Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-150

120 150. országos ülés június 18. 1873. dekében állana, hogy a keleti kérdés minél előbb megoldassák, legalább, hogy a dél-keleten egy hatalmasabb Szerbország létesülne Törökország azon részeiből, ahol szerbek laknak, és pedig előbb, mintsem nyugaton uj bonyodalmak keletkeznének. Arra pedig elégséges lenne, ha az osztrák-magyar monarchia a törökországi keresztyéneknek semmi akadályt nem vet, s a körülmények szerint jóakaratú neutralitást követ. Mindaddig pedig, mig Törökországban a status quot föntarthatja: jogában, sőt kötelességében áll, hogy igazságtalanul szenvedő keresztényeket oltalmazza, s arra a többi garantirozó hatalmakat fölhívja. Mindezeknél fogva intézem a következő interpellatiót: Interpellatio a magyar királyi ministerelnök úrhoz: 1-ör. Van-e tudomása a ministerelnök urnák, vagy hajlandó-e magának tudomást szerezni arról, s arra a külügyminister figyelmét- fordíttatni, hogy tegnapelőtt Boszniából 30 keresztény, s azok közül Gradiska legnevezetesebb kereskedői otthagyván családjukat és vagyonukat, magukat a török erőszaktól megmentendők, az osztrák-magyar területre átszöktek, s magukat osztrák-magyar oltalom alá helyezték ? 2-or. Hajlandó-e a ministerelnök ur a külügyekre törvényes befolyását fölhasználni, hogy az emiitett bosznyákok, amennyiben az erőszak bebizonyulna: sérelem s veszedelem nélkül hazájokba visszatérhessenek, és hogy a jótálló hatalmak Törökországtól kezességet, további hasonló erőszakok meggátlására, nyerjenek. Elnök! Az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral. Kovách László előadó! Tisztelt ház! A gazdasági bizottság nevében van szerencsém a rendes havi költségvetést június hónapra beterjeszteni. Méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni és napirendre tűzetni. Következik a tegnapelőtt elfogadott törvényjavaslatoknak harmadszori fölolvasása. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslatot a vakok budapesti intezetéről.) Elnök: Elfogadja a t. ház az imént harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot? (Elfogadjuk.) Csanády Sándor; Nekem a szerkezet illetőleg a jegyzőkönyv szavai ellen van kifogásom. Ha jól hallottam ugyanis, a jegyző ur ugy olvasta, hogy „a vakok budapesti intézete". Erre nézve, ha emlékezetem nem csal, a czim igy lett megállapítva : „A Budapesten lévő vakok intézete." Tehát ily értelemben kívánnám a jegyzőkönyvet kiigazittatni és hitelesíttetni. Széll Kálmán jegyző: Tiszteit ház! Legyen szabad erre nézve egy pár fölvilágosítást adnom, miután a múlt ülés jegyzőkönyvét nekem volt szerencsém vezetni. Most nem a jegyzőkönyv hitelesítése folyik, hanem a törvényjavaslat végmegszavazása. A törvényjavaslat s annak czime azon szerkezetben olvastatott föl Szeniczey jegyző ur által, amint az a jegyzőkönyv szerint is a hozott határozat nyomán meg lett állapítva. A jegyzőkönyvben erre vonatkozólag az áll igenis, hogy ezen czim állapíttatott meg : „ a vakok budapesti intézetéről". Ez azért történt, mert amint méltóztatnak emlékezni, Patay képviselő ur beadott módosítására Csengery Antal képviselő ur fölszólalt, mondván: hogy ezen módosítást gramatice nem tartja helyesnek, mert két rag következnék egymásután, s ha már körül akarjuk irni, használjuk inkább ezen kifejezést: „a vakok Budapesten létező intézete.

K írásban indítvány egyrészről sem adatván be, fölszólalt Csernátony képviselő ur és azt mondotta: hogy sokkal helyesebb azt mondani: ,a vakok budapesti intézetéről.'

1 Erre a ház fölkiáltás utján helyeslését fejezte ki, s igy keletkezett a határozat s azon szerkezet, amelyet én kötelességszerűen vettem be a jegyzőkönyvbe. (Helyeslés.) Csengery Antal s Tisztelt ház! Én is ugy tudom, hogy ugy folyt le a dolog, amint a jegyző ur előadta. Én részemről nem tettem uj indítványt ; hanem fölszólaltam azon indítvány ellen, amelyet Patay képviselő ur tett, s mely szerint kívánta, hogy a törvényjavaslat czime igy szövegeztessék : , törvényjavaslat a vakok intézetéről Budapesten." Azért szólaltam föl ez ellen, mert egy rövid czimben két rag nem jól veszi ki magát; s azért mondtam, ha már körül akarjuk irni, használjuk ezt: „a vakok Budapesten létező intézetéről." Én azon nézetben vagyok, hogy a törvényhozásban a nyelv dolgát nem lehet kisfontosságunak tartani, és igy igen helyeseltem Patay képviselő ur első fölszőíalását, és ha azt méltóztattak volna elfogadni : akkor én részemről meg lettem volna nyugodva , hogy t. i. ahelyett, hogy „pesti vakok intézetéről" tétessék: „a vakok pesti intézetéről." Itt az ő nyelvérzéke nagyon helyesen szólalt föl, és ha a képviselő ur nem lépett volna föl egy másik propositióval, ugy nem lett volna ellene szavam. Én részemről azt hiszem, azon szerkezet, amelyet méltóztattak elfogadni és amely fölolvastatott, minden kételyt kizár. Azt is mondhatjuk ugyan: , a Budapesten létező vakok intézetéről", de akkor a czég ez volna: „Vakok-intézete" s ezt egy szóban kellene leirni; de miután a lapokban is mindenütt kis betűvel írták, s ezt nem mint czéget tüntették