Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-110

44 110. országos ülés inárrziiis 11. 1873. erdőterületnek. Nagy fontosságú az államerdőség mind államgazdászati, mind pénzügyi tekintetben. Nagyfontosságú államgazdászati tekintetben, mert ha körülnézünk az országban ott. a hol a fára leg­nagyobb szükség van, a hol leginkább alkalmas a termelésre, nagyon sok helyütt kopár sziklákkal ta­lálkozunk. A provisorius időkben, de részint, mert a tagosítások igen sokáig vitettek végbe az erdők majdnem mindenütt, különösen a magánosok erde­jei kipusztíttattak. Ezt elősegítették a tagosítások annyiban, mert nem lévén a birtokosoknak pénzük, inkább kivágatták erdejüket, minthogy egyik a má­siktól az erdőséget átvette volna. Tagadhatatlan e szerint, hogy Magyarország jelenleg tűzifa, de különösen épületfa tekintetében szükséget szenved. A tűzifa hiánya, nézetem szerint, nem annyira aggályos, mert elvégre az alföldön majdnem lehet rá számítani, hogy 20 év alatt ákáczczal fedezve lesz a szükséglet; s a törvények következtében va­lószínű, hogy a hiány a felföldön is pótoltatni fog. De igenis nagyfontosságú az épületfa, mert ennek termelésére nem elegendő 30—40 év mint a tűzi­fára, hanem 80—100 év, tehát még igen sokáig épületfa tekintetében az államerdőkre lesz szorítva az ország. Fontosnak tartom e dolgot pénzügyileg is, mert hiába, nem igen tagadhatjuk, ha igen könnyen is méltóztatnak venni a dolgot, és ha tagadják is a financiális örvényt, ez a financiális örvény megvan, mert a kinek deficitje van, az hátramegy. Tehát kétségkívüli, miszerint igyekeznünk kell. hogy e deficitet lehetőleg fedezzük. Már most 4 millió hold erdő minden esetre igen nagy jöve­delmi alap, föltéve, hogy jól kezeltetik. Szükséges ezen factor, nézetem szerint, azért is, mert végtére, valljuk be őszintén, eddig a mi finánc/politikánk leginkább adósságcsinálásban állott. (Igazi Igazi a szélső baloldalon,) és az adók emelésében culmi­nált. Az elsőre nézve kénytelen vagyok bevallani, hogy minden adósságcsinálás, minden adóemelés a tőkének megtámadása. Ettől tehát, a mennyire lehet, tartózkodni kell. Vannak esetek, midőn az adósságcsinálás szükséges, s ezt ma sem lehet eltagadui. Mindazok­nak, a kik az árkülönbözeten osztozkodnak, kétség­kívül igen hasznos pénzügyi művelet az ; de az egész országra nézve káros, mert megtámadja a tőkét. Tisztelt ház! az államerdők bevétele kitesz 14,411.078 frtot, a kiadás pedig 9,666.085 frt, tehát a többlet lesz 4,744.993 frt Ebből azon­ban elő van irányozva, beruházásokra 1,073.419 frt. birtokvételekre 28.000 frt rendkívüli kiadá­sokra 436.017 frt, vagyis összesen 1,534.486 frt. Ezen 1,534.486 frtot levonva a nominális jövedelemből, marad tiszta jövedelem 3,211.429 frt. A pénzügyi bizottság töröltetni kivan a kiadá­sokból 468.000 frtot. Ezen 468.000 frtot hozzávéve is­mét a bevételekhez marad 3,579.000 frt. Miután az er­délyi deficit 64.000 frtot tesz, marad bevétel 3,515.000 frt jövedelem, miután a szükséges beru­házásokat évi jövedelemnek veszem, — és minden­kinek, a ki okszerüleg gondolkozik, jövedelemnek kell vennie, mert az tőke alap, — tehát — mon­dom — jövedelemnek véve ezt is, ezzel együtt, a jövedelem kitesz Magyarországban 3,945.000 frtot. Horvátországban 697.000 forintot. Már most ha a 14,000.000 frtot nézzük, fia nem tekintünk arra, hogy ezen 14 millió frt bruttó-jövedelem, — a jöve­delem igen nagy, de ha tekmtetbe veszszük azon 4 millió frtot, ezen nagy jövedelem elsilányiil. Szívesen beismerem azt, miszerint a pénzügy­minister ur az erdőkre nézve igen nagy figyelmet fordított, hogy ez különösen kedvencz tanulmányo­zási tárgyát képezte, s hogy ezen erdőkbe be is fektetett. Beismerem, hogy az erdők ma sokkal többet jövedelmeznek, mint jövedelmeztek ezelőtt 3 évvel. Ugyanis az erdőknek ezelőtt 3 évvel ki­mutatott tiszta jövedelme volt 700.000 frt. Volt ezenkívül lappangó jövedelme is 800.000 frt. Lappangó jövedelemnek nevezem azon 800.000 frtot, amely fedeztetett a bányák által, t. i. azon időben a bánya-jövedelem kitüntetett 1,200.000 frtot, de valósággal ez nem volt annyi, hanem volt 400.000 frt. Miután szabadon rendelkezett némely bánya az erdők fölött, ebből csinálták ki a 800.000 frtot. E szerint tehát volt 1,500.000 frt a jövedelem. Én igen szeretem a dolgot tisztázni, és ak­kor, a midőn beismerem az emelkedést, föl kell vi­lágosítani egyszersmind az okokat is. 1,500.000 frt volt e jövedelem azon időben, mert, a minister uraknak kimutatása szerint Magyar­országon akkor a látermelés, amely 2 millió ölet tesz, nem vágatott, ki tökéletesen, hanem kivágatott 1 millió. A jelenlegi kimutatás szerint kivágatik az egész termelés. Ha ezt hozzávesszük, ez a jöve­delmet fölemeli 3 millió írtra. A jövedelmet emelte ezenkívül kétségkívül az épületi és tűzifa árának emelkedése is. Mindenki tudja, hogy Magyarországon 5 év óta 25°/ 0-kal emelkedett a fa ára, sőt sok helyütt még a legmagasabb árak mellett is alig lehet kapni tűzifát; daczára ennek a magyar erdőségek nem állnak azon niveaun, melyen állani hivatva vannak, mert átlag csak 2 frt 50 krt jövedelmeznek, a horvát-szlavón erdőségek 35 krt, az erdélyiekre pedig még rá is fizet az ország. Átalában, nézetem szerint, ha a magán-gazdaságokat vesszük, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az állam­erdőségek mily gazdagok fában, különösen épület­fában, ha tekintetbe vesszük, hogy az államerdősé­gekben az épületfát termelő térség az én számításom szerint 830.000 hold, ha tekintetbe vesszük, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents