Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-112
112. országon ülés márczius 17. 1873 11$ Előre, minden számítás nélkül keresztül erőszakolni a kiadásokat és csak utólagosan gondoskodni a fedezetről : véleményem szerint könnyelmű és vétkes eljárás. Tisztelt ház ! a pénzügyminister ur törvényjavaslatát azzal támogatja, hogy ha az elfogadtatik, akkor a krajczárok a számításból kiesnek, és az adóbehajtás — és egyátalában a kezelésen könynyitve lesz. Nézetem szerint ez legkevésbbé sem indokolja az 1868 : XXIV. t. ez. módosításának, illetőleg az adó fölemelésének szükségességét. Ha netalán ez által az adókivetők munkája kevesbülni fogna is : <=n meg vagyok győződve más részről, hogy az adóhivatalnokok száma, ha nem is nagyobbittatik, de bizonyosan csökkenni sem fog. A központi bizottság tisztelt ,előadöja azzal ajánlja a pénzügyi bizottság előterjesztését, hogy a pénzügyi bizottság az eredeti törvényjavaslaton lényeges változtatásokat és leszállításokat tőn, s a többi közt fölhozza, hogy a család-tagok után kivetett személykereseti adó 1—2 frtban van megállapítva. Én nem vitatom a pénzügyi bizottság jó szándékát, s azon jó akaratát, hogy az alsóbb és szegényebb osztályon segíteni kivan ; de ebből csak annyi következik, hogy a pénzügyi bizottság véleményes jelentése talán kevésbbé igazságtalan és kevésbbé rósz, mint az eredeti törvényjavaslat, noha egészben véve 348.675 írttal több terhet kivan az adózókra róni. mint az eredeti törvényjavaslat. Egyébiránt, tisztelt ház, hogy beszédem elején tett ígéretemhez következetes legyek, miután én részemről semminemű adó, vagy bármi teherfölemeléshez hozzájárulni nem fogok mindaddig, mig háztartásunk kiadásai a lehetőségig le nem szállíttatnak : a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot el nem fogadom. (Helyes! helyes ! a bal oldalon.) Fabriczius Károly S Tisztelt ház! Minthogy az előterjesztett személyes kereseti adó-törvényjavaslatban nemcsak az adó igazságosabb és méltányosabb fölosztása, mi ellen nekem ellenvetésem nem volna, de nevezetesen ezen adó fölemelése is czéloztatik: indítva érzem magamat ezen személykereseti adótörvényjavaslat ellen fölszólalni. Ezen adófölemelés, ha törvénynyé válnék, nézetem szerint különösen a közép és az alsó néposztály szegényebb tagjaira nehezednék nyomasztó snlylyal. A mennyire Magyarország és az erdélyi részek viszonyait ismerem, Erdély Magyarország irányában pénzre, keresetre, kereskedelemre és forgalomra nézve nagyon szegény. Ennek bizonyságául hivatkozom a képviselők közt nem rég kiosztott magyar statistikai évkönyvre, és a hivatalos statistikai közlemények 5-ik évfolyamának V. füzetére ; a legiütólagosabb bepillantás a kereskedelmi, ipar, hitelbankok és takarék-pénztárak adataiba azonnal meggyőz mindenkit, mily szegények az erdélyi részek Magyarországhoz képest a pénzforgalomban. Ezen pénzszegény országrészekben, nézetem szerint, a jelenlegi személyeskereseti adó elég magas, s föl nem emelhető a nélkül, hogy ez által az adóképesség ki ne merittetnék; s föl nem emelhető átalában azon időig, mig a kormány ezen igen elhanyagolt tartomány kereskedelme, ipara és mezei gazdaságának emeléséről kielégítően nem gondoskodott. Erdély azon része legalább, mely Királyföhlnek neveztetik, melynek viszonyait pontosan ismerni van szerencsém, a rá nehezedő adókat nsak a legnagyobb erőmegfesziíéssel képes uieiáketni. kr en • messze vezetne a tisztelt ház előtt részlegen integetnem, honnan ered az, hogy a Királyföld lakói Erdély többi lakosaihoz képest nagyon magas adót kénytelenek fizetni; ennek okai többnyire az absolutismus súlyos korszakában keresendők, a mikor átalában veszélylyel járt az idegen hivatalnokok önkényes rendelkezései ellen, melyekkel a Királyföld lakosaira az adót fölróvták, ellenzéket képezni. Tény, hogy a Királyföld adói átalánosan igen magasak, s ha a fizetés a törvényszabta időben pontosan nem teljesíttetik, megjelen az adóvégrehajtó, a foglalás könyörtelenül keresztül vitetik, s a gyakorta fizetésképtelen adózónak saját személyére s családján' nézve legszükségesebb házi bútorai s gazdasági eszközei árverés utján potom áron eladatnak. Ki a dolgot ennyire juttatni nem akarja, s még némi hitellel bír, kénytelen, minthogy a telekkönyv többnyire még hiányzik, uzsorásoktól 50 percentre pénzt kölcsönözni, hogy e drága pénzzel adóját kifizethesse. Erdélyuek több éven át némely gabonanemekben rósz termése volt, a lisztet Bánátból, a kukoriczát Romániából vette, lakosai éhen haltak volna, ha a keleti vasút építése által némi pénz be nem szivárog; a marhavész a mezei gazdák vagyoni állapotát érezhetöleg aláásta, helységek tűzvész által pusztíttattak; de az adóvégrehajtás szigorának fölfüggesztéséről a Királyföld ily súlyosan látogatott községeiben említés sem tétetett. A Királyföld lakosai nagyon jól tudják, mily nehéz volt nekik ama dicséretet kiérdemelni, melyben a volt pénzügyminister Lónyay gróf részeltette, midőn e házban bimondá, hogy ők Szent-István koronája országainak legpontosabb adófizetőihez tartoznak. Vannak ugyan jelenleg Királyföldön is, melynek részei azonban nem egyedül a nagyszebeni pénziigyigazgatóságnak területét képezik, adóhátralékok, s pedig jelentékenyek; ezek azonban közönségesen tulmagas kivetésből erednek, mely a pénzügyi hatóságok túlbuzgó közegei által, mint mondatik, fölsőbb hatóságaik kegyének és jutalmazásuk reményében eszközöltetett. Utólag azután kiderü'
