Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-136
136. országos ülés május 17. 1873. 409 azt, hogy velők másképen bánjanak el, mint az állam többi polgáraival. Föntartván magamnak, hogy a fölhozott speciális esetekre nézve majd később, midőn a belügyminister ur válaszol, bővebben fogok nyilatkozni, most csak két esetet akarok fölhozni. Körülbelől esztendeje, hoge a pesti órások egy betegápoló önsegélyző-egyletet alakítottak, melynek alapszabályait megerősítés végett fölterjesztették a ministeriumhoz; megmutatták nekem is ez alapszabályokat, elolvastam azokat, és meggyőződtem róla, hogy tisztán csak az előadott czélra vonatkoznak, és a sok sürgetés daczára, — magam is sürgettem vagy két izben — még nem sikerült kinyerniük az engedélyt. Hasonlóképen jártak a pesti czipészek is. Természetes, hogy az ily eljárásokkal szemben *zen emberek elkedvetlenednek. Bizonyos vagyok benne, hogy a magyar munkások iparkodnak jövőre oly utón haladni, hogy mindenki szívesen karolja föl ügyöket, hogy barmoniába fogják hozni ügyöket az állam érdekeivel; de elvárom a kormánytól is, hogy őket ez irányban segítse. (Helyeslés bal felől.) Elnök! Közöltetni fog a belügyminister úrral. P. Szathmári Károly! Tisztelt ház! Egy interpellatiót szándékozom a belügyministerhez intézni, melyet, miután úgyis indokolva van, nem kívánok ezúttal bővebben indokolni; csupán azon egyetlenegy alapeszmére fektetek súlyt, hogy addig, mig a feudális viszonyokra emlékeztető ügyek véglegesen elintézve lesznek, azt tartom helyes állami eljárásnak, hogy ha az ódium a különböző osztályok a volt úrbéres, és az urbér-tulajdonosok közt megszünttetik, és mindezen kérdés bíróság utján intéztetik el, hogy ezáltal az ódium a különböző osztályok közt megszüntettessék. Az interpellátió, melyet intézni akarok igy hangzik. (Olvassa): Interpellátió a belügyminister úrhoz! Somogymegye Csokonya nevű községe az 1836. évi VI. törvényezikk 2. §-a értelmében 1872. április havában a helység terjedelme miatt egy második helyiségben is korcsmát nyitott, a szokásos időszakban italmérési jogát gyakorlandó. E második helyiség fölállítása ellen a haszonvételre jogosult másik fél, a földesúr panaszt emelvén, ettől a járásbirói hivatal által, hivatkozással a törvény világos rendeletére, 1029/1872. sz. alatt elmozdittatott. E végzés ellen. azonban az illető földesúr fölfolyamodván, Somogymegye alispánja 128/1873. sz. végzése által a község eme második italmérési helyét a rendelet szavai szerint: „az 1848. törvények szellemében" betiltotta. Miután azonban az 1848. törvények az italmérési jogról egyetlen betűvel sem rendelkeznek, ellenben magának a magyar kormánynak is 1868. KÉFV. H. 3TAILÓ 18g. TH. KÖTBT. Julius 7-én 13.713. sz. szabályrendelete az italmérési jog kérdéseit az 1836: VI. törvényezikkére utalja, sőt a ministeri szabályrendelet 5. bekezdése az italm érési helyiségek számának eldöntését, ha egyesség létre nem jöhetne, a jelenlegi királyi törvényszékek, mint illetékes bíróság elé utalja : Csokonya községe méltán remélhette, hogy fölfolyamodása által a belügyérséghez, a világos törvény, és ministeri szabályrendelet értelmében támogatást fog találni. Miután azonban Csokonya községének ezen kérelme a belügyministeriumnál nem hogy pártolásra talált volna, sőt ellenkezőleg annak folyó évi 9113. sz., és Zeyk Károly államtitkár által alájegvzett rendelete által minden indokolás nélkül egyszerűen elutasittatott: Kérdem a tisztelt belügyminister urat, mivel indokolja ezen kettős törvénysértést, melyet részint az 1836. törvényeken, részint saját szabályrendeletén, és illetőleg a rendes bírósági hatáskörön elkövetett ? S kérdem másodszor, van-e szándékában a Csokonya község italmérési jogán ejtett sérelmet mielőbb orvosolni ? Elnök: Az interpellátió közöltetni fog belüg3 r minister úrral. Miss János: Tisztelt ház! Szathmár városában az adóvégrehajtás oly mérvet öltött a mutatkozó visszaélések által, hogy minden honpolgár ezen elbánás folytán megbotránykozott, ennélfogva következő interpellatiót vagyok bátor a pénzügyminister úrhoz intézni (olvassa:) Miután Herczeg Imre a szathmári pénzügyigazgatóságnál alkalmazott adóvégrehajtő ellen, törvénytelen visszaélései miatt, két rendű interpellatiót terjesztettem elő, — jelesen egyiket 1872. szeptember 17-kén a 12. ülésben 82. számalatt;a másikat 1872. deczember 18-kán, 685. szám alatt és mindezen visszaélései tekintetében — semmi sem történt : ily állásában az ügyeknek bátorságot vett magának e folyó évi május hó elején Bencsik Mihály csizmadia iparost, a szathmárvárosi giroíd-utczai 807. számú ház tulajdonosát — a házigazdának kézi fürészéről leoldott spárgával kezeit hátra kötöztetni, megkínozni, — kit kezei közül csak a szomszédok szabadítottak ki, •— ezen elkövetett botrányos torturázás, rémülettel töltött el minden jó érzelmű polgárt. Tekintetbe vévé ezen eseményt, mely erimin a 1 i t á s t foglal magában ; mondja meg pénzügyminister ur: először mi oka lehet annak, hogy Herczeg Imre adóvégrehajtó ennyi visszaélései daczára — irányában, nem vétetett alkalmazásba az lö68: 21-ik törvényezikk 95. §-a? 5 2
