Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-149

116 149. országos ülés juuius 16. 1873. Következik a napirend második tárgya:, a va­kok intézetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa 0 törvényjavaslatot.) Molnár Antal előadó: Tisztelt ház! Azon szerződésből, melyet a pesti vakok-intézetének államivá tételére vonatkozólag a vallás- és közoktatás­ügyi minister egyfelől, másfelől pedig a vakok-intézeté nek kormányzó bizottmánya, mint az intézet alapi­tóinak igazolt meghatalmazottja kötöttek, és mely az osztályok előadóiból alakult központi bizottság elé terjesztetett: a központi bizottság azon meggyő­ződést merítette, hogy az intézetnek az állam ren­delkezése alá bocsátandó tekintélyes vagyona lehetővé teszi szerződésileg kötelezett számú növendékek ne­velési költségeinek fedezését, és hogy ennek folytán az állam tulajdonképen közvetlen ujabb megterhelte­tést az intézetnek államivá tételével nem is vállal el, csak eszközt nyer arra, hogy teljesítse szent kötelességét a társadalomnak, egy szerencsétlen és hazánkban, fájdalom, nagyon is népes osztálya irá­nyában, és hogy dicsőemlékezetü József nádor által alapított és eddig egyesek áldozatkészségével föntartott intézetnek czélszerübb szervezetet adhas­son, és amennyiben a szükség kívánja, és a kö­rülmények megengednék, az intézet növendékei­nek létszáma is szaporittathassék. Ezen meggyőződés alapján a központi bizott­ság a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta; szükségesnek látta azonban, hogy a törvényjaslat szövegébe fölvétessék maga az érintettem szerződés is, még pedig azon okból, mert ezen szerződésbe vannak foglalva azon jogok és kötelességek, melyeket az állani az intézet­nek államivá tétele folytán elvállal, illetőleg melyek­nek gyakorlása az államnak hivatásában fog állani; és mert továbbá a szerződés 22. §-ában egyenesen ki van mondva, hogy e szerződés az állam irányában csak­is a törvénynek beczikkelyezése után fog kötele­zővé válni. Ezeknek alapján szükségessé vált, hogy az egész törvényjavaslat ujabban szerkesztessék. Ennél­fogva bátor vagyok a központi bizottság részéről a törvényjavaslatnak ujabb szövegezését beterjeszteni, arra kérvén a tisztelt házat, hogy e törvényjavasla­tot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni méltóztassék. Trefort Ágoston közoktatási mi­nister: Tisztelt ház! Van szerencsém fölkérni a tisztelt házat, hogy a törvényjavaslatot azon módosí­tásokkal, melyeket a központi bizottság indítványo­zott, elfogadni méltóztassék. Ezen módosítások leg­fontosabbika az, hogy az alapitókkal kötött szer­ződés törvénybe igtattassék. Ez ellen nincs kifogá­som, habár fölösleges. Ami magát a dolgot illeti, nem akarom állítani ? hogy talán más mederbe nem lehetett volna terelni az ügyet; mert azon kérdés, vajon gyakorlatilag átalában czélszerü-e, hogy min­,den üyen humanitárius intézet az állam kezében legyen, még nincs eldöntve; de ezen már tul vagyunk. Már évek óta folytak tárgyalások ezen inté­zetnek átvétele ügyében az állam és az intézet alapitói közt, és ha nem akarjuk azt, hogy ezen in­tézet továbbra is rendezetlen állapotban maradjon, szükséges annak államivá tótele. Az állam nem vállal magára ez által semmi terhet; mert az alapít­ványok eléggé tetemesek, és ha szüksége lesz az in­tézet növendékeinek szerződésileg kikötött számát nevelni: ez annak idejében a budget tárgya lesz. Én azért csak arra szorítkozom, hogy hygienicus tekin­tetben jobb lábra állíttassák az intézet. Már bol­dogult elődöm egy szakférfiú által megvizsgáltatta az intézetet. E szakférfiúnak véleménye rövid idő múlva meg fog jelenni; ezen vélemény majd a kép­viselő urak közt szét fog osztatni, hogy tájékozva legyen a tisztelt ház. Még egyszer kérem tehát, méltóztassék a tisztelt ház a törvényjavaslatot el­fogadni. Elnök: Nem lévén szólásra senki följegyezve, fölteszem a kérdést: elfogadja-e a tisztelt ház a tör­vényjavaslatot átalánosan a részletes tárgyalás alap­jául? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a cdmet.) Elnök i Kincs észrevétel ? (Nincs \) Tehát a czim elfogadtatik. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa as l-ső szakaszt.) Patay Istvánt Mégis van nekem egy kis észrevételem. Az nincs magyarán mondva, hogy : „A pesti vakok intézetéről," mert ez nem a pesti vakok intézete, tehát e helyett az teendő: , A vakok pesti intézetéről." (Helyeslés.) Molnár Antal előadó : A czimre vo­natkozólag fölhozott ezen ellenvetésre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ,vakok intézete" az el­nevezés, amint itt idézőjel közé is van téve, a „pesti" szó pedig jelző és az szorosan nem tarto­zik a névhez. A czimet tehát megváltoztatni czél­szerü nem volna. Elnök í Méltóztatnak elfogadni az első §-t? (Zaj.) Ghyczy Kálmán: Kérném a tisztelt elnök urat, méltóztassék a kérdést még egyszer föl­tenni, mert nem hallottuk. Elnök: Méltóztatnak az l-ső §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? Akik el­fogadják, méltóztassanak fölállani. (Zaj.) Patay képviselő ur a czimre vonatkozólag egy megjegyzést tett akkor, mikor már a czim kérdése el volt döntve; miután azonban ezen megjegyzés az:

Next

/
Thumbnails
Contents