Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-114

162 114. országos ülés márczius 19. 1873. tett, hogy először vettessük ki magunkat a birtok tulajdonából, s aztán pereljünk. (Derültség.) Én tehát a bélyegadóról szóló törvényjavaslatot az elősorolt okokból nem fogadhatom el. (Helyeslés bal felől.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! Előre kell bocsátanom, miként a jelen évi költségvetés átalános tárgyalása alkalmával szintén ugy, valamint a mostani törvényjavaslatnak tárgyalása idején, ellenző szavazatomat kellett és kell adnom; mert én e törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mikor ezt teszem, tisztelt ház, ne méltóztassanak azon véleményben lenni, mintha a költségvetés meg nem szavazásánál szintén ugy, mint ezen törvényjavaslatnak elvetésénél, azon elvből indulnék ki, ami a lapok által is megemlittetett; de itt e házban is fölhozatott, mintha a , nem adózunk" egykori elvnek és az ország népének izgatására fölhasznált elvnek lennék követője. Nem vagyok, tisztelt ház, a nem-adózás elvének követője, mert nagyon jól tudom azt, miként bizonyára, ha jó utakra van szükségünk, ha vizeinket szabályozni kívánjuk, ha a személy- és vagyonbiztonságot igazságszolgáltatásunknak gyors és czélszerü vezetése utján létrehozni törekszünk: mindezen államszükségletek soha nem fognak födöztetni sem az egyik, sem a másik szomszédunk által jó akaratból, csak azért, hogy bennünket ők fölsegítvén, virágzó állapotba hozzanak. Ezen államterheknek és szükségeknek födözése, viselése egyiránt a mi zsebeinkből kell, hogy kifolyjon, és az ország jövedelmeiből födöztessenek. De, tisztelt ház! amint nem szavaztam meg a költségvetést, ugy meg nem szavazom ezt a törvényjavaslatot sem azért: mert a mostani gazdálkodás, mert a mostam eljárás a kormány részéről, mely gyakoroltatott, nézetem szerint olyan volt és olyan, mely mellett, ha még annyit adózunk is, ha még annyi áldozatot hozunk is az országnak: sem felvirágoztatását, sem jólétének alkotmányos biztositékát e rendszer mellett el nem érjük. (Igaz! a szélső baloldalról.) És igy, tisztelt ház! azon meggyőződésre kellett jönnöm, miként ezen a rendszeren okvetlenül változtatást kell tenni; de az sem lehetetlen, hogy ezt minél előbb vegyük teljesedésbe; mert amint a példa mutatja, ez évnek első negyedében a ház megadta a kormánynak az indemnityt, és ma újra van egy törvényjavaslat beterjesztve, amely szerint ujolag a múlt évi adók beszedhetése kéretik a kormány által. Annyi erővel és annyi idő alatt, menynyi erővel és mennyi idő rdatt az indemnytást igénybe vette a kormány, minden esetre adórendszert is lehetett volna kidolgozni, olyant, amely a magyar nép szokásainak, a magyar nép jellemének, régi intézményeinek, nem ellentétben álló működése, hanem azokkal tökéletesen öszhangzó lenni képes volna. S akkor, tisztelt ház, nem is lennének azon gyűlöletes adónemek, melyek nem a magyar nemzet által hozattak be, hanem idegenek által plántáltattak hazánk földjére; akkor nem terjesztenének a ministerek elénk megszavazás végett oly törvényjavaslatokat, melyeknek mindegyikében, mindjárt első pontjában az van mondva, hogy a most használatban lévő régi szabályok fognak az adóbehajtásra vonatkozólag irányadók maradni. Mik ezen régi rendszabályok? Mikor alkotta meg azokat a ház? Ki tudja, azokban mi foglaltatik, hacsak nem búvárkodik Bach és Schmerling régi okmánytárában és irathalmazai közt, s ott nem kutatja azon rendszabályokat, melyeket mostan is gyakorlatba véve, tetszésük szerint használnak mindenféle idegenszerű adóbehajtó fináncok és hivatalnokok? Hogy ha ellenben eljárásuk ellenében bárki által panasz emeltetik, hát hiszen orvoslást szerezni lehetetlen. Orvoslást csakis különös kegyelemből azon esetben nyer, ha bárki pártérdekből hasznos szolgálatot tett neki, vagy pedig, ha jól megfizette azon közegeket, ugy, hogy, amit nyerendő fogna lenni igazság utján, azt előzetesen ajándokul kell neki kezeibe nyomni. Ily igazságszolgáltatás és adóztatási rendszer mellett, tisztelt ház! költségeket megszavazni, és ily irtózatos terhet, sőt még adófölemelést is létrehozni: képviselői állásommal, hazám és küldőim iránt viseltetendő kötelmemmel nem tartom öszhangzásba hozhatónak, azért nem szavazom meg. , (Helyeslés a szélső bal oldalon ; mozgás a jobb oldalon. Egy hang jobbról: Eláll!) Elállók!? Nem tudom, föltudja-e mutatni a közbeszóló ur meghatalmazásomat arra, hogy ezt kinyilatkoztassa; ha pedig föl nem tudja mutatni, igen kár tolmácsolnia személyes meggyőződésemként olyasmit, amire én soha meg nem biztam. (Derültség a jobb oldalon. Helyeslés a szélső baloldalon.) Egyébiránt, tisztelt ház! hogy én e törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el, a már eddig mondottakon kivül oka még az, mert ezen törvényjavaslatban az van mondva, hogy január elejétől fog ezen uj adófölemelést tartalmazó törvény életbeléptettetni, és igy visszaható erő tulaj donitta tik neki. Én, tisztelt ház, a törvények alkotása módjával, a magyar nemzet által ezer év óta használt törvényalkotási modorral ez eljárást és ezt a törekvést öszhangzónak nem tartom; sőt Verbőczy hármas könyvének második része, második czikkével, amelyben nyiltan ki van mondva, miként a törvényeket csak jövőre lehet alkotni, — a módra nézve pedig, — visszaható erőt egynek sem lehet tulajdonítani: teljes összeütközésben állónak találom. Én tehát formájára nézve ezen törvényjavaslatot ezen oknál fogva sem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául.