Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-130

130. országos ülés május 3. 1873. 351 sík állítása sem áll a tisztelt képviselő urnák, hogy én e körülményről nem értesítettem a küldöttség tagjait, mert ők igenis egyenkint értesítve lettek, talán ket­tőnek kivételével, kik közül az egyik távol volt, a másik pedig később jelentkezett; de nem kételkedem hogy a küldöttségnek e tagja is értesült e körül­ményről és biztosithatom a tisztelt háza , hogy ak­kor egyetlenegy fölszólalás sem történt tarra nézve, hogy külön fogadtatást követeljünk; mert ha ez megtörtént volna, nem mulasztottam volna el külön kihallgatást kérni, és igy a bajon lehetett volna segíteni; minthogy azonban ez irányban egy oldal­ról sem történt észrevétel, azt kellett hinnem, hogy mindenki hallgatagon beleegyezik. Ez válaszom a tisztelt képviselő urnák máso­dik vádjára. És most áttérek, tisztelt ház, a harmadikra, hogy elhagytam a küldöttséget, s mint titkos taná­csos vettem részt az egyik ünnepélynél. A mondottakból meg fog győződni a tisztelt ház, hogy én ama két kötelességszerű föladaton kí­vül, amelyeket jelezni bátor voltam, a küldöttség­nek, mint ilyennek, hivatalos föladatául mást nem ismertem. A mi pedig azon mulatságokat és ünnepélye­ket illeti, melyek ezen alkalommal rendeztettek, ezekre nézve az volt véleményem, hogy ezek a küldöttséget, mint ilyet, testületileg hivatalosan tel­jességgel nem illetik és ezt annyival inkább voltam jogosítva hinni, mert a küldöttség, mint ilyen, ez ünnepélyekre meghiva nem volt. Még az udvari ér­tesitvényben is, mely annyi neheztelést szült, a kül­döttség, mint olyan, nincs említve. Azonban igaz — és ezt nincs is szándékomban elhallgatni — hogy ugyanazon udvari értesitvényben az foglaltatik, hogy ugy a lajtántuli, mint a lajtáninneni delegatiók és a törvényhozások tagjai, valamint a törzstisztek és a többi a karzatokon fognak helyet foglalni, és két­séget nem szenved, hogy ezen átalános intézkedés az akkor épen kiküldetésben ott járt képviselő urakra is szólott. De midőn én ennek következté­ben az ő fölsége személye körüli minister úrhoz el­menvén, neki a küldöttség nevében hivatalosan ki­jelentettem, hogy a küldöttség a helyet és az osz­tályozást az általa képviselt testület méltóságával megegyezőnek nem tekintvén, az ünnepélyben részt venni nem fog : részemről én azt hiszem, hogy ez­zel megtettem mindazt, amit a ház méltósága ér­dekében meg kellett tennem. (Ellenmondás bal felől.) Hogy ezen kivül szükséges volt-e még titkos tanácsosi minőségemben is demonstrálnom és elma­radnom az ünnepélyről, melyekre csakis ezen egyet­len egy czimen hivattam meg, azt a tisztelt ház bölcs belátására és megítélésére bízom. (Ellenmon­dás bal felől.) / Ebből áll az, amit a tisztelt képviselő urnák imént hallott fölszólalására megjegyezni kötelességem­nek tartottam. Deák Ferencz : Tisztelt ház ! Ugy hi­szem, senki sincs köztünk, ki meggyőződésből he­lyeselné mind azt, mi erre vonatkozólag Bécsben történt. (Igaz!) Annyi minden esetre igaz, t. elnö­künk előadása szerint is, hogy az ország küldött­sége nem részesült oly figyelemben, mint a minő­ben állásánál ós az ünnepélynél fogva részesülnie kellett volna. (Átalános élénk helyeslés.) Én nem akadok föl azon, hogy a delegátusok vagy egyes képviselők, miként vettek részt az ün­nepélyben ; azok magán emberek, és ott sem nem mint delegátusok, sem nem mint képviselők, hanem egyedül mint magán emberek voltak jelen; de az ország küldöttsége hivatalból, kötelességből volt ott. (Igaz! Ugy van!) Azonban, valamint az előttem szólott Simonyi Lajos képviselő ur mondotta, én is azt hiszem, hogy teljesen fölösleges e tárgyban bármi határozatot hozni. (Igaz!) Sokkal több ho^ doló tisztelettel vagyunk ő fölsége személye iránt, semhogy azon fényes családi ünnepélynek emlékét kedvetlenséggel akarnók zavarni. (Átalános helyes­lés.) Kettőről meg vagyok győződve; egyikről arról, hogy ezen figyelmetlenség — vagy bármi gyengédebb vagy keményebb szóval éljünk — sem­miesetre sem történt ő fölségének akaratával, sőt talán tudtával sem; (Ugy van!) történt a régi chablonok módja szerint, mely nagyon különbözik a parlamentalis eszméktől. (Igaz!) A másik, amiről meg vagyok győződve: az, hogy alig hihető, miszerint ez valaba ismét történhessék, mert a dolog annyi indignatiót szült magában Bécs­ben, hogy azon urak, kik talán ennek okozói lehet­tek, bizonyosan óvatosabbak lesznek jövőre. ÉR te­hát azt hiszem, hogy ez ügyet befejezettnek tekint­hetjük, (Átalános helyeslés) és átmehetünk a napi­rendre. Elnök: Következik a napirend. Csengery Antal: Tisztelt ház! Van sze­rencsém két kérvényt benyújtani. Egyik a „Kisfa­ludy társaság" kérvénye, melyben a szellemi tulaj­dont biztosítandó törvény mínélelőbbi megalkotá­sát kéri; a másik, a kolozsvári magyar királyi tudo­mány-egyetem tanárainak kérvénye fizetésűknek a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem ta­nárainak fizetéseivel leendő egyenlősítése tárgyában Kérem ezen kérvényeket a kérvényi bizottság­hoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fognak át­tétetni. Várady Gábor: Sziklásy József a magyar királyi pénzügyministerium által elrendelt,

Next

/
Thumbnails
Contents