Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-110
44 110. országos ülés inárrziiis 11. 1873. erdőterületnek. Nagy fontosságú az államerdőség mind államgazdászati, mind pénzügyi tekintetben. Nagyfontosságú államgazdászati tekintetben, mert ha körülnézünk az országban ott. a hol a fára legnagyobb szükség van, a hol leginkább alkalmas a termelésre, nagyon sok helyütt kopár sziklákkal találkozunk. A provisorius időkben, de részint, mert a tagosítások igen sokáig vitettek végbe az erdők majdnem mindenütt, különösen a magánosok erdejei kipusztíttattak. Ezt elősegítették a tagosítások annyiban, mert nem lévén a birtokosoknak pénzük, inkább kivágatták erdejüket, minthogy egyik a másiktól az erdőséget átvette volna. Tagadhatatlan e szerint, hogy Magyarország jelenleg tűzifa, de különösen épületfa tekintetében szükséget szenved. A tűzifa hiánya, nézetem szerint, nem annyira aggályos, mert elvégre az alföldön majdnem lehet rá számítani, hogy 20 év alatt ákáczczal fedezve lesz a szükséglet; s a törvények következtében valószínű, hogy a hiány a felföldön is pótoltatni fog. De igenis nagyfontosságú az épületfa, mert ennek termelésére nem elegendő 30—40 év mint a tűzifára, hanem 80—100 év, tehát még igen sokáig épületfa tekintetében az államerdőkre lesz szorítva az ország. Fontosnak tartom e dolgot pénzügyileg is, mert hiába, nem igen tagadhatjuk, ha igen könnyen is méltóztatnak venni a dolgot, és ha tagadják is a financiális örvényt, ez a financiális örvény megvan, mert a kinek deficitje van, az hátramegy. Tehát kétségkívüli, miszerint igyekeznünk kell. hogy e deficitet lehetőleg fedezzük. Már most 4 millió hold erdő minden esetre igen nagy jövedelmi alap, föltéve, hogy jól kezeltetik. Szükséges ezen factor, nézetem szerint, azért is, mert végtére, valljuk be őszintén, eddig a mi finánc/politikánk leginkább adósságcsinálásban állott. (Igazi Igazi a szélső baloldalon,) és az adók emelésében culminált. Az elsőre nézve kénytelen vagyok bevallani, hogy minden adósságcsinálás, minden adóemelés a tőkének megtámadása. Ettől tehát, a mennyire lehet, tartózkodni kell. Vannak esetek, midőn az adósságcsinálás szükséges, s ezt ma sem lehet eltagadui. Mindazoknak, a kik az árkülönbözeten osztozkodnak, kétségkívül igen hasznos pénzügyi művelet az ; de az egész országra nézve káros, mert megtámadja a tőkét. Tisztelt ház! az államerdők bevétele kitesz 14,411.078 frtot, a kiadás pedig 9,666.085 frt, tehát a többlet lesz 4,744.993 frt Ebből azonban elő van irányozva, beruházásokra 1,073.419 frt. birtokvételekre 28.000 frt rendkívüli kiadásokra 436.017 frt, vagyis összesen 1,534.486 frt. Ezen 1,534.486 frtot levonva a nominális jövedelemből, marad tiszta jövedelem 3,211.429 frt. A pénzügyi bizottság töröltetni kivan a kiadásokból 468.000 frtot. Ezen 468.000 frtot hozzávéve ismét a bevételekhez marad 3,579.000 frt. Miután az erdélyi deficit 64.000 frtot tesz, marad bevétel 3,515.000 frt jövedelem, miután a szükséges beruházásokat évi jövedelemnek veszem, — és mindenkinek, a ki okszerüleg gondolkozik, jövedelemnek kell vennie, mert az tőke alap, — tehát — mondom — jövedelemnek véve ezt is, ezzel együtt, a jövedelem kitesz Magyarországban 3,945.000 frtot. Horvátországban 697.000 forintot. Már most ha a 14,000.000 frtot nézzük, fia nem tekintünk arra, hogy ezen 14 millió frt bruttó-jövedelem, — a jövedelem igen nagy, de ha tekmtetbe veszszük azon 4 millió frtot, ezen nagy jövedelem elsilányiil. Szívesen beismerem azt, miszerint a pénzügyminister ur az erdőkre nézve igen nagy figyelmet fordított, hogy ez különösen kedvencz tanulmányozási tárgyát képezte, s hogy ezen erdőkbe be is fektetett. Beismerem, hogy az erdők ma sokkal többet jövedelmeznek, mint jövedelmeztek ezelőtt 3 évvel. Ugyanis az erdőknek ezelőtt 3 évvel kimutatott tiszta jövedelme volt 700.000 frt. Volt ezenkívül lappangó jövedelme is 800.000 frt. Lappangó jövedelemnek nevezem azon 800.000 frtot, amely fedeztetett a bányák által, t. i. azon időben a bánya-jövedelem kitüntetett 1,200.000 frtot, de valósággal ez nem volt annyi, hanem volt 400.000 frt. Miután szabadon rendelkezett némely bánya az erdők fölött, ebből csinálták ki a 800.000 frtot. E szerint tehát volt 1,500.000 frt a jövedelem. Én igen szeretem a dolgot tisztázni, és akkor, a midőn beismerem az emelkedést, föl kell világosítani egyszersmind az okokat is. 1,500.000 frt volt e jövedelem azon időben, mert, a minister uraknak kimutatása szerint Magyarországon akkor a látermelés, amely 2 millió ölet tesz, nem vágatott, ki tökéletesen, hanem kivágatott 1 millió. A jelenlegi kimutatás szerint kivágatik az egész termelés. Ha ezt hozzávesszük, ez a jövedelmet fölemeli 3 millió írtra. A jövedelmet emelte ezenkívül kétségkívül az épületi és tűzifa árának emelkedése is. Mindenki tudja, hogy Magyarországon 5 év óta 25°/ 0-kal emelkedett a fa ára, sőt sok helyütt még a legmagasabb árak mellett is alig lehet kapni tűzifát; daczára ennek a magyar erdőségek nem állnak azon niveaun, melyen állani hivatva vannak, mert átlag csak 2 frt 50 krt jövedelmeznek, a horvát-szlavón erdőségek 35 krt, az erdélyiekre pedig még rá is fizet az ország. Átalában, nézetem szerint, ha a magán-gazdaságokat vesszük, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az államerdőségek mily gazdagok fában, különösen épületfában, ha tekintetbe vesszük, hogy az államerdőségekben az épületfát termelő térség az én számításom szerint 830.000 hold, ha tekintetbe vesszük, hogy