Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-109
32 109. országos ülés inárczius 10. 1873. rendes bevételt képező és a bordézsmából befolyt 41.000 frtot, nem lehet folyó jövedelemnek venni; tehát folyó bevétel csak 4,583.538 frt. A rendes kiadás ezeknél 1,740.000 , a beruházások 439.000, a rendkívüliek 233.000, s igy az összes kiadás tesz 2,417.000 forintot. Ha ezt levonjuk a jövedelemből, marad többlet 2,165.165 frt. Ezt sem lehet azonban jövedelmi többletnek mondani; mert abban is 900.000 frtig szerepelnek a regálék. Tehát a jövedelem 1,264.000 frtot tesz. Eszerint az összes területből esik egy magyar holdra 2 frt 43 kr; egy használt kataster holdra 3 frt 51 kr. Ezen jövedelem, ha tekintjük a jövedelmi viszonyokat, ha tekintjük ezen birtokok helyzetét, minőségét: cgyátalán ki nem elégítő. A jövedelem azon csekélységének, nézetem szerint , három oka van, egyik oka a czélszerütlen kezelés, vagyis az, hogy ezen birtokból, mely 520.000 holdat tesz, csak 360.000 hold jövedelmez az államnak, mint föld, mert 100.000 hold belőle, mint erdő használtatik, 60.000 hold van számítva várandóságnak ; a tagosítások után tehát csak 360.000 hold használtatik az én számitásom szerint. Maga a tisztelt pénzügynrinister ur már ezelőtt 2 évvel mondotta azt, hogy azon 100.000 hold sokkal alkalmatosabban használtathatnék föl, mint erdő, és valósággal tényleg igy is van, mert ennek az erdőségnek egy része tudtommal a pécskai uradalomban, hol az erdőség leginkább jövedelmez, ha nem csal emlékezetem, 5 frt 10 krra megy a jövedelme. Tehát azon oknál fogva is az államnak nagy kára van, hogy pénzügyminister ur ezen nézetét, melyet helyesnek tartott, 2 évvel ezelőtt végre nem hajtotta. A jövedelem-hiánynak másik oka azon 60.000 hold, mely várandóságot képez. Az állam talán leginkább van hátra a tagosítással; ámbár az államnak igen sok ügyészei vannak mindenütt, és igy nagy figyelmet fodithatna arra, hogy az ügyek jól vitessenek, mert ezen birtokoknak igen nagy része tagositatlan , és ig3 r ezen 60 ezer földből az államnak jövedelme alig van, mert az leginkább a községek által használtatik. Másik hiánya a jövedelmezésnek a rendkívüli beruházás." Én rendkiviilinek tartom a 439.000 frtnyi beruházást, ha tekintem az eljárást a bérleteknél mindenütt, ahol luxus-épületek nincsenek , de csakis gazdasági épületek vannak, melyek kiegészítő részeit képezik a gazdaságnak, ott a magános birtokosok soha nem szokták a conservatiot fizetni, hanem az épületek föntartása terheli magokat a bérlőket. Én tehát helytelennek tartom ismét azt, hogy 439.000 frt fordittatik beruházás és az épületek föntartására, helytelennek tartom ismét harmadszor a bérletek időtartamát, mely mindenkor s minden civilisált országban ott, ahol a birtoknak jövedelmeztetését akarják,különösen pedig az államjószágoknál hosszú tartamú bérletek alkalmaztatnak,s ezeknek megvan a magok előnye, mert nagyon természetes, hogy valaki 5 — 6 vagy 10—-12 évi bérletnél biztos jövedelemre nem számithat; nem számithat különösen Magyarorszországban, hol a clima annyira változó, és néhány év óta mindenféle veszedelemnek, csapásoknak ki voltunk téve; igy tehát a birtok-jövedelmét csakis a hosszú bérlet-tartam által lehet biztosítani. Tudom azt, hogy a tisztelt ministeriumnak van egy rendelete, vagyis inkább, hogy azon elvet el is fogadta már ez előtt 2 évvel, mely szerint az államjószágoknak 1 / 2 Q része adatik ki mindig 20 évi bérletre. Én akkor ezt az eljárást helyeseltem, meri abban az időben a bérletek nem álltak oly magasan, mint ma, — ugyanis Magyarországban a bérletek többnyire a termékek értékétől függ. —• Midőn ezen részletes kiadás elhatároztatott ezelőtt 3 évvel, akkor körülbeíől a búzának s minden terméknek ára mázsánkint 2—3 frttal lej ebb állt, mint áll jelenleg és ennél magasabbra emelkedni alig fog; mert magában Angliában jelenleg olcsóbb a búza, mint Pesten, és nem számíthatunk rá, hogy ezen 7 vagy 7 frt 50 krnyi ár fön tarthatná magát. Ennélfogva, tisztelt ház, az okszerűség azt hozza magával, hogy az állam akkor adja ki birtokait, mikor azokra a kiadás időpontja legczélszerübb. A hosszú bérietek s egyátalában a tömeges bérletek ellen két ellenvetés szokott tétetni. Az egyik ellenvetés az, hogy ha az ily nagy, körülbeíől 450.000—500.000 holdra terjedő birtokok egyszerre bérbe adatnak, az árcsökkenést okoz. Igenis, ha azon 450.000 hold mind egy megyében fekszik, a bérleti árakra talán csökkentőleg hat; de az állam birtokai nem egy megyében vannak és az állam birtokai szomszédságában igen szorgalmas nép lakik, melynek egy része rá van szorulva bérletre ugy, hogy minden esetre igen magas ár mellett is kénytelen azon birtokokért versenyezni. De az árcsökkenéstől nem lehet tartani másrészt azért sem. mert az állami javak helyzete igen kedvező; utoljára majdnem valamennyi vizek, vasutak, csatornák mellett van; tehát, ha a szomszéd bérlők visszavonulnának is a bérlettől, lehetne oda máshonnan bérlőket kapni. Továbbá nem lehet attól tartani, hogy elegendő versenyző ne legyen, mert különösen a pécskai birtok, mely igen tetemes testet képvisel, rendkívül bőven el van látva épületekkel ugy, hogy ha ma egy idegen ember is megy oda bérleni, azonnal kiveheti. De legnagyobb ellenvetés az, hogy ezen birtokok nagy része ki van adva. Tökéletesen igaz, hogy az oly bérlőt, ki kötelezettségeit pontosan teljesíti, a bérletből kimozdítani nem lehet; de azt hiszem,