Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-97
9". országos üléfc február 24. 1873. 5Í5 germanisálni fogjuk az országot. Ez igen nagy tévedés, mert épen ez által fogjuk a germanisationak útját állhatni. (Halljuk! Halljulcl) A germanisationak nálunk három nagy tényezője van: a műveltség elégtelensége, a tudomány hiánya, s tőke•és pénzszegénységünk. Minden intézkedés, a mely szellemi culturánkat s anyagi jólétünket előmozdítja: egyúttal előmozdítja a magyar elem jelentőségét és súlyát. (Tartós helyeslés.) Ha mi fiatal tudósokat hívunk meg a külföldről, azok sajátjokká fogják tenni a magyar nyelvet, mert a magyar nyelvet •csak ugy meg lehet tanulni, mint bármi más nyelvet, valódi aquisitio leend a magyar culturára nézve. Látunk erre példákat a mindennapi életben. Ha pedig sikerülne, ami iránt kételyeim vannak, egykét idősebb tekintélyes tanárt megnyerni : méltóztassék elhinni, hogy ezek előadásai kevesebbet germanisálnának, mint azon körülmény, hogy ifjúságunk nagy része kénytelen a külföldre menni, ha tanulni akar; megy pedig Bécsbe, Münchenbe, Zürichbe, Lipcsébe, Berlinbe s más német városokba; valamint magunk is valamennyien kénytelenek vagyunk, ha tanulni akarunk, ilyen művekből főleg német müvekből tanulni, mert tudományos irodalmunk szegény. Ily külföldi tanárok főleg az egyes tudományok számára fölállítandó seminariumokban vagy képezdékben nagy sikerrel működhetnének. Méltóztatnak tudni, hogy Németországban, a tanítás -és tanulás-szabadság hazájában, e szabadság fényoldalai mellett, kezdik érezni árnyoldalait is, s correctivumul állítanak seminariumokat az egyes tudományok számára, amelyekben a legjelesebb és legszorgalmasabb fiatal emberek a tanárokkal dolgoznak, s az illető tudományban szaktudósokká képezik magukat. Ha már Bacon mondhatta, hogy a tudomány hatalom: mennyire nőtt azóta e hatalom! Ily seminariumokban nem tartatnak nyilvános, drámai hatásra számított előadások; ezekben tehát kivételkép bármi nyelven beszélhet a tanár. Ez volna a legbiztosabb mód, a melylyel aránylag rövid idő alatt magyar ifjakból — mert talentum s tehetség nálunk nem hiányzik, csak alkalmat kell a kiképzésre nyújtani — jeles tudósokat, tanárokat és szakférfiakat képezhetnénk, kik egy pár év .— mondjuk tíz év lejártával — a külföldi tanárokat és szakférfiakat fölöslegesekké tették. Különösen a keleti nyelvekre nézve is kellene ily seminariumot életbeléptetni, mi a többször javaslatba hozott keleti akadémiát is pótolhatná. (Helyeslés.) Ha nem folyamodunk ily intézkedésekhez: csak lassan fogunk haladni a tudományok terén. Hasznos intézkedés: tehetséges fiatal embereknek — állami stipendiumok mellett — kiküldetése a külföldre ; de az korántsem bir azon hatással, amelyet az általam ajánlott intézetek és rendszabályok szükségkép előidéznének. Midőn szerencsém lesz a tisztelt ház elé terjeszteni a törvényjavaslatot a fölsőbb oktatásról, amely már készen van: bátorkodom majd fölhívni figyelmét a seminariumok kérdésére is. Ami a tanárok meghívását a külföldről illeti, e tekintetben a kormány nem fog semmit sem tenni, ha az országgyűlés arra föl nem hatalmazza. Budget-tárgyalás levén, nem fölösleges megemlítenem, hogy a pesti egyetem pénzszükséglete növekedéséből nem fognak nagy terhek az államra háramlani, ha sikerül az egyetem vagyonát jobb rendbe hozni. A közoktatás folyó évi költségeit jelentékenyen emelik a pesti egyetem számára tervezett épületek. Szabad legyen hivatkoznom azon indokolásra, amelyet, ezen építkezésekre nézve, már én voltam szerencsés a tisztelt ház elé terjeszteni, amelynek tartalmát ismételni nem volna idején. Midőn azonban a költségeknek a múlt évhez képest előállott többletét föl akarom deríteni, e tárgyról is kell szólnom. (Halljuh!) Kétséget nem szenved, hogy tanintézeteknél az első és döntő tényező: a tanerők; de a tanerők, mint minden szellemi erők, térben és anyagi eszközökkel érvényesitik magokat. A tanárok átalában nem tarthatják előadásaikat a szükséges helyiségek nélkül; de különösen a vegyészek, a phisiologok, a phisikusok nem dolgozhatnak a szükséges laboratóriumok és készületek nélkül; az orvosi tudomány nem mehet előre ott, ahol nincsenek meg a szükséges kórházak. (Helyeslés.) Pedig igen szomorú adatok állnak rendelkezésünkre arra nézve, mennyire hiányos nálunk az orvosi és közegészségi ügy. Ez ügy pedig, tisztelt képviselőház, nagy politikai és közgazdasági horderövel bir. Az emberi élet és az emberi erő az országra nézve a legbecsesebb tőke; mert hiszen, mit ér a legjobb talaj, s a terméssel minden kincse, ott, ahol nincs ember és értelmiség annak értékesítésére. (Élénk helyeslés.) Tervezve van tehát a jogi s bölcsészeti facultás számára az egyetemi téren a mostani régi épület mellett egy uj épület építése a szerb-utczában; valamint a régi épület átalakítása; továbbá a természettudományok számára egy uj épület a régi füvészkert telkén, ahol a vegytani laboratórium áll. Az orvosi facultás számára a szükséges telkek megvétele az üllői utón terveztetik. Végre tervezve van az egyetemi könyvtár számára a barátok - terén s a reáliskola-utcza szögletén egy* uj épület. Ez nemcsak égető szükség, hanem becsület dolga az országra nézve, mert az egyetemi könyvtár oly botrányos állapotban van, hogy méltán lehet mondani, hogy az inkább lomtár, mint könyvtár. (Élénk helyeslés.) A dolog épen sietős, mert félni kell, hogy addig, míg az uj épület be fog rendeztetni, a régi össze fog dőlni. (Mozgás.) Jellemző, hogy körülbelől 40 éve, hogy az egyetemi könyvtár építésének ügye tárgyaltatik.
