Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-133

133. országos ülés május 14. 1873. 393 Kerkapoly Károly pénzügyminister s De akkor messzebb mennénk, mint amenynyire mehetünk. A kedvezmények különbözők és különbözők a föltételek is és pedig a dolog természeténél fogva különbözők. Ha mi a szakaszt a törvénybe belevehetnék a dolognak koczkáztatása nélkül, akkor én Ghyczy Kálmán képviselő urnák javaslatába mindjárt bele nyugodnám; de mert más természetűek lévén a szóban levő kedvezmények, más-más okok alá eshetnek, ennélfogva fönáll az én aggályom, melynek az előbb voltam bátor kifejezést adni, és igy ismételten ajánlom, hogy maradjon ezen intézkedés csak az alapszabályokban. Elnök: Tisztelt ház ! Bátor vagyok tehát még egyszer ismételni, hogy Ghyczy képviselő indítványa, mely elfogadtatott, azt tartalmazza, hogy az alapszabályok 5., 24., 41. és 71. §§-ai az ő általa benyújtott szövegezés szerint vétessenek föl a törvénybe. Ezen indítványt a tisztelt ház elfogadván, az emiitett §-ok föl fognak vétetni a törvénybe. (Helyeslés.) De van még egy más indítvány is, melyet Wass képviselő ur nyújtott be, ki az alapszabályok 42. §-át is kívánná a törvénybe fölvétetni. Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Tehát ez is föl fog vétetni, az 5. §. pedig a szerint módosul, hogy csak a hivatalos lapok említtetnek meg. (Fölkiáltások bal felől: Hát a Péchy indítványa?) Péchy Tamás: Azon magyarázat után, melyet a tisztelt pénzügyminister ur adott, nem látom szükségét indítványom fölvételének. Elnök * Következik a törvényjavaslat azon §§-ainak tárgyalása, melyek szövegezés végett a központi bizottsághoz visszautasittattak. Pulszky Ágoston előadó: Bocsánatot kérek, most veszem észre Wass képviselő ur indítványára vonatkozólag, hogy az már a törvény 4. §-han ben van s a különbség a törvény ezen §-a közt az, hogy ebben nyomda-hiba van, t. i. ,10-nél több szavazat" van benne, ,50-nél több szavazat" helyett; az pedig oly kiváltság, melyet épen a törvény nyújthat csak, mert az kivételt képez a kereskedelmi törvény átalános szabványai alól. E tekintetben a tisztelt ház már érdemileg határozott a törvény 4. §-ában, s csakis ezen sajtóhiba vihette a képviselő urat tévedésbe. (Helyeslés.) Wass Sámuel gróf: Én ennélfogva viszszaveszem módositványomat. Pulszky Ágostom előadó: Tegnap a tisztelt ház a központi bizottsághoz utasított a törvény több egyes pontjára vonatkozó indítványt szövegezés végett; nevezetesen a 2. §. i) és k) pontjaira vonatkozólag több rendbeli indítványt, továbbá a 18. §-ra vonatkozó több rendbeli módosítást. KÍPT. H. KAPM 18". VI. KÖTET. A törvényjavaslat i) pontjára vonatkozólag Steiger képviselő ur adott be egy indítványt, melynek értelmében, miután a társulatnál előfordulhat azon eset, hogy a nála letéteményezett zálogokra adott kölcsön elegendő fedezetet nem nyújtana többé és hogy a zálogok eladása esetén kárt vallhatna, míg azok megtartása a társulatnak előnyére szolgálna, hatalmaztassék föl a társulat, hogy értékpapírokat vehessen tőkéjének 20°/

0 erejéig. A központi bizottság az indítvány lényegét méltánylandónak tartotta"; azonban azon alakot, melyben azt a képviselő ur előterjesztette, az intézet solidaritására veszélyesnek látta és azon elv ellenében, mely az értékpapírok önálló vételét a társulat üzleti köréből kizárja: oly szerkezetet hoz javaslatba, mely az indítványnak a. ház által is elfogadott eszméjét kifejezésre emeli, de egyszersmind indítványozza, hogy nem az i) ponttal összeköttetésben, mely az értékpapírok eladásáról és vételéről szól, hanem a b) ponttal összeköttetésben vétessék föl, mely épen a zálogokra való kölcsönzést állapítja meg. A szövegezés igy hangzik: a 2. §. b) kikezdése következő mondattal toldassák meg: , s az igy zálogba vett értékpapírokat tulajdon számlára megtartani azon esetre, ha azoknak elárverelése szükségessé válván, az azokra szabályszerüleg kölcsönadott összeg az eladás utján különben elérhető árban fedezetét nem találná." Horváth Gyula: Tisztelt ház! Meg kell vallanom, nem könnyen szólok a tárgyhoz, mert félek, hogy azon veszélynek teszem ki magamat, melynek tegnap ki volt téve Gulner Gyula barátom, hogy t. i. a tisztelt minister ur arra utal, hogy az én megjegyzésem a szerződés létesítésének föltételét érinti, és azért figyelembe nem vehető. Azonban daczára mindezeknek, bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen központi bizottság által tett módositás csak nevelné azon kétséges törvények számát, melyekkel élni nem lehet, hanem visszaélni akár hányszor. Mert a zálogba vett papírokra nézve oly üzleti szabványok szoktak fölállittatni, hogy az adott kölcsön veszélyeztetve ne legyen; a zálogba vett papírokra nézve megszokták határozni azt, hogy mihelyt egy bizonyos °/

0 ár-leesés következik be : az illető tartozik azt utánpótolni, ellenkező esetben a papírok eladatnak. Ennélfogva, tisztelt ház, ezen módositás nem volna egyéb, mintegy oly dolgot, mely világosan áll ott az eredeti szerkezetben, egy módositás által sötétebbé tenni, és csakugyan esetleg, hogy ha azon leszámítoló banknak tőzsde-üzletre volna kedve ezen módositás devise alatt, tőzsde-üzletet csinálhat. Én, tisztelt ház, bátor vagyok most is, mint először, az eredeti szerkezet megtartására szavazni. (Helyeslés bal felől.) Kerkapoly Károly pénzügymnister: Tisztelt ház! Bátor voltam előadni 50