Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-122

324 122. országos ülés márczius 29. 1873. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az 5-ik §-L) Elnök: Elfogadja a ház az 5-ik ^{Elfo­gadjuk!) Tehát elfogadtatik. Eszerint tehát a tör­vényhatóságok közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségeire vonatkozó törvényjavaslat mind átaiános­ságban, mind részleteiben elfogadtatván, a legköze­lebbi ülésben fog harmadszor fölolvastatni. Következik az adótörvények meghosszabbításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Széll Kálmán előadó: Mindazon adó­nemekre vonatkozó fönálló törvények, melyekről ezen törvényjavaslatban szó nincs, már a tisztelt ház ál­tal meghosszabbíttattak; miután az itt szóban forgó adó­nemekre vonatkozólag érvényben álló törvények hatálya folyó évre csak ideiglenesen van meghosszabbítva az indemnyti törvény által: ennek meghosszabbítása ép ugy szükséges, mint a többié, ép azért minden vál­toztatás nélkül fogadta el a központi bizottság a már szövegezett törvényjavaslatot, és annak elfogadását a háznak is ajánlja. Elnök: Méltóztatnak a szőnyegen lévő tör­vényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (JElfogadjukl Nem fogadjuk el\) Akik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Meg­történik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat csimét, 1-ső és 2-dik §-át y mélyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: E szerint tehát a földadóról, czukor-, bor- és husfogyasztási adóról és a dohányjövedékről szóló törvényczikk hatályának meghosszabbítására vo­natkozó törvényjavaslatot a tisztelt ház ugy átalá­nosságban, mint részleteiben elfogadja, s a holnapi ülésben fog harmadszor fölolvastatni. Következik az államköltségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Széll Kálmán előadó: Tisztelt ház! Az államköltségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság előterjesztette aszerint, amint a tisztelt ház a költségvetést egyes részeiben megsza­vazta; s épen azért, mert a határozatokkal teljesen egyetértőleg, és a határozatok alapján van e törvény­javaslat szövegezve: bővebb indokolását a magam részéről fölöslegesnek tartom. A kiadások föl vannak véve, amint a ház által megállapittattak, föl vannak véve a költségvetés határozatai, ahová a tisztelt ház azokat tenni rendelte, azon beosztás szerint, amint a t. ház azokat megszavazta. A bevételek fölvétettek azon előirányzat szerint, melyet a tisztelt ház a bizottság véleménye alapján helyeseknek találva, megszavazott; hozzá azonban ínég fölvétettek a bevételek azon összegei, melyeket az utóbb megszavazott tőrvényjavaslatok nyomán az államkincstárba befolyó összegek gyanánt a minis­ter kilátásba helyez, és igy e törvényjavaslatban semmi uj nem foglaltatik. Ami a födözetet illeti, az eltér ugyan azon hiány összegétől, melyet a háznak a pénzügyi bi­zottság átalános jelentéséhez mellékelt előirányzat­ban előterjesztett; de csak annyiban, amennyiben az azóta keletkezett határozatok, vagy a dolog termé­szetéből folyó körülmények ellenkező, illetőleg eltérő resultatumot szülnek; ezután a megszavazott adó­törvényjavaslatokból várható bevételi többlet folytán az előirányzatban ugy, mint a pénzügyi bizottság átalános jelentésében mutatkozott 9 és fél millió deficit, leszállott a rendes előirányzatban 3,717.000 frtra. Nincs ugyan helyreállítva az egyensúly teljes mértékben az előirányzat rendes kiadásai és bevé­telei között ennek folytán sem; de azt hiszem, hogy akkor, midőn ily nevezetesen csökken az előirányzat, midőn a rendes kiadások és be­vételek közt csak 3,700.000 írt hiánykülönbözet mutatkozik, minden esetre nagy haladás történt, és hogy a költségvetés mai előirányzatában sokkal ked­vezőbb, mint volt akkor, midőn a tisztelt ház azt átalánosan és részletesen tárgyalta. Ami a rendkívüli hiányt illeti, az változott annyiban, amennyiben a tisztelt ház már kifejezett akarata szerint az 1872-ben kötött 54 milliós köl­csönből fölvétetett azon összeg, amely ezen kölcsön­ből rendelkezésre maradt azon tartozások ki­fizetése után, melyek származnak 1871—1872-ből azon hitelmaradványok födözése után, melyek, mint az 1872-ik évi hitel megmaradóit összegei, meg­liosszabbitandók, s melyeknek elköltésére a minis­terium fölhatalmazandó lesz. Ez összegek 29 miilót tevén ki, az ezen kölcsönből megmaradt 14 millió fölvétetett a rendkívüli bevételek közé. Ez összeg fölvétele, az 1871. évi 30 milliós ezüstkölcsön maradványának, mintegy 4 milliónak fölvétele és az állam részére az előlegekből előreláthatólag bevehető 3 millió fölvétele után a rendkívüli elő­irányzatban 11 millió még födözetlen hiány mu­tatkozik. Ezen 11 millió még födözetlen hiány, az előbb említett 3.717.000 rendes födözeti hiány, és igy összesen 14,717.000 összes hiány födözésére vo­natkozólag végleges intézkedést ezen törvényjavaslat nem foglal magában. Nem azért, mert consolidált adóssággal lehetne ezen összeget födözni, vagy az államnak más rendelkezésre álló forrásai által. Sem egyiket, sem másikat most fölvenni a költségvetésbe nem tartotta a bizottság helyesnek. Nem azért, mert ily csekély összegre consolidált adósságot kötni, ma­gában véve, nem volna czélszerü; de vannak az ál­lamnak oly forrásai is, melyek ezen hiány végleges födözésére forrásul szolgálhatnak, melyeknek azonban

Next

/
Thumbnails
Contents