Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-114
114. országos ülés márczius 19. 1S73. 171 addig a nagyobb kereseteknél kevesebb. Ha csak 1000 frtos keresetet veszünk is, melynek föllebezési bélyege 10 frt, ez a kereseti összegnek 1%-a; de ha nagyobb a kereseti összeg, a bélyeg annak csak Vio—Vioo °/oát teszi " De ettől eltekintve, és nem akarván most az aránytalanságról szólni, egyedül csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy a jelen két § az aránytalanságot növeli az által, hogy nemcsak az 50 frton felül levő esetekben szabja meg a másodpéldánynak és a következő iveknek bélyegét 50 krban, azoknál t. i., melyekben 2 frt a semmiségi panasz, és 2 frt 50 kr a fölebbviteli bélyeg, hanem azoknál is, melyekben 1 forint a semmiségi 2>anasz és a fölfolyamodás bélyege; továbbá az oly árverési folyamodások és az oly elvesztett okiratok megsemmisítése iránti kérvények további ivei és másodlatainak bélyege szintén 50 krban határoztatik meg, melyek 50 frton alul vannak. Már pedig a régi törvénynek, az úgynevezett „ bélyeg- és illetéki szabályok *-nak, melyek gyökeresen átváltoztatni nem czéloztatnak, 15-ik tételszáma alatt az n) betű igy szól: „Oly beadványoknál, melyek két vagy több példányban (másodlat-, harmadlatban stb.) nyújtatnak be, a másod- és minden további példány ezen dij szabályi tétel a) pontjában, amennyiben pedig a fő beadványra kisebb bélyeg volna előszabva, a fő beadványra előszabott illeték alá esnek." Az 50 frton alul levő keresetek a jelen törvény szerint 20 krnyi bélyeg alá esnek. Ha tehát az előbbi törvényt a tisztelt ház megtartani méltóztatik, és azt gyökeresen át nem változtatja : akkor a 15-ik tétel n) pontját a jelen esetre is alkalmazni kénytelen, hogy ha következetlenségbe esni nem akar, és annálfogva ugy a semmiségi panaszok, mint az árverési kérvények és okiratok megsemmisítése iránti folyamodványok további ivei, vagyis 2-od és 3-ad példányai, a törvény szerint nagyobb bélyegilleték alá nem eshetnek, mint amely alá esnek a fő beadványok, vagyis az 50 frton alól levő keresetek bélyege, t. i. 20 kr alá. Ezen indokokból bátor vagyok a tisztelt házat megkérni, méltóztassék következetes lenni a törvényhez és a szegény emberek pereiben nem emelni kétszeresen ugyanazon egy alkalomra a bélyeget; mert, hogyha a 2-od példány és a további ivek 50 kr bélyeg alá vettetnek: akkor az eddigi bélyeg 38 krral emeltetik a legkisebb keresetekre nézve, mig a nagyobb keresetekre nézve 36 krról 50 krra. tehát csak 14 krral lesz emelve. Ennélfogva kérem a tisztelt házat, e módositványt elfogadni: „A harmadik § 7-ik és 8-ik sorában e szavak után: ha a főtárgy értéke 50 frtot meg nem halad, 1 frtnyi* tétessék: „a többi ív, valamint a 2-ik és 3-ik stb. példánynak minden egyes ive, 20 krnyi * stb. A 4-ik § 7-ik sorában e szavak közé: ,minden egyes ív" és ,50 kros* tétessék: .amennyiben a kereset 50 frtot meg nem halad 20 kros, egyéb esetekben pedig" stb. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Vajda János indítványát.) Kerkapoly Károly pénzügy minister : Ha egy hallásra jól fogtam föl, a módositvány nem vonatkozik az első példányra és az első ivre. hanem az első példány további iveire és a másodpéldánj'ra. Ott akarja restringuálni az 50 krajczárt a 40 forinton tul lévő ügyekre és ezen alól 20 krajczárt hoz javaslatba. Ázt hiszem, hogy ez nem okoz nagy financiális hézagot, és ha megnyugtatására szolgál a tisztelt háznak, én a módositvány elfogadásához hozzájárulok. (Helyeslés bal felől.) Elnök : Az első kérdés tehát az : méltóztatnak-e elfogadni a 3-ik §-t ezen szó kihagyásával „átalában", amint azt a központi bizottság ajánlja? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. A második kérdés az, hogy elfogadják-e Vajda János képviselő urnák a 3-ik §-ra tett módositványát ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Következik a 4-ik §. Széll Kálmán előadó : Miután Vajda János képviselő urnák a 3-ik §-ra beadott módositványa elfogadtatott, ennélfogva a 4-dik §-ra tett módositványának elfogadása önkényt következik. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni Vajda János képviselő urnák a 4-dik §-ra beadott módositványát? (Elfogadjuk l) Elfogadtatott. Következik az 5-dik §. Mihályi Péter jegyző (olvassa az 5-ik szakaszt.) Széll Kálmán előadő: Az 5-ik §. első szava elé: „Egybehangzó két ítélet ellen" a bizottság véleménye szerint teendő: „Az ügy érdemére nézve" és utána az eredeti szöveg: „egybehangzó két itélet ellen". Horváth Lajos: Miután méltóztatott elfogadni a 3-ik és 4-ik §-nál a képviselő ur módositványát: akkor ezen szakasz sem maradhat igy, hanem öszhangzásba kell hozni a 3-ik §-szal. Steiger Gyula : Tisztelt ház ! Az 5-ik §. intékedését ugy, amint javasolva van, részemről nem fogadhatom el. Én, t. i. nem tartom igazságosnak, hogy olyan fél, aki két egybehangzó itélet ellen fölebbezett, tehát a törvénykezési rendtartásban engedett világos jogával él, azon büntetésen kivül, melyet a perrend, tehát az egyedül illetékes törvény ró a perlekedőre nézve, t. i. a konoksági büntetésen kivül a priori, tehát igazságtalanul büntettessék. Mert merő büntetés az, hogy, midőn a polgári törvénykezési rendtartás egy félnek megengedi, hogy ha jogát sértve érzi, az itélet ellen a perrendtartás e ddigi módja szerint szabályszerüleg fölebbezhessen : azt is mondja a perrendtartás, hogy ha a legfelo o *
