Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-110

60 110. országos ülés márczius 11. 1S73. II. Egyes igazgatási ágak bevételei. Ezen, a költségvetés egyes czimei között előforduló összegek iránt a bizottság már az illető ezimeknél nyüatkozott; fölveendő lesz az előirányzat szerint . . > . . . . . 71.552 írttal. III. Államkövetelések. a) Törlesztések . . . . 123.787 írttal. b) Kamatok 1.921 „ Összesen 125.708 „ Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó (olvassa): IV Vegyesek: e tétel alatt. . . . 36.531 frt. van előirányozva ; a bizottságnak nincs észrevétele ez összegre. Elnök: Méltóztatnak elfogadni?(Elfogadjuk\) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó : Ide áthelyezendő a hitel- és pénztár-műveleti bevételek V. fejezetének 1. czime alatt, tiszti biztosítékból vett kötvények kamatai fejében előirányzott 46.226 frt. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó (olvassa:) Rendkívüli bevételek: 1. Földadó' ideiglenes hátralékaiból 3.000 frt lesz fölveendő. Elnök l Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó: 2. A földtehermentesitési adósság-alapnak adott előleg utáni kamatok fejében 67.739 frt. helyett, miután a földtehermentesitési pótlékok nem helyesen voltak fölvéve . . . 278.793 írttal több, vagyis 346.532 frt. lesz fölveendő. Elnök:Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó: 3. 1871. évi 30 millió frtnyi ezüstkölcsön fönmaradt része 7,000.000 frt. erejéig lesz a fedezetbe fölveendő. . Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó: Nyugdijak: 1873-ra . . . 1,133.806 frt. ' 1872-re . . . 1,122.795 , 1873-ra. . . 11.011 írttal több. A magyar Határőrvidéket illető összes nyugdíj illetmények 91.300 frt, 700 írttal kevesebb, mint 1872-re megszavaztatott. A bizottság átalános jelentésében előadott föltétel föutartása mellett ezen nyugdijakat is megszavaztatni véleményezi. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következnek a hitel- és pénztári műveleti kiadások és bevételek. (Az Elnök: széket Perczel Béla alelnök fog-. lalja el.) Széll Kálmán előadó: A bizottság a költségvetés ezen részét 1871-ben azon czélból vette föl, hogy abba az államköltségvetésbe tartozó alapok és alapszerüleg kezelt kölcsönök előirányzatai, azoknak egész állapotával együtt, amint azok a költségvetés ideje alatt jelentkeznek, fölvehetők legyenek. Ezen előirányzatnak mai terjedelme nem egészen felel meg az eredeti szándéknak, a menynyiben abban azóta az állam rendes szükségletét illető czimek is foglaltattak; a bizottság szorítkozni kivan arra, hogy csak azon alapok előirányzata foglaljon a hitelműveletek között helyet, melyek a költségvetés egyéb részeibe ezúttal czélszerüen át nem tehetők, és a melyek teljesen elkülönített fedezette] birván, szintén leghelyesebben itt vétetnek föl. A bizottság átalában az államköltségvetés mai alakját végleg megállapítottnak nem tekinti; de addig is, míg az államköltségvetés jövő beosztása, annak szerkezete és alakja iránt végérvényes határozat keletkeznék, némely változtatásokat tenni czélszerünek tart. A bizottság, a költségvetés összeállításának kérdését a zárszámadások alakjának és beosztásának és a számvitel rendezésének kérdésétől külön váltan tárgyalni és eldönteni nem tartja helyesnek azon benső összefüggésnél fogva, melyben az előirányzat a zárszámadások készítésének és átalában a számvitel rendszerének kérdésével áll és ez képezi okát, hogy a bizottság most tüzetes véleményt nem terjeszt elő az egész költségvetés alakjára és jövő beosztására nézve. De addier is. inig ez megtörténhetik, a bizottság a költségvetés alakiát és beosztását fokozatosan javitni akarja, ott, ahol a változtatás különben is könnyen és bonyodalom nélkül létesíthető, és általa a költségvetés bensőleg is tökéletesebbé válik. Ezen okból a bizottság ezen előirányzat egyes részeire áthelyezéseket és módosításokat hoz javaslatba. Helfy Ignácz: Tisztelt képviselőház! Engedje meg a tisztelt ház, hogy e rovatnál, mely budgetünk igen lényeges részét képezi, becses figyelmét néhány perezre igénj-be vehessem. Kétséget nem szenved, hogy a józan pénzügyi politikának egyik fő föladata az államhitel megszilárdítása; szükséges ez mi síden államban, de különösen minálunk, hol fájdalom, most és még igen sok ideig hitelre fogunk szorulni. Nincs szándékomban most részletesen belebocsátkozni annak vizsgálatába, hogy minő jelen»hitelünk, minő volt a múltban; én azt hiszem, hogy elég a szomorú tényt constatálni, amit immár kétségbe senki nem von-