Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-110

50 110. országos ülés saápczius 11. 1873. tani egy tollvonással az 1873. évi bndget költségvetésében nem lehetett azonnal: gondolom, nem állithatja a tisztelt képviselő ur, ha meggondolja, hogy müy sok lényeges, és mily sok életre való határozatok lettek hozva, ugy egyes képviselő nrak kezdeményezése, mint a pénzügyi bizottság javaslata alapján. Én tehát azokban igen nagy eredményt látok. Egyébiránt, tisztelt ház, ha ugyanazon dolgokat, amelyeket az átalános vitában elmondottunk, anélkül, hogy azok viszhangra akadtak volna, a részletes vitánál ujolag elmondjuk: oly dolgokat proponálunk, amelyeknek practicus következményeit azonnal magunk sem kívánjuk, amelyeknek elvi eldöntését a költségvetés keretébe nem lehet soroznánk ; mert ha ezt teszszük, akkor még kevesebb eredményre jutunk. Pedig az igen tisztelt képviselő w- ezt tette, mert már az átalános vitában fölemiitette azon eszmét, amelyeket a háznak egyetlenegy tagja részéről sem hallottam fölhozni, t. i. az államjavak elidegenitését, és ezt nem is aceeptalhatnám semmi esetre. Nem fogadhatom el, hogy az államjavak elidegenítésének kérdését egy költségvetés tárgyalása alkalmával mellesleg eldöntsük (Fölkiáltások: Horn csak tanulmányozás tárgyává kívánta tétetni az eszmét.) oly fontos kérdést, amelynek eldöntését még oly irányban is, hogy tanulmány tárgyává tegye a minister, és hogy az 1874. budgetben eziránt előterjesztést tegyen, nem tartom elfogadhatónak, mert nem hiszem elérkezettnek azon időt, hogy ezen kérdést kellő megfontolással még csak elvileg is eldönthessük; mert azt hiszem, hogy különösen az államerdőségeket illetőleg, nincs is helyén ezen kérdésnek szellőztetése. Az államerdők azok, amelyeket fontos nemzetes állam-gazdászati szempontokból elidegeníteni halálos vétek, bün lenne. Azoknak elidegenítését én még jövőre nézve sem tartanám semmi esetre lehetségesnek. Ami az államjavakat illeti, tisztelt ház, magam is azt hiszem, hogy az állam azokkal örök időkre nem fog gazdálkodni és nem tartja meg azokat. De nem látom az időt elérkezettnek arra nézve, hogy az államjavak elidegenítésének kérdésében a ház jelenleg határozzon. Ami a bányákat illeti, tisztelt ház, a bányák közt, igaz, vannak olyanok, amelyeknek elárusitása és elidegenítése előnynyel és czélszerüen megtörténhetnék, értem azon bányákat, amelyek gyáriparral vannak összekötve, és amelyeket a privat-industria sokkal több eredménynyel használhat és értékesíthet ugy a közjó, mint a magán ipar érdekében, mint teszi ezt maga az állam. De ezekre, hiszen, rámutat a, pénzügyi bizottság jelentésének egyik és másik részében, és azokat maga is kijelöli. Atalában véve itt is igen bajos kimondani azt, hogy idegenittessenek el a bányák, mert a bányászatnak egyik igen fontos ágazata, az egész fémbányászat olyan, amelyeknek eüdegenitésénél egészen más, és nem pénzügyi szempontok a mérvadók, és igy erről most nem lehet szó. Erre vonatkozólag különben van a háznak egy régibb határozata, amelynek föntartását az idén javaslatba hozzuk, amely szerint utasítva lett a ministerium, hogy tanulmányozza ezen kérdést, és tegyen a háznak előterjesztést annak idejében, hogy mily bányamüvek legyenek azok, amelyeket jobban lehet értékesíteni az állam érdekében elidegenítés által. Én azt gondolom, maradjunk ennél, mert tovább terjeszkedni nem tartom czélszerünek és indokoltnak, és épen azért azokhoz, amiket a tisztelt képviselő ur e részben előhozott én magam részéről nem járulhatok. (Helyeslés.) Elnök : Tisztelt ház! Nem lévén többé szólásra senki följegyezve, fölhívom a tisztelt képviselő urakat, méltóztassanak szavazni. A pénzügyi bizottság az államerdők czimén a rendes bevételek rovata alatt 14,411.078 frtot, a rendes kiadások rovata alatt pedig 9,648.873 frtot hoz javaslatba. Elfogadja a tisztelt ház a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott ezen összeget? (Mfogadjiikl) Ennélfogva ezen tétel elfogadtatik. Széll Kálmán előadó (olvassa a pénzügyi bizottság véleményét:) Rendkívüli kiadások. 1873-ra 1,534.486 frt, és pedig beruházásokra, építkezésekre és egyéb rendkívüli kiadásokra . , . . 1,394.486 frt, a bécsi világkiállítási költségekre 140.000 „ • Ami az első összeget illeti, a bizottság átvizsgálta e czimnek 178 tételből álló részleteit. Tagadhattam hogy a javaslatba hozott beruházások az erdők megvédésének szempontjából, és azon czélból, hogy az erdőkben a fának szállítása lehetővé tétessék, legnagyobb részben ezélszerü és helyes befektetéseket képeznek. A bizottság azonban azt hiszi, hogy az égető szükségen már sok helyütt segítve van annyira, hogy a lassúbb haladás ma már lehetségessé vált. Bármily becsesek is legyenek a tervezett beruházások, bármennyire meghozzák is a közel jövőben gyümölcseiket, az ország jelen súlyos pénzügyi helyzete nem engedte meg, hogy a bizottság a pénzügyi ' szempontokat mellőzze, amelyek a költségek mérséklését követelik. Egyes tételeknek törlését a bizottság nem tartja czélravezető eljárásnak ma még, midőn ezen beruházások oly nagy mérvben folynak, midőn sok helyütt arról van szó, hogy mintegy első és alapfeltételei szereztessenek meg az erdők használat alá vételének, midőn azoknak hozzáférhetővé tétele van czélba véve. A bizottság előtt nem látszik helyesnek a pénzügyministert a költségvetésben egyes tételeknek ki-