, — mely a múlt kormányok méltó utódja minden tekintetben — bizalommal nem viseltethetem, s ennélfogva a jelenleg tárgyalás alatt lévő költségvetést még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. Épen ugy, tisztelt ház, mint Irányi tisztelt képviselőtársam mondta, bárha nem fűztem vérmes reményeket a jelen kormány működéséhez, nem fűztem vérmes reményeket az általam elmondott okoknál fogva, mert a mostani kormány is a nemzetre, a hazára nézve átkos közösügyes közjogi alapon uralkodik; (Derültség.) hittem azonban, miként a jelenlegi kormány, okulva a multak szomorú tapasztalatain, szakítani fog az eddig űzött haza- és nemzetellenes politikával. Ezt reménylni igenis jogosítva voltam annyival inkább, mert maga Deák Ferencz tisztelt képviselő ur, ki jelenleg mint nagy hatalom uralkodik a haza, a nemzet, a ministerium fölött, (Derültség. Éljenzés jobb felöl.) a legközelebbi időkben, ezelőtt néhány héttel, midőn a múlt évi ülésszak bezáratott, e szavakat mondotta : jövőre józanabb és függetlenebb politikát kell követnünk. Jól esett nekem, tisztelt képviselőház, Deák Ferencz képviselő úrtól hallani e szavakat, nem azért, mintha én nagy súlyt fektetnék Deák Ferencz képviselő ur szavaira ; (Atctltmos élénk derültség.) Miután önök uraim nevettek s nevettek a nélkül, hogy megmondtam volna az okot. miért nem fektetek súlyt Deák Ferencz képviselő ur szavaira, igenis el fogom mondani önök előtt, ámbár nem volt szándékom. (Halljuk '.) Hogy Deák Ferencz tisztelt képviselő ur szavai mennyit érnek, azt a múlt bebizonyította. Ugyanis, uraim, ugyanazon Deák Ferencz, ki az 1861-ki föliratban kimondott magasztos, az ország áhal lelkesedéssel fogadott elvek ellenében képes volt 1867-ben megteremteni az átkos közösügyeket, (Átalános sajos derültség.) képes volt föladni hazánk önállóságát, függetlenségét; ugyanazon Deák Ferencz, tisztelt képviselőház, aki az 1867-iki országgyűlés alkalmával, amidőn a közösügyes közjogi alapot elfogadtatta a képviselőház többségével: azt mondotta a nemzet színe előtt, miszerint ezen alapot csak azért fogadtatta el, hogy ezen alapon visszaszerezhesse a nemzet elrabolt kincseit, hazánk önállóságát, függetlenségét; daczára annak, hogy ezen Ígéretet tette Deák Ferencz: tudtom szerint legalább a mai napig egyetlenegy lépést sem tett, hogy hazánk önállósága és függetlensége visszaszereztessék : következőleg a nemzet szine előtt adott szavát nem váltotta be. Tehát uraim, nem azért esett nekem jói hallani azon szavakat Deák Ferencz tisztelt képviselő úrtól, mintha azokra nagy súlyt fektetnék; hanem igenis azért, mert Deák Ferencz képviselő urnák mondott szavai egyrészről pálczát törnek a kormánynak, a jelenlegi országgyűlési többségnek eddigi működése fölött; mert midőn e szavakat mondja: „Jövőre kövessünk józanabb politikát," ez nem tett, s nem is tehet mást, mint, hogy az a politika, melyet önök eddig követtek: nem volt józan, mert az a haza és a nemzet érdeke ellen volt irányozva; — midőn Deák Ferencz képviselő ur beismerte azt is, hogy független politikát sem követnek önök, mert a haza s a nemzet érdekei nagyon is alá vannak rendelve az idegen, az osztrák érdekeknek; — midőn mondom, egy részről arról győzött meg engem Deák Ferencz képviselő
