Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-103
103. országos ülés niárezius 3. 1873. 24* s azok fölállításának sorrendjéről javaslatot. A födözetet illetőleg elfogadja a ház a pénzügyi bizottság javaslatát azon módosítással, hogy a föntebbiek szerint kölcsön veendő 756.000 forintnyi tőke egy évi kamat és törlesztésre megkívántató összeg fejében kerek számban 53.000 forint vétessék föl az előirányzatba, és az innen tul készítendő tervek és kölségvetések kiegészítésére pedig ezen fölül 20.000 forint engedélyeztessék. A kölcsönre nézve itt az indok tisztelt ház az, hogy ha a pavillon ez évi költsége a határozati javaslat szerint kimaradna, e folyó évi kamat és tőke törlesztésére szánt átalány öszszege az előirányzott 70.000 forint helyett 50.000 forinttal vétetnek föl. (Helyeslés. halfelÜ.) Oláh Gyula: Tisztelt ház! Midőn ezen építkezésekre vonatkozólag, különösen a pénzügyi bizottság javaslatára vonatkozólag, véleményemet bátor leszek elmondani, bocsánatot kérek, ha a tisztelt háznak figyelmét igénybe veszem. Kötelességemnek tartom, tisztelt ház. legelőször kijelenteni azt, hogy egyike voltam azoknak, akik a pénzügyi bizottság tervezetét, és illetőleg a nünister figyelmébe ajánlt nézetét megfontolandónak és olyannak tartottam . mely a legtüzetesebb tanulmányozást igényli; még pedig nem azért, mintha kedvem telnék abban, hogy az egyik vagy másik intézet a városon kivül, vagy pedig bent a városban helyeztessék el; hanem azért, mert tudom, mily nagy fontossággal bír. hogy a tanintézetek, különösen az egy csoportba tartozók helyiségei lehetőleg egy csoportban legyenek, mert ez egyúttal biztosítja a haladást, Méltóztassék meggondolni, hogy ha valaki akármelyik tantárgyat, mint az az egyetemen történik, 8—9-ig hallgat a város egyik részében, hogy azután 9—10-ig fölmenjen a város másik részébe, az mindenkor csak a tudomány kárára, rovására történik, s azt fogja előidézni, hogy a tanulók 8—9-ig megjelennek az egyik órán. a 9—10-ig tartandó óráról pedig elmaradnak. Nemcsak Pesten van ez igy, hanem Bécsben is, valamint mindenütt azon egyetemeknél, ahol a tanítás ilyen rendetlenül van rendszeresítve, hogy igy fejezzem ki magamat. mert ezt a dolog természete hozza magával. Én tehát az intézetnek uj füvészkertben leendő fölállítását, t. i. az egész orvos, és természettudományi kar ottani elhelyezését oly eszmének tartom, melyet kétszeresen is szükséges megfontolni. E tekintetben tanulmányoztam ezen kérdést, s ha most nem vagyok azon véleményben, melyet a pénzügyi bizottság javaslatba hozott, történik ez nem azon kicsinyes indokoknál fogva, melyek a facultás és az egyetemi tanács által is a képviselő urak közt is kiosztott jelentésben fölhozvák nem azért, mert drága a megélhetés, mert az iránt tisztában vagyok, hogy ez Pesten 2—3 évig tartó kérdés lehet csak. íme itt van a Sándor-utcza, mi volt az akkor, midőn az országház még nem volt? Épen ilyen lesz az üllői-ut is, he fog népesedni egypár esztendő alatt. Mindamellett, a füvészkertnek beépítését nem pártolom. A másik ép oly kicsinyes indokot sem fogadhatom el, hogy t. i. mivel a kertnek túlsó felében kellene építeni, az egész füvészkertet minden építményeivel rasirozni kellene. Ez nem áll, mert a füvészkert ott maradhat, s annak az üllői-utra eső részén bőven elférnek ezen intézetek. Végül azt mondja az egyetemi tanáes, hogy ott nem lehetne gondoskodni a tanulók élelmezéséről. Én, tisztelt ház, a pesti tanulás egyik calamitásának azt tartom, hogy a tanuló 20—30' frtot kénytelen fizetni szállásért. Hogy ha tudnánk módot találni, hogy az intézeteket a város azon részére tereinők. ahol talán 8 frtos szobában lakhatnak a tanulók, ezen calamitáson segíthetnénk. Ezek mind olyan, mondva csinált kifogások, melyeket az egyetemi rector és facultás fölhoznak. De van egy másik körülmény, amiért magam részéről sem pártolom az üllői utón való kiépitkezést ; ez pedig az, hogy az országnak van egy mintaintézete. melyet hogy bírunk, a tudományos világ előtt is némi büszkeséggel vallhatjuk be. Hogy ha, tisztelt ház, arra lehetne kilátás, hogy a tudományos vezetés, szakértői megtörhetlen munkásság, a mely ezen tudományos intézetet ilyenné teszi , s mely Európában bármely intézettel kiállja a versenyt, mondom, ilyen lesz amott is: ugy hozzájárulnék ahhoz, hogy építsünk ott kün a külső füvészkertben, mert ez jutányosabb. Csakhogy erre nincs kilátás, s igy semhogy Magyarország fővárosában egy ily tudományos intézet fölállítása évtizedekre halasztassék, vagy ha esetleg egy kitűnő tanárt meg nem nyer, elpusztuljon: fölkeli áldoznunk a takarékossági elvet; mert az üllői-utra nézve tiszta takarékossági nézetek voltak az indokok. Azonban én is épen ugy, mint Gulner tisztelt barátom, kijelentem, hogy az elkerülhetlenül szükséges, el nem halasztható építkezéseket foganatositandóknak tartom, s megszavazom a szükséges költségeket én magam is: a könyvtári épület s a központi egyetemi épület fölemelésére. Azonban bennem van egy nagy aggály, amely az eddigi tervek irányában teljes jogosultsággal bir. Az én véleményem szerint, ha méltóztatnak meggondolni azt, hogy a természeti tudomány pavillonjai az ország-uton fognak építtetni, az orvosi facultás többi épületei pedig az üllői-uton építtetnek^ akkor is ott vagyunk, hogy a calamitás meg van, csakhogy kis részben. Én részemről azt tartom , hogy ha építkezni akarunk, akkor már nem szabad tekinteten kivül hagyni a tanügyi kérdéseket, nem pedig különösen azt, hogy ha mi a physikai, valamint az 31*