Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-113
14G 113. országos ülés márczius 18. 1873. elvállalt nagy terhek miatt az országot csakugyan tönkre fogja juttatni: arról meg vagyunk győződve mindnyájan és én ugy hiszem, hogy a tisztelt pénzügyminister ur is meg van erről győződve. Ami pénzügyünk jelenleg, a központi igazgatás kivételével, 16 pénzügyigazgatósági, 332 kir. adóhivatali és pénzügyi őrök seregével kezeltetik. Ezen közegek az államnak évenként belekerülnek mintegy 6 millió forintba. Az egész pénzügyi kezelés öszpontositási elvekre van fektetve és szerkezete oly nehézkes, hogy a schablon-szerü teendők elintézésére magára ezerekre menő hivatalnokokat kénytelen az állam tartani. Ezen közegeknek legfontosabb és legtöbb teendői olyanok, a melyeket a hatóságok és a bíróságok sokkal egyszerüebben, czélszerüebben és sokkal olcsóbban teljesíthetnének. A jelenlegi gyakorlat szerint a peres ügyekben 800 frtig az illető dijt. a hatóságok, illetőleg a bíróságok szabják ki. A 800 frtou fölüli pereket az adóhivatal valamelyik hivatalnoka viszi határtalan összegig. Én részemről semmi nehézséget és semmi hátrányt nem találnék abban, hogy ezen teendőket a hatóságok és bíróságok végeznék. Végezhetnék és végezhetik pedig akként, hogy miután meg van szabva a bélyegfok a II. scala szerint 8 ezer forintig, peres ügyekben az ítélet bélyegekben a periratokra teljesítendő. Nyolczezer forinton fölül ugyancsak az itéletdijt maga a hatóság vagy bíróság szabná ki s pedig aként, hogy az ítéletben azon fél, mely a bélyeg és egyéb dijak megfizetésére törvény által van kötelezve, 15 nap alatt fizesse be végrehajtás terhe alatt s a mennyiben annak meg nem felelne, a bíróság maga az illető végrehajtó által hajtaná be. A második fő teendő : az adó nyilvántartása és a behajtott adó átvétele, egy szóval kezelése és a fizetések teljesítése. Hazai törvényeink szerint a községek kötelesek saját költségükön az adót behajtani s azt az illetékes adóhivatalnak beszolgáltatni. Az adóhivatal csak nyilván tartja s csak azok ellenében, kik hátralékban vannak, rendeli el az úgynevezett adóvégrehajtási kiküldését az adók behajtására. Méltóztassék tekintetbe venni most azon összeget az egész országban, hogy milyen nagyra rúgnak ezen adóvégrehajtó dijak. Ha nincs abban nehézség, hogy a község hajtsa be maga felelőssége alatt az adót: akkor részemről abban sem látok nehézséget, hogy a község bizassék meg, szükség esetében kényszer utján is, az adóhátralékok behajtásával. Ha a pénzügyi kezelés rendszere ezen alapon javíttatik, akkor a kir. adóhivatal és pénzügyi igazgatóságok teendői oly csekélységre fognak apadni, hogy ezeknek ellátása végett nem lesz érdemes ezen hivatalokat föntartani, ezeket a megyei és városi pénztárak sokkal egyszerűbben, sokkal olcsóbban és czélszerübben fogják elláthatni. Ez irányban bátor leszek a tisztelt ház asztalára egy határozati javaslatot letenni. Ez egyik fő oka fölszólalásomnak. A másik oka annak, hogy a rendes budget nem egyensúlyos: az adónemek igazságtalansága és aránytalansága. Jelenleg nem volna helyén, a különböző adónemeket itt elemezni, csak egyet fogok ezek közül megemlíteni, egy közvetett adót, t. i. az úgynevezett dohányegyedárussági jogot. Röviden azt jegyzem meg, hogy valamint kétségtelen az, hogy ezen egyedárussági jog az államnak jelenleg mintegy 14 millió forintot jövedelmez, ugy kétségtelen az is, hogy nemzet- és magángazdászati szempontból ezen egyedárusság föntartása sokkal nagyobb kárt okoz, minthogy ez, az ebből befolyó 14 millióból pótolható lenne. Hogy ezen adónem és más adónemek eltöröltethessenek s hogy különösen némely adónemek lejebbszállittathassanak : bátor leszek egy másik határozati javaslatot beterjeszteni, mely egy uj, igazságos és méltányos adónem behozatalát czélozza, és ez: az ingatlanoknak és a terményeknek az államnál leendő kötelező biztosítása, adózás utján. Első pillanatra talán visszataszító leszen ezen adónem; de ha annak különböző jó oldalait, ugy az állam, mint egyesek részére tekintjük, hogy ha tekintjük pénzügyi viszonyainkat, melyek mindazt igénylik, hogy az egyensúly egy vagy más adónem utján helyreállíttassák : talán nem fog annyira viszszataszitó lenni. Ezek lényeges indokaim arra, hogy én a czélba vett bélyeg és illetékek fölemelésére irányzott törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Egyúttal bátor vagyok e két határozati javaslatot a tisztelt ház asztalára letenni, kérem azokat fölolvastatni, kinyomatni és annak idején tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés.) Kiss Miklós jegyző : (olvassa a határozati javaslatokat:) Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy pénzügy-kezelési közegeink drágák és az igényeket ki nem elégítik, — tekintettel arra, hogy ugy az egyenes mint a közvetett adók behajtását a közhatósági közegek jelenleg is saját költségükön behajtani kötelezvék ; — tekintettel arra, hogy a kir. pénzügyi igazgatóságok és a kir. adóhivatalok teendőit a megyei és kir. városi pénztárak sokkal egyszerüebben kezelhetnék ; — tekintettel arra, hogy a jelenlegi pénzügykezelési rendszer átalános megelégedetlenségben részesül, és különösen a pénzbüntetések kiszabása és behajtása miatt a közönségnél ellenszenves; — tekintettel arra, hogy a bélyegilletékek és dijak kiszabása, ha ez az összpontosítási elvre nem fektettetik, a közigazgatási hatóságok és kir. bíróságok