Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-124
124. országos ülés márczius 31. 1873. 339 ő felsége méltóztatott kegyesen megengedni, hogy a Ill-ik jótékonysági állam-sorsjáték tiszta jövedelme a kicstári munkások árvái javára állítandó menház részére fordittathassék. A kincstár bányáiban és erdőiben több mint 30.000 állandó munkást foglalkodtat, olyanokat, a kik ellátásra jogositvák; ezen munkások után több mint harmadfél száz az árvák száma, a kik apátlan és anyátlan maradván minden vagyon nélkül hátra, egyátalában a sors véletlenének vannak martalékul oda dobva; és ezret halad meg a félárvák száma. Á kormány ugy gondolkodott, hogy ebben az országban, a hol különben is az alkalmas munkavezetőkben — az úgynevezett altisztekben — oly nagy a hiány; a hol a kincstári müveletek hasznossága főleg azért nem fokozható magasabbra, mert ép ezen alkalmas munkavezetőkben, az úgynevezett altisztekben való nagy hiány a munka sikeresebb, — hogy ugy mondjam — értelmesebb irányban tartását igen nagyon megnehezíti: alig tehet valami hasznosabbat, mintha ezen jótékonysági állam-sorsjáték tisztajövedelmének épe czélra fordithatását kérelmezi ő felségénél. Azt gondolta, hogy, mig egyfelől e tekintetben a munka hasznosabbá tételére tesz egy nem jelentéktelen lépést, addig másfelől az emberiség követelményeinek tesz eleget, gondoskodván a lehetőségig a szerencsétlen árvák jövendőjéről. ő felsége a kormány ebbeli kérelmét meghallgatni kegyeskedett; az engedély erre megadatott. A sorsjáték eredménye, körülbelül 100.000 forint tiszta fölösleg. Ezen összeggel a kormány megalapitni szándékozik ez árvaintézetek elsejét, és itt következik a kérés, a melyet jelentésemhez csatolok, hogy t. i. a tisztelt ház jóváhagyó tudomásul vegye a kormány abbeli szándékát is, hogy ezt az intézetet a kincstár birtokában levő és különben nélkülözhető valamelyik nagyobbszerü épületben helyezhesse el, a melynek átalakítása természetesen ezen alaptőke segélyével volna eszközlendő. És most ezen szerencsés esemény alkalmával a kormány elhatározta ő felségét legmagasabb engedélyért, és ő fenségét Gizella főherczegnőt legkegyelmesebb beleegyezéseért megkérni ez iránt, hogy legyen szabad a fölállítandó intézethez a fejedelmi mátka nevét kötni oly czélból, hogy mindazon áldás, a melylye! a szerencsétlen árvák ezen menházra egykor viszszaemlékezni fognak, legyen egyszersmind a főherczegnő nevéhez fűzve és ahhoz is csatolva. (Átalános élénk helyeslés.) A kormány azt hiszi, hogy ezen intézet nem marad az egyedüli; de első lánezszemét képezi azon többinek, a mely utána következni fog, és épen azért azt hiszi, hogy az áldásos emlékezet hovatovább, annál nagyobb körökben lesz igy meghonosítható. Ezen remény teljesülése annál hamarább következik be, mennél számosabb és nagyobb áldozatkészséget tanusitók lesznek azok, a kik ugy a magas név, mint a humanitás tekintetei által vezéreltetve, az igy megkezdett alapnak öregbítésére Istenadta javaikból a maguk részéről megteszik azt, a mi tőlök telik. Ismétlem, legyen szíves a tisztelt képviselőház a kormány ebbeli intentioját jóváhagyólag tudomásul venni, és ezzel beleegyezni abba, hogy egyike a rendelkezésünkre álló nagyobb épületeknek ezen czélra legyen fordítható. (Atalános helyeslés.) Elnök : E szerint jóváhagyó tudomásul veszi a ház. Szlávy József ministerelitök: Van szerencsém az 1873-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1872: XXXI. törvényezikk hatályának 1873. évi april 30-ik napjáig való kiterjesztése iránti törvényjavaslatot, ő felsége szentesítésével ellátva, kihirdetés végett a tisztelt háznak bemutatni. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a szentesített törvénycsikket.) Elnök l Az imént fölolvasott törvényezikk a méltóságos főrendekhez fog kihirdetés végett átküldetni. Zsivkovics János: Bátor vagyok Vukovár város két kérvényét benyújtani, melyek elsejében a zimony-vukovár-barcsi vasútvonal engedélyezését és kiépítését, másikban pedig a Vukóvár „Sumáczi" Dunát és Szávát összekötendő csatorna engedélyezését és kiépítését kéri. Elnök: Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Hármán Lajos: Tisztelt ház! Van szerencsém benyújtani Bács-Bodroghmegyébe kebelezett Ó-Verbász község úrbéri választmányának, előljáréságának és többi lakosainak folyamodványát, melyben az 1868-ik évben a bács-bodroghmegyei úrbéri bíróságnál bejelentett úrbéri kiigazítási perök elintéztetése megsürgetéseért esedeznek. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Hajós János: Tisztelt ház! Van szerencsém a kolozs-dobokamegyei tankerületi néptanítók egyletének kérvényét benyújtani, melyben a hazai néptanító-egyletek számára postadíj-mentességet biztosító törvény alkotása iránt esedeznek. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Szmrecsányi László: Egy interpellatiót van szerencsém a közlekedési minister úrhoz intézni: (Olvassa) : „Miután az eperjes-tarnovi vasútvonalnak a galicziai határszélhez terjedő része majdnem egészen kiépült, és miután különösen annak eperjeshéthársi részén a közlekedés minden fönakadás nélkül azonnal megindítható: Kérdem az igen tisztelt minister urat: szándékozik-e, különös tekintettel arra, hogy az Eperjessel, mint a megye széklielyével s egyedüli pia4£ í:
