Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-116
tM. országos illés márczius 21. 1873. 201 szaélökct megzabolázni, s tekintve megbüntettetni, vagy netalán mindezen eljárási módokat helyeseknek tartván a jelen évben sokkal fölebb emelt adók végrehajtásánál is szigorúan alkalmaztatni ? Interpellatio a pénzügyminister úrhoz. Tekintve, hogy Hajdu-Szoboszló város közönsége kérvényére 38.262 forint 7^2 kr állami adó engedtetett le az 1863. évi aszály okozta károk miatt, annak ugyanezen ínséges évi adóbeli obtingentiájából, mint ez a pénzügyi ministeriumnak a püspök-ladányi adóhivatal utján 66/870. szám alatt közlött rendeletéből világosan megtetszik; tekintve, hogy ezen meglehetősen szép mennyiségű összegben a szoboszlói határ egész területére, mint a mondott elemi csapás által sújtott adóalapra azon évről hárult adóbeli tartozás benfoglaltatik, mint ez azonnal teljes világlatba jő, mihelyt a szoboszlói határ egész teríiletén lévő szántó, kaszálló s legelő földek egy évi összes adója összehasonlittatik ezen leengedett harmineznyolezezer kétszáz hatvankét forint és hetvenkét s fél krral; tekintve, hogy ellentétben ezen leengedéssel — Hajdu-Böszörmény város közönségének — a szoboszlói határ nem messze szomszédságában fekvő az 1863. évbeli aszály által egyformán sújtott, különben is egyformán szikes természetű közös legelő földjére ez évről hárult mintegy 7.000 forintot tévő adónak a fönforgott aszálykár miatt leengedtetése végett ugyan-e pénzügyi ministeriumhoz intézett általa éveken át behatólag tárgyaltatott, s a szoboszlói kérvényhez minden tekintetben hasonló s jogosultnak bizonyult kérvénye a pénzügyi ministeriumnak közelebb a debreczeni adóhivatal utján folyamodó közönséghez juttatott rendelete szerint, minden indokolás nélkül eluta sittátott; tekintve, hogy a ministeri felelősség eszméjéből önként következtethető, mikép a felelős nűnisterium az ország minden egyes polgárainak egyforma természetű, s egyiránt jogosult kérvényeit s folyamodásait egyenlő mérlegbe vetni, s egyenlő igazságossággal, s minden mellékes tekintetek nélkül tartozik eldönteni: ezeknélfogva kérdem a tisztelt pénzügyminister urat, miképen indokolhatja azt, hogy a midőn Hajdu-Szoboszló város közönségének folyamodására, annak legelőjére is eshetett összes adóbeli illetékét az 1863-ról az akkori aszály, mint elemi csapás okozta károk miatt, meggyőződésem szerint, és az 1868: XXI. törvényezikk 11. §-a rendeleténél fogva, helyesen leengedte, sőt kérvényező közönséget oly s annyira kitűnő adóleengedésben részesítette,— ugyanennek folytán Böszörmény város közönségének hasontartalmu, minden tekintetben azonos s egyformán jogosult, amannál sokkal csekélyebb leengedést kérelmező folyamodványát, minden indokolás mellőzésével, s az előtte tudvalévő praeceKÉPV. H. NAPLÓ. 18~. VI. KÖTET. dens esetnek is figyelmen kívül hagyásával, elutasította ? Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminister úrral. (Az interpellatio átadatik a ministernek.) Kerkapoly Károly pénzügy-minister i A tisztelt ház meg fog engedni, ha a válaszadásra kissé több időt kell igénybe vennem, mint magam is szeretném; hanem három sűrűn teli írott lapon van az interpellatio és némi idő kívántatik, mig a kérdéseket egymás után áttekinthetem. Az első pontban azt kérdi a tisztelt képviselő ur : van-e tudomásom arról... (olvassa: az első kérdést, amint fölebb olvasható.) Fájdalom, van tudomásom róla. Van tudomásom arról, hogy alkalmazásban levő hivatalnokokat, alkalmazásban levő jegyzőket, sőt alkalmazásban nem levő, de ilynemű alkalmazásra nem szoruló embereket sem alkalmaznak az igazgatóságok az adóvégrehajtásokra; nem alkalmaznak pedig egyszerűen azért; mert nem alkalmazhatnak. Minden esetre oly embereket alkalmaznak tehát, akik először a keresetre rászorulnak és ez idő szerint alkalmazásban nincsenek; mert azok, akik alkalmazásban vannak, nem érnek rá kimenni. Arról is van tudomásom, hogy el szoktak menni augnstusban és septemberben, mivel — és erről is van tapasztalásom — ha későbben mennek, rendszerint már nem találnak semmit. Mert hát mi tagadás benne, a roszul fizetni szerető emberek adójokat is roszul fizetik, s az ilyenek más tartozásukat sem szokták fizetni; s amikor azután meg van az aratás, minden hitelező, — mert, mint mondám, az államon kivül is vannak rendesen hitelezőik, — legelső sorban kivánja jogát érvényesíteni, mindegyik addig iparkodik jelentkezni, mig van, miből követelése érvényesíthető. A gyakorlat tehát az, hogy augustus végén jelennek meg; sőt ha a termés korábban következik be, már augustus közepén is ; mert hisz karácsonkor hiában is jelennének meg. Továbbá azt kérdi a képviselő ur, hogy. . . (olvassa a második kérdést, mely az adókönyvecskékre vonatkozik.) Erről is van tudomásom. Jól nem történik semmi esetre. A törvény azt kivánja, hogy az adók kirovása nemenként az adókönyvecskékbe bevezettessék ; de azt a törvény még sem rendeli, hogy mig ez meg nem történik: addig nem lehet az adót exequálni. A fönálló rendszer mellett május— júniusig minden adónemre összesen rendszerint meg sem történhetik a dolog. Ha pedig utóbb sem történik meg, az már részben az adóhivatalok, részben a községi elöljáróságok hibájából, mulasztásából történik. De a törvény világosan megengedi, hogy az évnegyed lejártával végrehajtás eszközöltethessék, alapul ámult évben történt kirovás vétetvén föl, mig a kirovás megtörténhetik és a tételek helyesittethetnek. 26
